Bérnövekedés vagy inflációs csapda? Magyarország ösvénye az 1000 eurós minimálbér irányába A hazai munkaerőpiac dinamikus változásai új kihívások elé állítják a gazdaság szereplőit. A minimálbér emelése, különösen az 1000 eurós küszöb elérése, számos leh

Az utóbbi időszakban egyre inkább hozzászokhattunk ahhoz, hogy Magyarország a különböző megélhetést és életszínvonalat mérő uniós statisztikákban az EU27 országcsoport hátsó végén található. Legutóbb a minimálbér vonatkozásában az utolsó előtti helyen végeztünk. A kormány a tényleges minimálbérre szeretné irányítani a figyelmet, míg az Indexnek nyilatkozó szakértő hangsúlyozta, hogy az erőltetett béremelések két területen – az infláció és az árfolyam – is negatív következményekkel járhatnak. Czomba Sándor államtitkár a lapunknak adott interjújában kifejtette, hogy a versenyszektorban a bérek növelése csak akkor lehet tartós, ha a termelékenység is emelkedik, ezért a kormány támogatja a vállalkozások fejlődését.

Tíz európai uniós országban nem éri el a minimálbér a havi 1000 eurót - derül ki az unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, 2025 januárra vonatkozó adataiból. Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el:

További hat országban 1000 és 1500 euró között mozog a minimálbér: Ciprus (1000), Portugália (1015), Litvánia (1038), Lengyelország (1091), Szlovénia (1278) és Spanyolország (1381).

A fennmaradó hat országban a minimálbér meghaladta az 1500 eurót havonta: Franciaország (1802), Belgium (2070), Németország (2161), Hollandia (2193), Írország (2282) és Luxemburg (2638).

Az Európai Unió 27 tagállamának 22 országában van érvényben minimálbér, amelyet nemzeti szinten határoznak meg. Érdekes módon Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország nem alkalmaznak központilag meghatározott legalacsonyabb bért, ami különböző megközelítéseket tükröz a munkabérek szabályozásában.

A legmagasabb minimálbér 4,8-szorosa a legalacsonyabbnak. Azonban a minimálbérek közötti különbségek jelentősen csökkennek, ha figyelembe vesszük az árszínvonal-különbségeket.

A vásárlóerő-paritás (PPS) alapján megfigyelhető, hogy az alacsonyabb árszínvonalú EU-tagállamokban a minimálbérek viszonylag magasabbnak tűnnek a magasabb árszinttel rendelkező országokhoz viszonyítva.

Az árszínvonal eltéréseinek figyelembevételével a minimálbérek havi értéke 878 PPS-től (Észtország) egészen 1992 PPS-ig (Németország) változott. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb minimálbér 2,3-szorosa a legalacsonyabbnak, ami jelentős különbséget mutat a két ország között.

A relatív értékek alapján 2022-ben három országban a minimálbérek a bruttó havi mediánjövedelem több mint 60 százalékát képviselték: Franciaország, Portugália és Szlovénia esetében ez az arány 66 százalék volt mindhárom helyszínen.

Az eloszlás alsó végén a minimálbérek négy országban nem érték el a bruttó mediánjövedelem felét: Belgium (49 százalék), Málta (46 százalék), Észtország és Lettország (mindkettő 43 százalék).

Bár számos fejlett európai államban, mint például Dánia, Svédország vagy Ausztria, nem létezik központilag megállapított minimálbér, Magyarországon ez a jövedelmi küszöb jogszabályban rögzített mértéke kiemelt jelentőséggel bír.

A minimálbér nem csupán a munkavállalók anyagi biztonságát szolgálja, hanem a kormány egyik fontos eszköze is a társadalmi egyenlőség előmozdításában. Hatása messze túlmutat az alacsony keresetűek körén, hiszen kihat a gyermekgondozási díjakra, a táppénz összegére és egyéb szociális juttatásokra is. Ezért elengedhetetlen, hogy a minimálbér folyamatosan aktualizálva legyen, hiszen nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem társadalmi szükséglet is.

„Kérlek, formáld meg a mondandódat egyedi stílusban” – nyilatkozta Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az Indexnek.

