A 13. havi nyugdíj korlátozása - hogyan alakíthatná át ezt a helyzetet a mesterséges intelligencia a magyar nyugdíjrendszerben?

Érdekes kísérletet tettek a Portfolióban a magyar nyugdíjakkal, Megkérdezték az AI-t, hogy miképpen kellene megváltoztatni a magyar nyugdíjrendszert.

A lap által tett megállapítások alapján a legmegbízhatóbb kutatási eredmények a Gemini 2.5 Flash, Deep Research opció révén születtek. Az AI egy részletes, 16 oldalas elemzést állított össze számukra.

Ami fontos, hogy az alábbi szempontokat adták meg a mesterséges intelligenciának. A parancsokat (mély)kutatás módban tették föl. Alap információként azt közölték az AI-rendszerekkel, hogy a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek minőségét fenntarthatósággal és méltányossággal jellemezhetjük.

A fenntarthatóság a hosszú távú finanszírozhatóságot, a bevételek és a kiadások egyensúlyát jelenti.

A méltányosság pedig két dolgot takar: ha nem is arányosságot, de összhangot a járulékok és a nyugdíjak között, illetve a hátrányos helyzetűek pozitív diszkriminációját.

Azt kértük, hogy e hármas követelményrendszert vegyék figyelembe a szabályok kidolgozásában és a rendszerre jellemző paraméterek mértékének megállapításakor.

Az arányosság kérdéskörét elemezve az AI egy érdekes megoldást javasolt: térjünk vissza a 2000 és 2009 között alkalmazott vegyes ár-bér indexálási rendszerhez. Például 2024-ben az átlagos nettó keresetek 13,2%-os növekedést mutattak, míg az infláció mindössze 3,7% volt. Ennek következtében, első ránézésre a 2025-ben esedékes nyugdíjak reálértéke 9,1%-kal emelkedik a 2024-es szinthez képest. Ezzel szemben a korábban megállapított nyugdíjak reálértéke változatlan marad.

A tanulmány alaposan elemezte a Nők40 programot, amely 2011 óta lehetőséget biztosít minden olyan nő számára, aki legalább 40 éve dolgozik, hogy korhatár előtt, levonás nélkül vonuljon nyugdíjba. Az intézkedés ellentmondásos jellegét is kiemelte: miközben a program kedvezményezettjei több évnyi korkedvezményt kapnak, a valorizálás felfüggesztésével megakadályozza a nyugdíjak kezdeti összegének emelkedését.

A szolidaritást vizsgálva kiegészítő vagy alapnyugdíj bevezetését javasolta.

A tanulmány részletesen elemzi a 2022-ben ismét bevezetett 13. havi nyugdíjat, és figyelembe veszi az OECD 2024-es kutatásának ajánlásait, amelyekre hivatkozás nélkül alapoz.

A mindenkori átlagnyugdíj képezze a különnyugdíj maximális összegét.

A fenntarthatóság témájában kifejtett véleményében hangsúlyozta, hogy az 1998 és 2010 közötti kötelező magánnyugdíjpillér működése rendkívül kedvező tapasztalatokat hozott. Ezzel szemben az államosítás következményeit erőteljes kritikával illette, kiemelve annak bizalomromboló hatását.

A kutatás hangsúlyozza az átláthatóság és a kiszámíthatóság fontosságát, és javaslatként felveti egy pontrendszer bevezetését, amelyet számos országban már sikeresen alkalmaznak. Ez a megközelítés elkerüli a komplex értékelési képleteket, és helyette az éves pontszámot használja, amely az egyéni éves jövedelem és az átlagkereset arányát tükrözi. Ezen arányok összegzése adja az úgynevezett életpontszámot, amely egyszerűbbé és érthetőbbé teszi a rendszert.

A lap munkatársai több kritikus észrevételt fogalmaztak meg a tanulmány kapcsán. Az egyik fő kifogás az, hogy "már a Kádár-rendszer idején sem hozott eredményt a tanulmányban javasolt sávos emelés: akkor a 2 százalékos arányos emelést egy fix összegű emelés egészítette ki, ami hosszú távon a nyugdíjak nivellálódásához vezetett. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy átmenetileg, a jelenlegi élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt, akár néhány évig is lehetne kísérletezni a progresszív nyugdíjemeléssel."

A tanulmány egy innovatív megközelítést javasol, amely a gyermeknevelés fontosságát nem csupán a családi életben, hanem a nyugdíjrendszer keretein belül is hangsúlyozza. Az elképzelés szerint a gyermeknevelés során felmerülő költségeket és a szülők erőfeszítéseit a nyugdíjak számításánál figyelembe kellene venni, ezzel is elismerve a jövő generációiért végzett munkát. Ezzel a lépéssel a társadalom értékrendje és a szülők hozzájárulása a közösséghez is új dimenzióba kerülne.

A másik fontos pontatlanság, hogy "a vegyes indexáláshoz való visszatérés éves költsége nem néhány tíz, hanem néhány száz milliárd forint".

Összegzésükből egy mondatot ragadunk ki. A szaklap munkatársai szerint "hasznos lenne, ha mind a kormány, mind az ellenzék használná az AI-t, mielőtt felelőtlen intézkedéseket hoznak vagy javasolnak".