Mennyire elfogadható a hírességek megérintése? Elvégre, hol a határ, ami még belefér, és mikor válik ez már súlyos következményekkel járó cselekedetté?

A hírességek legtöbbször igyekeznek óvni a magánéletüket és intim szférájukat a külvilágtól, sokszor hiába. Az újságírók és a paparazzók egy része minduntalan átlépi az etikett és az egészséges munkaszemlélet határait, hogy egy-egy szaftos sztorit vagy jobb szögből lőtt fotót összehozhassanak. Denzel Washington friss esete csupán csepp a tengerben, hiszen Diana hercegnő halálától Kim Kardashian fenékcsókjáig mindenre volt már példa a bulvártörténelemben.

Még hétfőn, 2025. május 19-én esett meg, hogy Denzel Washington összekülönbözött a 2025-ös Cannes-i Filmfesztivál vörös szőnyegén az egyik fotóssal, aki fogdosni kezdte. A paparazzo először csak finoman megérintette a karjánál - hogy fel akarta hívni magára a színész figyelmét, vagy csak biztosra ment, nehogy Denzel Hologram Washington álljon előtte, egyelőre nem tudni. Erre a színész odafordult hozzá, ujját a fotós arca felé szegezte és felszólította, hogy hagyja abba ezt a viselkedést. Ezután, amikor elfordult, hogy tovább menjen, a kitartó paparazzo gyakorlatilag belekarolt, hogy ott tartsa a filmsztárt, aki erővel fejtette le magáról a férfi kezét.

Az esetről számos felvétel készült, és a kommentelők többsége az Oscar-díjas színész oldalára áll. Sokan úgy vélik, hogy a fotós nemcsak hogy túllépte a hatáskörét, de egyenesen arcátlanság volt a részéről, amit tett. Jelenleg még nem világos, hogy ért-e bármilyen következmény a tapintatlan paparazzóra.

Az a fránya etikett, ami mindig ott lebeg a levegőben, mint egy láthatatlan szabályrendszer, ami irányítja a társasági életünket. Néha úgy érzem, mintha egy titkos kódot próbálnánk megfejteni, ahol minden apró gesztusnak és szófordulatnak megvan a maga jelentése. Az illem és a protokoll annyira finom, hogy könnyen elveszhetünk benne, de ha ügyesen lavírozunk, akkor a társasági események igazi élvezeti forrássá válhatnak.

Ilyenkor felmerül a kérdés: vajon milyen elvárások vonatkoznak egy újságíróra? Azok az etikai normák és szabályok, amelyekre sok szakember hivatkozik, valóban elavultak és átalakultak az évek folyamán? A mindenre elszánt újságíró típusa már régóta jelen van a szakmában, de az, hogy milyen mértékben sérti ez a másik felet, már egy sokkal árnyaltabb téma.

Amikor egy kicsit beleásunk magunkat a vörös szőnyeg etikett világába, könnyedén rábukkanunk számos szakmai publikációra, amelyek részletesen tárgyalják ezt a témát. Ezek a cikkek külön figyelmet szentelnek a sajtó munkatársainak és a meghívott vendégeknek egyaránt. Az alapszabályok között szerepel, hogy mindenképpen el kell kerülni mások zavarását: nem szabad tolakodó interjúkért könyörögni, tiszteletben kell tartani a vendégek személyes terét (tehát a fogdosás nem megengedett), és a kollégák munkáját is figyelembe kell venni.

Online persze látni spontánnak beállított videókat, amikor influenszerek úgy tesznek, mintha csak odarohannának egy-egy hírességhez, akivel két-három kérdés erejéig szóba elegyednek. Ezek az esetek általában előre megtervezett helyzetek, hiszen egy hasonló eseményen pontos időbeosztás van, így többnyire nem férnek bele a kéretlen villámbeszélgetések.

Külön fejezetek foglalkoznak az influenszerek világával, különös figyelmet fordítva a kínos szituációkra, amikor egy-egy márka vagy vállalat véleményvezéreket von be újságírói feladatokra. Ezek a személyek gyakran nem rendelkeznek a szükséges tapasztalással vagy tudással, ami súlyosan befolyásolja a beszélgetések minőségét. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy közhelyes, esetleg sértő kérdéseket tesznek fel az interjúalanyoknak, esetleg túlzottan tolakodó módon próbálják őket "fogdosni", vagy egyszerűen csak felkészületlenül érkeznek, anélkül, hogy tudnák, kivel ülnek le diskurálni.

Náluk bármilyen típusú selfie készítése, még a meghívott sztárok körében is, súlyos szabálysértésnek számít. Ezen kívül a bejutási folyamat is rengeteg időt vesz igénybe. A résztvevőknek így kénytelenek a profi fotósokra bízni magukat, hogy megörökítsék az esemény pillanatait.

