A NAV is értesül róla, ha valaki külföldön kereskedik kriptovalutákkal, kivéve, ha ezt Panamában végzi.

Részben a parlament előtt van, részben már életbe is lépett az a törvénycsomag, amely a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe beépítését célozza. A magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. Lehet, hogy a NAV részletesebb információkkal rendelkezik majd a forgalmunkról, mint mi magunk? Az új szabályozásról Gondi Anillát, Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőjét kérdeztük.

A következő év elejére életbe lépő jogszabályok az Európai Unió DAC8 irányelveire és az OECD által kidolgozott Crypto-Asset Reporting Framework (CARF) kereteire épülnek. Ezek a rendelkezések, amelyek mind uniós, mind globális szinten fontos szerepet játszanak, új adatcsere-mechanizmusokat alakítanak ki a kriptoeszközök vonatkozásában.

A szabályozás szerint a kriptoeszköz-szolgáltatók automatikusan adatot fognak küldeni az adóhatóságoknak többek közt az ügyfelek tranzakcióiról, egyenlegéről és éves forgalmáról. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a külföldi platformokon történt ügyleteket is megismerheti. A rendszer a DAC8 esetében az EU-s tagállamokra, míg a CARF esetében az egyezményes országokra terjed ki.

A hatóságok közötti valódi adatcsere 2027-ben veszi kezdetét mindkét rendszer tekintetében. Az első lépésként a 2026-os adóévről fognak információkat cserélni az adóhatóságok. Ez azt jelenti, hogy a 2026-ban az egyezményes országokban lebonyolított kriptovaluta tranzakciókról a NAV először 2027 során kap majd adatokat.

"A törvénytervezet kiemeli, hogy az adózóknak maguknak kell felelősséget vállalniuk a nyilvántartás precíz vezetéséért" - nyilatkozta Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvédje. Hozzátette, hogy ez a feladat nem egyszerű, hiszen a tranzakciók általában nem belföldi befektetési szolgáltatók közreműködésével zajlanak. Ráadásul a felhasználók gyakran különböző platformokon és eltérő devizanemekben végeznek ügyleteket, ami tovább bonyolítja a tranzakciók átfogó és pontos nyilvántartásának lehetőségét.

Mindezek fényében elengedhetetlen, hogy az adózók mostantól fokozott figyelmet fordítsanak a nyilvántartások precíz vezetésére. Hiszen mi lehetne kellemetlenebb (és költségesebb), mint amikor kiderül, hogy az adóhatóság alaposabb ismeretekkel bír a saját ügyleteink részleteiről, mint mi magunk?

Előreláthatólag azonban eltelik majd valamennyi idő aközött, hogy a NAV megkapja a külföldi adatokat, azokat értékeli, majd összeveti a magyar adóbevallásokban szereplő adatokkal. De mi történik akkor, ha a NAV és az adózó adatai között eltérés van? A korábbi nemzetközi adatcsere-mechanizmusok tapasztalatai alapján ilyen esetekben a NAV várhatóan úgynevezett támogató eljárást indít, amely egyfajta önellenőrzésre ösztönző folyamat. Ez lehetőséget ad az adózónak, hogy a NAV rendelkezésére álló adatok alapján - ha így dönt - pótlólag bevallja a korábban kifelejtett kriptojövedelmeket vagy a hibás kalkulációkat helyesbítse.

Az adózók számára egyértelmű, hogy a NAV várhatóan ellenőrzéseket indít, és ennek következményeként nemcsak az adóhiány rendezésére kötelezhetik őket, hanem adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak. "A benyújtott törvényjavaslat új távlatokat nyithat a kriptoeszközök adóztatásában. Azok, akik átláthatóan, pontos nyilvántartással és jogszerűen járnak el, várhatóan nem tapasztalják az információcserének negatív hatásait. Ezzel szemben akik abban a hitben vannak, hogy a NAV nem észleli a külföldi kriptojövedelmüket, azok 2027-től meglehetősen komoly következményekkel nézhetnek szembe" – figyelmeztetett a Jalsovszky szakértője.