Az orosz katonák jövedelme jelentősen meghaladja az átlagos orosz fizetéseket – ezt most részletesen bemutatjuk.
A beregszászi Sebestyén József halála után Kijev vizsgálatot rendelt el, hogy kiderüljön, pontosan milyen körülmények között hunyt el az ukrán hadseregbe mozgósított, kettős állampolgárságú kárpátaljai férfi. Előző cikkünkben azt jártuk körül, miként zajlik a mozgósítás Ukrajnában, és hogyan alakult a humán haderő helyzete a háború kitörése óta. Ezúttal azt tekintjük át három stratégiai és biztonságpolitikai szakértő segítségével, hogy a front "túloldalán" miként toborozzák a katonákat. Jójárt Krisztián, Tarjányi Péter és Demkó Attila is egyetértettek abban, hogy orosz oldalon nagyobb szerepe van az anyagi ösztönzőknek, és "van ember a rendszerben", azaz a Kreml képes pótolni a fronton elszenvedett veszteségeit.
Sebestyén József, a magyar-ukrán kettős állampolgár tragikus halála után Kijev hivatalos vizsgálatot indított, hogy feltárja a körülményeket, amelyek között a mozgósított kárpátaljai férfi életét vesztette. A beregszászi vállalkozó halála nyomán Magyarországon az ukrajnai "kényszersorozás" fogalma terjedt el, ezért a 24.hu munkatársai arra törekedtek, hogy tisztázzák a helyzetet: Ukrajnában jelenleg mozgósítás zajlik, nem pedig kötelező sorozás. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a toborzási módszerek egyre inkább erőszakosabbá váltak, ami aggodalmat kelt a közvéleményben.
Ez alkalommal három szakértő segítségével vizsgáljuk meg, hogyan zajlik a katonák toborzása a front "túloldalán". A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy az orosz oldalon az anyagi ösztönzők jelentős szerepet játszanak, bár előfordulhat, hogy kényszer is közrejátszik, de ez nem jellemző az ország egész területén. Ezzel szemben a helyzet más a kelet-ukrajnai, oroszok által megszállt területeken.
Tarjányi Péter, a biztonságpolitikai szakértő, a 24.hu-nak nyilatkozva rámutatott, hogy az orosz oldalra toborzott harcosok esetében nem áll fenn kényszerhelyzet. E mögött egy jól megtervezett üzleti modell húzódik meg, amely a toborzás folyamatát irányítja. Ezek a katonák általában távoli, vidéki területekről, például Szibériából érkeznek, és a harcért cserébe jelentős anyagi juttatásokban részesülnek. E juttatások gyakran elegendőek ahhoz, hogy az egész család megélhetését biztosítsák, így ez a lehetőség sokak számára vonzó. Sőt, ha a harc során megsérülnek, további komoly pénzbeli támogatásban részesülnek, ami tovább növeli a toborzás vonzerejét.
Jójárt Krisztián, a biztonságpolitikai szakértő és a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatója a 24.hu-nak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy míg Ukrajnában hadiállapot uralkodik, Oroszországban ez nem áll fenn. Ennek következményeként a háború kezdetén nem történt mozgósítás a hatalmas ország területén. Az orosz jogszabályok értelmében ráadásul a sorállományt nem lehet külföldre, például Ukrajnába vezényelni.
A háború paradoxona Jójárt szerint az, hogy míg Oroszország úgy vívja a küzdelmet, hogy nem rendelte el a hadiállapotot, addig Ukrajnában pedig sorkatonai szolgálat nincs.
A szakértő elmagyarázta, hogy Oroszországban a sorállományt rendszeresen, tavasszal és ősszel frissítik, amikor 130-150 ezer fiatal kerül behívásra és képzésre, függetlenül a háborús helyzettől. 2022 őszéig tehát Oroszországban nem történt hivatalos mozgósítás.
Ezek a körülmények azonban már nem fenntarthatók, különösen a három évvel ezelőtti, őszi ukrán ellentámadás időszakában.
