A boltok felkészülnek az árrésstop megszüntetésére.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség, a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelem szereplőjeként, a jövőbeni bizonytalanságok elkerülése érdekében ajánlást készített elő a kormány számára az árrésstop fokozatos megszüntetésére. Az OKSZ az objektív helyzetfelmérés érdekében külső gazdasági tanácsadó céget bízott meg a javaslatok kidolgozásával – áll a szervezet nyilatkozatában.

A végső javaslatok a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével készülnek el.

A jelenlegi jogszabályok értelmében az élelmiszer árrésstop június 1-jén lejár, de a kormány több nyilvános eseményen is jelezte, hogy fontolóra veszi a rendelkezés kiterjesztését.

Ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében. Tekintettel arra, hogy az árrésstop már az eddigi rövid élete alatt is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, már most ügyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen

„Alakítsd át a szövegedet saját stílusod szerint!” – javasolja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére ügyesen kikerülték az árak emelését, így az árrésstop hatékonyan betöltötte a rá kiszabott funkcióját. Azonban a láncoknak ez a költségcsökkentési hozzájárulás május 31-e után már nem tartható fenn, mivel a beszállítói partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelési kérelmek.

Az OKSZ tagjai nap mint nap tapasztalják, hogy az árrésstop komoly aggodalmakat kelt a vásárlók körében. Ennek következményeként a lakossági fogyasztás csökkenésnek indulhat, ami pedig megfékezheti a GDP utolsó, még aktív növekedési motorját.

Az árrésstop alkalmazása csupán átmeneti megoldásként funkcionál az infláció mérséklésében, miközben elrejt számos rendszerszintű feszültséget, amelyek az idő múlásával egyre inkább felszínre törnek. A termékpályák torzulása, amelyet ez a helyzet előidéz, importnövelő következményekkel jár. Ennek következtében csökkenhet az élelmiszeripar termelési kapacitása, a nettó export mértéke, és végső soron a GDP is visszaeshet. Az ilyen jellegű torzulások helyreállítása azonban nem gyors folyamat, és csak fokozatosan érhető el.

A nagyobb láncok árcsökkentése következtében a kisebb élelmiszerkereskedők, akik a piac 48 százalékát képviselik, most a forgalmuk visszaesésével kénytelenek szembenézni.

Jelentős részük úgy döntött, hogy üzleteket zár be, ami tovább fokozza az ellátásbiztonsággal kapcsolatos kihívásokat.

Tavaly Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés zárta be kapuit, és több mint 400 településen egyáltalán nem maradt bolt. Ezen kívül számos településen mindössze egyetlen kisbolt üzemel, amelynek árukészlete annyira korlátozott, hogy az nem elegendő egy teljes bevásárlás lebonyolításához.

Az árrésstop bevezetése miatt a kiskereskedelmi szektor képtelen megfelelő közvetítő szerepet betölteni a beszállítók és a vásárlók között, ami kényszerűen a fejlesztések lelassulásához vezet. Ezeket a negatív hatásokat már most is tapasztalják, különösen a kisebb költségvetésű vásárlók. Ha az árrésstop továbbra is érvényben marad, akkor ezek a problémák csak fokozódni fognak.

Az OKSZ mindezeket a megfontolásokat figyelembe véve juttatja el az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatos veszteség minimalizáló javaslatokat a kormánynak és egyeztetéseket kérnek, amelybe bevonják az értékláncban érintett összes szereplőt, legyenek azok termelők, beszállítók, fuvarozók, közüzemek vagy önkormányzatok.

Önmagában ha a beszállítók emelik az áraikat, a boltok még be tudják tartani az árrésstop szabályait. Mindez azonban ellentétes a kormány szándékaival, amely az árrésstoppal az inflációt szeretné fékezni. Korábban már ígéretet tettek arra, hogy ha a beszállítók árat emelnek, akkor őket is sújthatják valamilyen árszabályozással.

Orbán Viktor bejelentése nyomán egy új intézkedés lépett életbe, amely az élelmiszerek széles spektrumára vonatkozó árrésstopot hirdetett meg. E rendelet értelmében a korlátozás egészen május 31-ig érvényes. A leglényegesebb aspektusa, hogy a kiskereskedők által alkalmazott árrés nem lépheti túl a 2025 januárjában érvényes átlagos árrés mértékét, és maximum 10 százalékra korlátozódik.

Mostantól, hétfőtől kezdődően, a drogériákra is érvényes az árrésstop, amelynek keretében a maximális árrés 15 százalékra korlátozódik.

Az árrésstop bevezetése a korábbról ismert árstop újraélesztése volt, kicsit megváltozott formában. Az árstop hatásainak megítélése meglehetősen negatív volt, hosszú távon az árszintet és az inflációt sem csökkentette, sőt, inkább növelte. Az első, nagyon rövid távú tapasztalatok szerint az árrésstop egyelőre nem okozta más termékek látványos drágulását, de a szakértők véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert a durván leszorított árrés hosszú távon ellehetetleníti a cégeket.

Az érintett élelmiszerek a következő kategóriákba sorolhatók:

A húsok kategóriájába tartozik a frissen, hűtve vagy fagyasztva kínált termékek széles választéka. Ide sorolhatók a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt és darált húsok is, legyenek azok csomagolás nélküli vagy csomagolt formában. Fontos megjegyezni, hogy minden érintett termék esetében, beleértve a laktózmentes alternatívákat is, érvényben van az árrésstop.

A rendelet értelmében a megnevezett termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni az 2024-es év során, figyelembe véve az értékesített átlagos napi mennyiséget. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatályba lépése után kezdik meg ezen termékek forgalmazását, jogot kapnak arra, hogy egy másik üzletük adatait felhasználják az árrés és a megfelelő arányok meghatározásához. A választott üzletet azonban az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.