A bérnövekedések hatása messze túlmutat a közvetlen jövedelmi emelkedésen. "A minimálbér emelése nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is fokozza az átlagkereseteket, ami fogyasztásbővüléshez és gazdasági növekedéshez vezethet" - emelte ki Czomba. Továbbá, a hároméves bérmegállapodás stabilitást nyújt mind a vállalatok, mind a munkavállalók számára, megkönnyítve ezzel a tervezést és a fejlődést.

Ugyanakkor, mint rámutat, még azokban az országokban is, ahol nincs államilag szabályozott minimálbér, kollektív szerződések révén sok esetben léteznek ágazati bérminimumok.

Az Index korábban több alkalommal is beszámolt az átlagbér és a mediánbér közötti különbség fontosságáról. Míg az átlagbérre a kiugróan magas fizetések erősen hatnak, a medián jobban tükrözi a "tipikus" munkavállaló helyzetét.

Németh Dávid véleménye alapján a mediánbér sokkal pontosabb képet ad az alsóbb és középrétegek valós gazdasági helyzetéről, míg az átlagbér inkább a teljes gazdaság teljesítményét tükrözi. Czomba Sándor is osztja ezt a nézőpontot, de hangsúlyozza, hogy "ezek a mutatók nem helyettesítik egymást; inkább kiegészítik a másikat, és mindkettő kulcsfontosságú a bérpolitikánk szempontjából."

A Központi Statisztikai Hivatal januári adatai szerint az átlagkereset 459 ezer forintot, míg a mediánkereset 373 600 forintot mutatott. Ez azt jelenti, hogy a két érték között figyelemre méltó, 85 ezer forintos eltérés tapasztalható.

Az elemző és az államtitkár közös hangsúlyozása a minimálbér vásárlóerő-paritásának (angolul: purchasing power parity, PPP) mérésének jelentőségére kifejezetten fontos. Ez az eljárás megmutatja, hogy egy adott termék- és szolgáltatáscsomag mennyiért érhető el különböző országokban, különböző valutákban. Ennek révén lehetővé válik az árak és az életszínvonal nemzetközi szintű összehasonlítása, ami elengedhetetlen a globális gazdasági viszonyok megértéséhez és a politikai döntések megalapozásához.

Németh Dávid hangsúlyozza, hogy a vásárlóerő-paritás értelmezésénél fontos figyelembe venni nem csupán a bérek abszolút összegét, hanem azok "valódi értékét" is, amely a megélhetési költségek és a helyi árszínvonal figyelembevételével válik igazán érthetővé.

Ez a téma rendkívül lényeges, mivel ugyanazon bérösszeg különböző országokban eltérő életszínvonalat tükrözhet. Vegyünk például 1000 eurót: míg Németországban ennek az összegnek a vásárlóereje jelentősen csökkenhet, addig Lengyelországban vagy Magyarországon sokkal kedvezőbb helyzetet biztosíthat, hiszen ott alacsonyabbak az árak. A vásárlóerő-paritás éppen ezt a különbséget kívánja mérni és figyelembe venni.

amely mutatja, hogy nemcsak nominálisan, de reálértéken is egyre többet ér a hazai minimálbér.

A hároméves megállapodással a kormány - többéves hiányosságot törlesztve - érdemben zárkóztatná fel a legalacsonyabb béreket. A minimálbér 40 százalékos növekedése ugyanakkor jelentős kihívás a cégek számára.

A kormány az uniós támogatások és különféle képzési programok révén – mint például a GINOP Plusz 3.2.1 keretében – aktívan támogatja a vállalatokat. Ennek eredményeként eddig több mint 100 ezer munkavállaló képesítése javult, ami jelentős előrelépést jelent a munkaerőpiacon.

Németh Dávid szerint a minimálbér emelése elsősorban a mediánbért tolja felfelé, de kevésbé hat az átlagbérre, mivel a magasabb jövedelműek bére nem változik ilyen ütemben. A szakértő szerint a cégek háromféle módon reagálhatnak a bérköltségek emelkedésére:

A közgazdász szerint a vállalatok előtt komoly kihívást jelent a finanszírozás kérdése. A minimálbér emelése elkerülhetetlen, és ezt a cégeknek akkor is meg kell oldaniuk, ha a bevételeik nem elegendőek ehhez. Különösen az alacsony hozzáadott értékű iparágakban ez komoly nyomást gyakorol a vállalkozásokra.