Az öltözködés kérdése szintén alapvető jelentőséggel bír: a férfiak, legyenek akár színészek, akár a vörös szőnyegen fotózó újságírók, kötelesek a szmoking és a csokornyakkendő eleganciájával tiszteletüket tenni az esemény iránt. A hölgyek esetében a dress code némileg rugalmasabb, ám elengedhetetlen, hogy ruhájuk ne csökkentse a rendezvény rangját. A szervezők emellett, a közelmúlt botrányos vörös szőnyeges eseményei miatt, idén még a legkisebb mértékű meztelenséget is szigorúan megtiltották.

A sajtó fekete bárányai

Denzel Washington zaklatójának esete úgy tűnik, hogy a megjelenés tekintetében sikerült, de minden más tekintetben nem volt éppen zökkenőmentes. Bár az esemény hivatalos oldalán nem találtunk egyértelmű szabályt arra vonatkozóan, hogy filmes sztárokba ne karoljunk bele, logikusan feltételezhetnénk, hogy ez alapvetően magától értetődő. Az Oscar-díjas színész azonban viszonylag olcsón megúszta a dolgot, hiszen a paparazzók világában számos olyan botrány történt már, ahol a határok sokkal drasztikusabban lettek átlépve, komolyabb emberi és anyagi károkat okozva.

Ha a vörös szőnyeg világában nézünk körül, egy figyelemre méltó figura tűnik fel: Vitalii Sediuk. Ez az újságíró nem csupán a hírességek életének megörökítője, hanem sokszor meg is vicceli őket, sőt, megbotránkoztató tréfáival vált híressé. 2012-ben Moszkvában, a Sötét zsaruk 3 premierjén egy váratlan pillanatban szájon csókolta Will Smith-t, aki nem tétlenkedett, és egy gyors pofonnal reagált a meglepetésre. De Sediuk nem állt meg itt; Kim Kardashian is célpontjává vált, amikor egy merész húzással próbálta megviccelni őt, ami szintén nem maradt visszhang nélkül.

Persze ezek a tréfák még egészen ártatlanok ahhoz képest, amire egyes paparazzók képesek. Reese Witherspoon például 2005-ben kislányának hatodik születésnapját ünnepelte a Disney Kalandparkban, amikor egy Todd K. Wallace nevű fotós próbálta lencsevégre kapni. Wallace nem akarta elfogadni, amikor a színésznő visszautasította a kérését, ezért hőzöngeni kezdett. A szemtanúk szerint összetűzésbe került a park személyzetével, és egy ötéves kislányt is megütött a kamerájával. Wallace-t, akinek korábban már volt letartóztatási ügye, a hatóságok hamar lekapcsolták.

Carl Wu, a megosztó hírű paparazzi, mindig is képes volt felborzolni a kedélyeket, és nem mellesleg számos hírességnél keltett már feltűnést. Egyik legemlékezetesebb esetében Nicole Kidman volt a célkeresztjében. Miközben biciklijén száguldott, próbálta lencsevégre kapni a színésznőt, ám hirtelen elvesztette az irányítást, és a fotózás helyett sajnálatos módon elsodorta Kidmant. Szerencsére a színésznő megúszta a balesetet sérülések nélkül.

Baleset és halál

Jennifer Aniston is megismerte a paparazzik világának zűrzavarát, amikor 1999-ben, a Jóbarátok fénykorában, egy fotós kétségbeesett próbálkozása során megpróbálta meglesni őt és akkori párját, Brad Pittet közös otthonukban. A paparazzo nem riadt vissza attól, hogy felmászik a villa körüli, körülbelül 2,5 méter magas kerítésre, hogy lencsevégre kapja a színésznőt, aki éppen meztelen felsőtesttel élvezte a napfényt az udvaron. A képek gyorsan elterjedtek a médiában, ám Aniston nem hagyta annyiban a dolgot. Jogait védve beperelte Francois Navarrét, aki közzétette a lesifotókat.

Persze ennél is van lejjebb. Sean Penn és Madonna esküvőjét például helikopterekkel zavarták meg bulvárlapok megbízottjai, hogy lőhessenek pár felvételt, a Britney Spearst szállító mentőautót pedig egyszer bekerítették a paparazzók, akik a villogó, szirénázó kocsit nem hagyták továbbmenni, amíg meg nem szerezték a nekik kellő fotókat. Lindsey Lohan és Chris Brown is szenvedett már autóbalesetet, amikor a lesifotósok elől próbáltak menekülni. Mindkét esetben nagy volt az anyagi kár, de egyik sem végződött olyan súlyosan, mint Diana hercegnő halálos végkimenetelű autóbalesete - amit részben szintén a paparazzókhoz kötnek a hatóságok.

Létezik a sajtónak az a szelete, amely mindent megtesz egy-egy látványos fotóért vagy szaftos sztoriért, még akkor is, ha ehhez át kell lépniük bizonyos korlátokat, amiket jóhiszeműen sokan már nem tennének meg. Hogy a helyzet mennyit romlott vagy javult az elmúlt években, azt nehéz megítélni, de annyi biztos, hogy Denzel Washington mostani esete újfent rávilágított: érdemes beszélni arról, hol kell meghúzni a határokat.