BBTE-kutatócsoport: A fegyverkezés új irányt adhat a hazai ipar fejlődésének

A NATO-tagállamok védelmi költségvetéseinek jelentős emelkedése kiváló alkalmat teremt a román nehézipar fejlődésére az elkövetkező években – mutatott rá legújabb elemzésében a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportja.

Markó Balázs közgazdász, a kutatócsoport tagja a Maszol érdeklődésére reagálva hangsúlyozta, hogy bár Románia ipara enyhe visszaesést mutat, mégis léteznek olyan stratégiai lehetőségek, amelyek hozzájárulhatnak a szektor újbóli fellendüléséhez.

A kilencvenes évek politikai és gazdasági zűrzavara után a román ipari szektor dinamikus fejlődésen ment keresztül – emelte ki Markó Balázs, aki az utóbbi 35 év egyik legfontosabb sikerének tartja ezt a fellendülést. Rámutatott, hogy 2005 és 2018 között az ipari termelés évi közel 6 százalékos növekedést mutatott, amely nagymértékben annak volt köszönhető, hogy az ágazat hatékonyabbá és versenyképesebbé vált.

2018-ban, az első Trump-vámháború következményeként, a romániai ipar stagnálni kezdett, ami az ipari termelés csökkenéséhez vezetett. Ennek fő oka abban rejlik, hogy a kilencvenes évek óta Románia fokozatosan egyre szorosabbra fűzte kapcsolatait a nyugat-európai és az európai uniós termelési láncokkal. E folyamatok visszaesése pedig nálunk is érezhető hatásokat eredményezett.

Markó Balázs kiemelte, hogy az ország széles spektrumú termékekkel szolgálta ki a német ipart, és ez a tevékenység a mai napig folytatódik. A 2018-as vámháború azonban súlyosan érintette a nyugat-európai exportiparokat, ami áttételesen hatással volt a romániai exportágazatra és az ipar egészére is, negatív következményekkel járva.

A közgazdász hangsúlyozta, hogy a hazai ipar stagnálásának mögött több jelentős tényező is áll. Az egyik legszembetűnőbb ok a koronavírus-járvány nyomán kialakult ellátási láncok zavarai voltak. Ezen kívül a háború Ukrajnában drámaian megemelte az energiaárakat, ami szintén komoly terhet rótt a romániai ipari szektorra, növelve ezzel a működési költségeket.

Ugyanakkor az elmúlt harmincöt során Romániában a bérek meglehetősen növekedtek, ami azzal járt, hogy megemelkedtek az ipar költségei, ezért veszített a keleti-, ázsiai országokkal szembeni a versenyben, hiszen ott sokkal olcsóbb a munkaerő.

Markó Balázs hangsúlyozta, hogy a hazai ipar jelenleg két jelentős kihívással néz szembe. Az egyik legszembetűnőbb tényező, hogy Donald Trump ismételten az Egyesült Államok elnöki székében ül, ami újra felerősíti a vámháborúk feszültségeit. Az Európai Unió esetében már most tudható, hogy az amerikai importtarifa 15 százalékra emelkedik, ami komoly hatással lehet a kereskedelmi kapcsolatokra.

Romániában a helyzet különös figyelmet igényel, mivel a kormánynak sürgősen megszorító intézkedéseket kell hoznia ahhoz, hogy sikeresen kilábaljon a költségvetési válságból. Ezek a fiskális korlátozások kulcsszerepet játszanak abban, hogy az ország elkerülje a pénzügyi zűrzavart és a gazdasági instabilitás általános következményeit. Az intézkedések célja, hogy megerősítsék a gazdasági alapokat és biztosítsák a fenntartható fejlődést a jövőben.

Emellett viszont ez azzal is jár, hogy a magasabb adók, az állami befektetések visszafogott üteme a romániai ipar helyzetét és versenyképességét gyengítik, részletezte a kutatócsoport tagja. Hozzátetet, magasabb áfát kell fizetni a különféle termékekre, ami növelni fogja a költségeket, az árakat.

Markó Balázs hangsúlyozta, hogy a romániai ipar számára számos kihasználható lehetőség kínálkozik, amelyeket a kormány támogatása is segíthet. Kifejtette, hogy a jelenlegi, rendkívül feszültséggel teli geopolitikai helyzet nemcsak kihívásokkal, hanem potenciális előnyökkel is járhat, és bár a gazdaságra gyakorolt hatásai aggasztóak lehetnek, a helyzetből ki lehet hozni a legjobbat is.

A legutóbbi NATO-csúcs alkalmával megszületett az új, 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél. A szakértők véleménye szerint, ha a romániai ipar, különösen a védelmi ágazat, a kormány aktív közreműködésével sikeresen meggyőzi a stratégiai partnereket arról, hogy érdemes Romániából beszerezni katonai felszereléseket, az jelentős tőkebevonást eredményezhet. Ezáltal növekedhet a hadiipar termelékenysége és kapacitása, ami jótékony hatással lehet a nehézipar termelésére is – fogalmazott a szakértő.

Markó Balázs hangsúlyozta, hogy a másik lehetőség abban áll, hogy a pandémia időszakában és azt követően világossá vált: a különböző ellátási láncok rendkívül sérülékenyek. Emellett az ukrajnai konfliktus során arra is rámutattak, hogy bizonyos, stratégiai szempontból létfontosságú termékek exportját olyan geopolitikai szempontból instabil országok megakadályozhatják, ami komoly problémákhoz vezethet Európa számára.

Ha felderítik, melyek ezek a fontos termékek, melyekre szüksége van Európának és a NATO-nak, Románia kormányának, és iparának van lehetősége arra, hogy meggyőzze a stratégiai szövetségeket, hogy tőle vásárolják meg, amit meg tud termelni.

A helyzet alapos feltérképezése kiemelkedően lényeges, hiszen ez hozzájárulhat a romániai ipar teljesítményének és termelőképességének fellendítéséhez. Számos lehetőség rejlik előttünk, amelyeket érdemes kihasználni – fogalmazott Markó Balázs.