190 éve látta meg a napvilágot Stark Adolf, és ennek tiszteletére emlékülést és emléktábla-avatót tartanak Békéscsabán. Az esemény célja, hogy méltóképpen megemlékezzünk a neves tudós és közéleti személyiség örökségéről, valamint bemutassuk hozzájárulását

A város díszpolgára, Stark Adolf, 190 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot Bártfán, de élete jelentős részét Békéscsabán töltötte, ahol számos kiemelkedő eredményt ért el. A Csabagyöngye szőlő nemesítése révén világszerte elismertté vált, és most újabb elismerésben részesült: emléktáblát avattak a városháza árkádsorán. Az esemény zárásaként emlékülést tartottak a Békés Megyei Könyvtárban, ahol méltatták Stark Adolf örökségét és hozzájárulását a helyi közösséghez.

A Széri-Varga Géza szobrászművész bronz reliefjével díszített emléktáblát a városháza árkádsorán avatták fel, ahol Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere, valamint Mácsai Sándor, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör elnöke mondott ünnepi beszédet, majd megkoszorúzták a művet. Az eseményt Pribojszki Ferenc furulyán, Bagdi László pedig verssel kísérte.

Szarvas Péter a behir.hu-n adott interjújában hangsúlyozta, hogy egy közösség valódi ereje abban rejlik, ahogyan tiszteletben tartja és emlékezik a múlt nagy alakjaira. Ez a memória nemcsak a történelmi jelentőségüket tükrözi, hanem a közösség identitását és összetartozását is formálja.

- Szerencsére Békéscsaba történelme bővelkedik kiváló személyekben, nagyszerű történetekben. A mai napon Stark Adolf kertészre, a Csabagyöngye szőlő nemesítőjére emlékeztünk. A feledés ellen a legjobb orvosság és küzdelem az emlékezés, és ma ezt tette a városvezetés és a téma iránt érdeklődő közönség - fogalmazott a városvezető.

Mácsai Sándor hangsúlyozta, hogy a város fejlődése és a csabai közösség érdekében dolgozó egyének szerepe rendkívül jelentős, ezért Stark Adolfot is külön figyelemben részesítik.

- Amikor a táblaavatóra készültem, elgondolkodtam azon, mi lehetett az az erő, ami Stark Adolfot ide vonzotta. Vajon mi maradhatott meg ebből az erőből a mai Csabára költözők lelkében, és az itt születettek gondolataiban? - osztotta meg gondolatait Mácsai Sándor.

Békéscsaba önkormányzatának tulajdonában áll egy Zsolnay váza, melyet Zsolnay Vilmos készített és a díszítését is ő irányította. Ezt a vázát kedden kiállították az érdeklődők számára a városháza dísztermében, hiszen a műtárgyat Stark Adolf 1902-ben kapta a párizsi világkiállítás alkalmából.

A táblát Szarvas Péter és Bojczán István, a Békéscsabai Hagyományőrző Kulturális Kör tagja koszorúzták meg, ezt követően pedig emlékülés vette kezdetét a Békés Megyei Könyvtárban, ahol egy Stark Adolf kiállítást is láthatott az érdeklődők köre.

- Volt, amikor a várost két személy határozta meg. Egyikük Munkácsy Mihály, másikuk pedig Stark Adolf. Egyikük munkássága világhírű, azért pedig nekünk kell tennünk, hogy Stark Adolf se csak Magyarországon legyen híres - fejtette ki Herczeg Tamás.

Az ülés keretében dr. Sicz György, gyémántdiplomás kertészmérnök, izgalmas előadást tartott "Stark Adolf küldetése" címmel. Ezen kívül dr. Hajdu Edit Mária, növénygenetikus szakmérnök, a "Csabagyöngye genetikája és értékei" témakörében osztotta meg tudományos ismereteit.

Dr. Sicz György immár 40 éve foglalkozik a Stark-kutatással.

- Békéscsaba sok jeles embert adott a társadalomnak, de olyan, aki a községnek is és a hazának is világhírt szerzett, olyan nem született a városban. Élt viszont és szerényen dolgozott egy bártfai ember, aki Csabagyöngye nemesítésével a világon ismertté tette Békéscsaba nevét jobban, mint a csabai kolbász - mondta a kertészmérnök.

Juhász Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár vezetője kiemelte, hogy a könyvtár nem csupán az olvasás és az irodalom népszerűsítésére vállalkozik, hanem fontos feladatának tekinti a helyi kultúra megőrzését és ápolását is. Ennek részeként hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a környék kiemelkedő személyiségeire, mint például Stark Adolfra, hogy ezzel is erősítsük a helyismeretet és gazdagítsuk közösségünket.

Az ülést követően pedig a "Stark Adolf (1834-1910) - A Csabagyöngye atyja" című kiállítást láthatták az érdeklődők, melyet dr. Erdész Ádám nyugalmazott levéltárigazgató nyitott meg. A tárlatvezetést a kiállítás kurátora, Forrainé Kovács Márta történész muzeológus tartotta.