A Mol érdeklődést mutat a horvát kőolajszállító vállalat részesedésének megvásárlása iránt, azonban a horvát kormány elutasítja ezt a lehetőséget.
A magyar olajvállalat diszkréten utalt arra, hogy a Janaf esetében érdemes lenne átgondolni a nemzetközi tulajdonosi modelleket. Ezzel szemben a horvát miniszterelnök határozottan kijelentette: az Adria-vezeték horvát tulajdonban állt, és a jövőben is így fog maradni.
Több horvát híroldal arról számolt be, hogy a Mol-csoport tervezi a Janaf, a horvát kőolajszállító vállalat felvásárlását, amely az Adria-vezetéket üzemelteti. A Mol, amely már közel 50%-os részesedéssel bír a horvát INA kőolajipari cégben, a legfrissebb sajtóinformációk szerint szerdán azt javasolta a Janaf vezetésének, hogy vizsgálják meg "a nyugat-európai szállítócégek tulajdonosi struktúráinak legjobb nemzetközi példáit. Ezen példák alapján a kőolaj-fogyasztók tulajdonosi részvétele hozzájárulhat a tisztességes árképzés és a szolgáltatások folyamatos elérhetőségének biztosításához."
Ezt a javaslatot akkor tették, amikor a Mol azt kérte, hogy a horvát társaság újabb tesztekkel igazolja: az év minden napján képes elegendő kőolajat szállítani, ezzel kapcsolatban ugyanis komoly vita alakult ki a két vállalat között, amibe Szijjártó Péter külügyminiszter sem volt rest beleállni néhány keresetlen szóval, sőt arra hivatkozva tette le garasát a Barátság-vezeték mellett, hogy a Mol szerint a Janaf nem képes elegendő kőolajat szállítani, amit a horvát vállalat cáfolt.
A Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető cég nem áll szándékában eladni vállalatát, mivel a kormány ilyesfajta lehetőségeket nem mérlegel - nyilatkozta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön a kabinet ülése során, reagálva a hírekre. "Az Adria-kőolajvezeték nem kerül eladásra. Horvátország birtokában volt, és továbbra is az marad" - tette hozzá.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Mol-lal való együttműködés keretében a horvát fél továbbra is törekszik a jó kereskedelmi kapcsolatok fenntartására, a kedvező árak biztosítására és a stabil olajellátásra. Ugyanakkor kijelentette, hogy a tulajdonjoggal kapcsolatos kérdések "jelenleg nem aktuálisak". Plenkovic emlékeztetett arra is, hogy a Janaf készen áll arra, hogy elegendő kőolajat biztosítson a Mol magyarországi és szlovákiai finomítói számára, lehetővé téve ezzel azok teljes kapacitáskihasználását.
A magyar külügyminiszter csütörtökön részben megváltoztatta álláspontját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy "a kőolajvezetéken végrehajtott tesztek mindegyike eredménytelen volt, ami egyértelműen azt mutatja, hogy ezen az útvonalon nem lehetséges elegendő mennyiségű olajat biztosítani Magyarország és Szlovákia teljes ellátásához".
Két működő kőolajvezeték jobb választás, mint egy, különösen, ha az egyetlen vezeték jelenleg nem képes Magyarország és Szlovákia teljes ellátásának biztosítására Horvátországon keresztül – nyilatkozta az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, amikor az orosz energiaimport leállításával kapcsolatban feltett képviselői kérdésekre reagált.
Ezután rátért arra, hogy az ukrajnai háború kitörése óta a horvát szolgáltató az európai benchmark ötszörösére emelte a tranzitdíjakat a Janaf vezetéken. "Ezt európai szolidaritásnak hívni, ezt egy kívánt jövőképnek szerintem necces" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy a vezetéket fejleszteni kellene, ezzel azonban a horvát félnek van feladata. "Amikor mi erre az ügyre felhívtuk ezerszer a figyelmet az Európai Unióban, és állítólag az Európai Unió is eljárt a horvátok felé, csak lehetséges, hogy a tolmácsolási szolgáltatásban volt probléma, miután a kapacitás növelése helyett a tranzitdíjat növelték meg".
Szijjártó a bizottsági tagokhoz fordulva így fogalmazott: "Miért lenne ez Önöknek előnyös? Ha csupán egy olajvezeték működne, és annak üzemeltetője, valamint a végponti szolgáltatók monopolhelyzetbe kerülnének, az vajon milyen pozitívumokat hozna?" - tette fel a kérdést.
Egy fontos részletet azonban nem említett, nevezetesen, hogy a Barátság-vezetéken keresztül Oroszország gyakorlatilag már most is dominál a magyar kőolajpiacon. Az Adria-vezetéken érkező kőolaj mennyisége elhanyagolható az orosz forrásokhoz viszonyítva. A HVG is foglalkozott ezzel a kérdéssel,
