A nyúltenyésztéstől a Westendig: hogyan vált Demján Sándor Magyarország legismertebb üzletemberévé?

Demján Sándor a szocializmus időszakában igazi ikonként tűnt fel, akinek szavaira a politikai elit is felfigyelt. A rendszerváltás következtében ő lett az ország egyik leggazdagabb embere, azonban idővel fokozatosan háttérbe szorult a politikai színtéren. Az ő életútja lenyűgöző példázata a változó időknek és a gazdasági hatalom dinamikájának.

Egy kilencéves, félárva kisfiú 1952-ben úgy döntött, hogy nyulak tenyésztésével és értékesítésével próbálja meg kiegészíteni édesanyja szerény jövedelmét, aki szülésznőként dolgozott. Abban az időszakban a nyulak iránti érdeklődés minimális volt, és a hatalom is elfeledkezett arról, hogy a tenyésztőknek ezt a tevékenységet be kellene szolgáltatniuk. Ennek köszönhetően a nyúltartás és -kereskedelem a Rákosi-rendszer idején is megmaradhatott magánvállalkozásként. Demján Sándor, a fiatal vállalkozó, az etyeki iskolásként a nyúlhús és a horgászott halak értékesítéséből szerzett bevételt nem csupán családja megélhetésére fordította, hanem egy részét újra befektette. Vásárolt egy bőrfocit, amely lehetőséget adott az etyeki szegény gyerekeknek, hogy ingyen játsszanak, míg a tehetősebb családoknak fizetniük kellett a játékért. Itt már kirajzolódott a későbbi sikeres üzletember minden jellemzője: az első eladás, az első hirdetés, az első jótékonykodás és a barterkereskedelem is, hiszen ha valaki nem tudott készpénzben fizetni a nyúlért, akkor más értékes dolgot is elfogadott cserébe.

Ez volt az első olyan vállalkozás, ahol világosan kirajzolódott az, amit később "Demján-titokként" neveztek el: felfedezni egy olyan piaci réseket, amely senkinek sem jutott eszébe, maximálisan kihasználni a benne rejlő potenciált, és rendkívül gyorsan sikert aratni, hogy a kétkedők már ne merjenek kétségbe vonni a továbblépést.