A kisbabák már fiatalon felfedezik a kígyók titokzatos világát, egy különleges érzékkel, ami lehetővé teszi számukra, hogy azonnal észrevegyék ezeket a hüllőket.
A kígyók jelentik a legnagyobb állati fenyegetést az emberre, ezért azok felismerése döntő fontosságú
Nobuyuki Kawai, a Nagoya Egyetem kognitív tudósa, izgalmas kísérleteket végzett három japán makákóval (Macaca fuscata), amelyek soha nem találkoztak élő hüllőkkel vagy kétéltűekkel. Ezen állatok csupán egy korábbi kísérlet során láttak kígyókról készült fényképeket. Ahogy azt a tudósok várták, a makákók sokkal gyorsabban reagáltak a kígyók képeire, mint a szalamandrákétól, amikor jutalomra épülő azonosító játékban vettek részt – számolt be róla a ScienceAlert.
Amikor a szalamandrák képeit átalakították, hogy kígyóbőrt viseljenek, a majmok reakciói ugyanolyan gyorsasággal jelentkeztek ezekre a felvételekre, mint a hagyományos kígyókat bemutatókra. Ez arra utal, hogy a pikkelyes bőr egy lényeges vizuális jelzés, amely azonnali reakciót idéz elő.
"Korábban kimutattuk, hogy az emberek és a főemlősök gyorsan felismerik a kígyókat, ám a kritikus vizuális jellemzőt nem ismertük. A majmok nem reagáltak gyorsabban a szalamandrákra, egy olyan fajra, amelynek hasonlóan hosszúkás teste és farka van, mint a kígyóknak, amíg a képeket meg nem változtattuk úgy, hogy kígyóbőrrel borítottuk őket" - mondja Kawai.
Korábbi kutatások rámutattak, hogy a felnőttek, sőt még a kisgyerekek is rendkívül gyorsan reagálnak a kígyók ívelt, végtag nélküli testének látványára, összehasonlítva más típusú vizuális ingerekkel. A kígyóbőr egy újabb vizuális faktor lehet, amelyre a főemlősök támaszkodnak, amikor ösztönösen megítélik, hogy egy adott dolog veszélyt jelenthet-e. Ezt a megállapítást alátámasztja egy korábbi kutatás, amely szerint a majmok negatív reakciót mutatnak a kígyóbőr látványára.
"Ez azért lehet, mert az evolúció során főemlős őseink kifejlesztettek egy vizuális rendszert a kígyókra jellemző pikkelyek azonosítására. Ezek a főemlősök evolúciójával kapcsolatos meglátások valószínűleg javítják a látással és az állatok agyának evolúciójával kapcsolatos ismereteinket, beleértve minket is" - mutatott rá Nobuyuki Kawai.
Sokan nincsenek tudatában, de napjainkban (a betegségeket terjesztő moszkitókat nem számítva) a kígyók jelentik a legnagyobb állati fenyegetést az emberre: évente mintegy 94 ezer ember haláláért felelősek. Ehhez képest a rettegett cápák mindössze 14 halálesetért voltak felelősek 2023-ban.
A kígyók észlelésének képessége továbbra is kulcsfontosságú az életben maradás szempontjából, ami azt is megmagyarázza, hogy a 7 hónapos csecsemők miért mutatnak valamilyen agyi aktivitást a kígyók képeire reagálva, még akkor is, ha soha nem találkoztak ezekkel az állatokkal. Ez a jelenség arra utal, hogy a kígyók iránti félelem vagy érdeklődés mélyen gyökerezik az emberi evolúcióban, és már a legkorábbi életkorban is megjelenik.
A jelenlegi kutatást emberekre is ki kell terjeszteni, de megalapozottan feltételezhetjük, hogy agyunk struktúrája és működése hasonlóan van kialakítva, mint a főemlősök esetében. A kígyóbőr vörös színű figyelmeztető jelzése a veszélyekre figyelmeztethet bennünket.
Kawai a Nature Scientific Reports című folyóiratban közzétett tanulmányában rávilágít, hogy ezek az eredmények összhangban állnak a kígyófelismerési elmélettel. Ez az elmélet azt sugallja, hogy a kígyók jelentős szelekciós nyomást gyakoroltak a főemlősök vizuális rendszere fejlődésére, elősegítve olyan módosulások kialakulását, amelyek lehetővé teszik számukra a kígyók gyorsabb és megbízhatóbb észlelését.