A hitelesség költsége
A népbaráti címre pályázó kormányzati propaganda melldöngetve jelentette be, hogy az egyébként is földre tepert infláció nagy ívben elkerüli a Szent István napi ünnepségeket, egy korsó sör, akárcsak tavaly, 380 forintba kerül majd. Ez az ünnepi, lokális árstop aligha feledteti azt, hogy júliusban az évesített infláció 4,7 százalékra kúszott fel, ami jelzi annak az árrésstopnak nevezett piaci beavatkozásnak a hiábavalóságát, amelyet a kormány ígérete szerint, augusztus végén kivezetnek. Bár erre korántsem lehet mérget venni, hiszen a március közepe óta létező, elsősorban az élelmiszerekre és néhány kozmetikai árucikkre vonatkozó korlátozás eredeti záródátuma május utolsó napja volt. Az eurózóna pénzromlási üteme viszont javult, júliusban már elérte az Európai Központi Bank célértékét, a 2 százalékot, annak ellenére, hogy Szlovákia, Horvátország és Észtország rontotta az átlagot.
A vásárlók számára a 4,7%-os inflációs adat önmagában alig jelent valamit, hiszen a legtöbben az áremelkedést a valóságosnál drasztikusabbnak érzékelik. A magyarok ebben a tekintetben különösen kiemelkednek, hiszen a többi uniós ország polgáraihoz képest is magasabbra helyezik a lécet, amikor az áremelkedést észlelik. Az érzékelés különbsége részben azon múlik, hogy az emberek mennyire bíznak abban, hogy országuk gazdasági helyzete stabilizálódik. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter sorozatos tévedései és elhibázott előrejelzései inkább a bizalmatlanságot táplálják, semmint a hitelességet erősítenék.
Csernus Imre pszichiáter gondolatai szerint a hitelesség lényege abban rejlik, hogy képesek vagyunk nyugodtan beszélni a negatív élményeinkről, miközben tudatában vagyunk annak, hogy ezekért mi magunk felelünk. Merjük vállalni a fájdalmat, amely ezzel jár, és elkötelezzük magunkat, hogy napról napra mindent megteszünk a változás érdekében. Érdemes lenne, ha a NER ezt a szemléletmódot magáévá tenné, hiszen a felelősségvállalás és a változtatás iránti elkötelezettség alapvető értékek a fejlődéshez.
