Az első fecskék: több száz vállalat fenntarthatósági jelentését vizsgálták meg, és most bemutatjuk az eredményeket.

A jövő kérdései helyett inkább a jelen gazdasági dinamikájának átalakulására fókuszálunk – ez a középpontjában áll annak a Sustainable World konferenciának, amely szeptember 4-én kerül megrendezésre. Ezen az eseményen a hazai fenntartható üzleti szféra képviselői gyűlnek össze, hogy megosszák tapasztalataikat és ötleteiket.

Több, mint 200 vállalat CSRD-nak (Corporate Sustainability Reporting Directive, magyarul: Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) megfelelő fenntarthatósági jelentését elemezték a szakértők, ebből Magyarországon 16 jelentést, azzal a céllal, hogy a trendeket, jó gyakorlatokat azonosítsák. Bár a jogszabályi változások hatására a második hullámban kötelezett vállalatok nagy része kiesik a jelentéstétel alól, illetve a bent maradók új határidőket kapnak, az első hullámba tartozó vállalatoknak 2025-ben már jelentést kellett készítenie, ami példaként szolgálhat, a vállalatok következő csoportjának.

"A jelenlegi helyzetben az uniós szabályozások módosítása magyarországi törvénymódosításokat is kiváltott és fog is még a következőkben, az egyik ilyen változást jövő hétre várja a szakma" - hangsúlyozta Lukács Ákos, partner (EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág).

A második hullámba tartozó vállalatok számára, akiknek 2025-től kötelező a jelentéstétel, most két extra év áll rendelkezésükre a megfelelő felkészüléshez. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy alaposan kidolgozzák az adatok előállítását, végezzenek egy mélyreható lényegességi felmérést, és előkészítsék a szervezetet a következő lépésre. Ezen cégek számára számos tartalmi feladat vár megoldásra, amelyek elsajátítása kulcsfontosságú a jövőbeli jelentések minőségének biztosításához. A jól megtervezett előkészületek révén képesek lesznek a lehető legjobban teljesíteni a következő kihívásokat.

Az elemzés során a szakértők felfedték a riportok jellegzetes formai sajátosságait. Márton Barbara, a Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletág senior menedzsere az előadásában kiemelte, hogy a legtöbb vállalat fenntarthatósági jelentése általában 50-75 oldal terjedelmű, de nem ritkák a több száz oldalas dokumentumok sem. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a fenntarthatósági jelentések elkészítése nem csupán egy gyors feladat, hanem alapos és időigényes előkészítést igényel.

A vizsgált jelentések közül a pénzügyi szektor képviselői által benyújtottak aránya 21%-ot tett ki.

Az infrastruktúra (13%) és a közlekedési szektor (12%) szereplői a második és harmadik legnagyobb arányt képviselték.

A szakértők véleménye szerint a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy elvégezzék a kettős lényegességi felmérést, amely segít meghatározni, mely fenntarthatósági kérdéseknek kell a jelentéseik középpontjába kerülniük. Dudás Tamás, a EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának senior tanácsadója rámutatott, hogy az első jelentések elemzése alapján a vállalatok átlagosan 6-7 lényeges témát azonosítottak. Szinte minden érintett cég beszámolt az éghajlatváltozásról az ESRS E1 standard keretein belül, továbbá az ESRS S1 és G1 standardok is hangsúlyos szerepet kaptak, amelyek a munkavállalók és a vállalatirányítás aspektusait érintik.

Dudás Tamás hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás kérdése kiemelkedő szerepet játszik a környezeti jelentések világában, hiszen a vállalatok 99%-a foglalkozik ezzel a témával.

Márton Barbara rámutatott, hogy a környezeti jelentések terén még mindig meglehetősen alacsony a vállalatok körében az átállási tervek aránya. Magyarországon csupán a vállalatok 13%-a rendelkezik ilyen tervekkel, míg nemzetközi szinten ez az arány már 74%-ra emelkedik. Az átállási terv nemcsak a Scope 1 és 2 kibocsátásokra vonatkozik, hanem a releváns Scope 3 kibocsátásokat is figyelembe veszi, és képes kvantifikálni a dekarbonizációs intézkedések által elérhető kibocsátáscsökkentést.

Egy lényeges, de annál nehezebb terület a pénzügyi kockázatok felmérésénél a klímakockázat meghatározása.

A 2025-ös évtől kezdődően például egy átállási terv elindítása és elkészítése is a vállalatok feladatai közé tartozhat.

A társadalmi közzétételek közül érzékeny téma volt a nemek közötti bérkülönbség és a vezetői javadalmazás nyilvánosságra hozatala. A szakértők hangsúlyozták ezek transzparenciájának fontosságát.

A közeljövőben elengedhetetlen, hogy a vállalatok alaposan tanulmányozzák a benchmarkokat, újragondolják a fenntarthatóság stratégiai szerepét, és megerősítsék a belső kontrollokat a jelentéstételi folyamatok során - foglalta össze Lukács Ákos a webinárium lényegét. A következő időszak fókuszában a kettős lényegességi felmérések újrafuttatása áll, amely lehetőséget ad a kockázatok, esélyek és hatások mélyebb megértésére.