A nehéz időszakokban a munkaerőt tartalékoló vállalatok könnyen találhatják magukat csapdában, amint azt az Index is megemlítette. A versenyképesség és a termelékenység növeléséhez elengedhetetlen beruházások elmaradása mellett a cégek igyekeznek megőrizni mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkavállalóikat. Azonban a termelékenység növekedése nélküli bérköltségek emelkedése komoly kihívásokat jelenthet, és elbocsátásokhoz vezethet.

A Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által 2028-ra prognosztizált 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagbér kapcsán azt vizsgáltuk, hogy a piac képes lenne-e önállóan előállítani ilyen bérszinteket, figyelembe véve a megélhetési költségek emelkedését.

Nem valószínű - jelezte Németh Dávid.

Bár a gazdaság dinamikus fejlődése idővel hozzájárulhat a bérek emelkedéséhez, az olyan drámai növekedés, mint évi 9-13-14 százalék, nem valószínű, hogy magától bekövetkezne. Jelenleg a termelékenység évente 2,5-3 százalék közötti ütemben bővül, míg egy fenntartható inflációs cél, amely 2-2,5 százalék között mozog, azt jelzi, hogy a bérek reális emelkedésének mértéke inkább 5-6 százalék évente lenne. Ennél gyorsabb béremelkedés valószínűsíthetően csak a forint gyengülésének vagy az infláció fokozódásának következményeként valósulhat meg, ami hosszú távon kedvezőtlen hatással lenne az életszínvonalra.

- magyarázta a szakértő.

A kormány ambiciózus célkitűzése, hogy 2028-ra a minimálbér elérje az 1000 eurós szintet, már most is érezhető hatásokat hoz - emelte ki Czomba Sándor. 2025 elejétől a minimálbér 9%-kal nőtt, és a tervek szerint 2026-ban további 13%-os emelés várható, míg 2027-re újabb 14%-kal bővül. Az a cél, hogy 2027-re a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át képviselje, ami összhangban áll az uniós irányelvekkel. A minimálbér emelése, együtt a garantált bérminimum 7%-os növelésével, nemcsak az átlagkeresetek növekedését segíti elő, hanem a munkáltatók számára is lehetőséget ad a bérfeszültségek kezelésére, hiszen a magasabb keresetű alkalmazottak bérezését is érintheti a bértorlódás hatása.

A közgazdaságtan világában a termelési tényezők ára változásának hatása jelentős szerepet játszik. Az innovációk bevezetése, a belső erőforrások újragondolása, a termelési folyamatok racionalizálása és a szervezetek fejlesztése mind-mind arra ösztönzik a vállalkozásokat, hogy növeljék termelékenységüket. Ez különösen igaz a munkaerő költségeinek emelkedése esetén. Hosszú távú statisztikai elemzések világosan mutatják, hogy a keresetek és a nominális GDP között erős korreláció figyelhető meg, míg az inflációval való összefüggés sokkal gyengébb. Ezt fogalmazta meg az államtitkár az aktuális gazdasági helyzet kapcsán.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a bérek tartós emelkedése nem csupán az infláció alakulásától függ, hanem számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. A kereseteket alapvetően a gazdaság teljesítménye, a vállalatok termelékenysége, valamint a munkaerő keresletének és kínálatának viszonya befolyásolja. Ennek következtében a kormány célja egy stabil gazdasági növekedés előmozdítása, amely lehetőséget teremt a fejlesztésekre és a jól képzett munkaerő alkalmazására, így biztosítva a reálkeresetek folyamatos emelkedését.

Jelenleg a minimálbér bruttó 290 800 forint, míg az átlagbér 668 100 forint. Ez azt jelenti, hogy a minimálbérnek közel 30, míg az átlagbérnek mintegy 33 százalékkal kellene növekednie négy év alatt. (Amennyiben 400 forintos euróárfolyamot veszünk alapul). A növekedés tehát erősen árfolyamfüggő - mutatott rá Németh Dávid. Ha a forint gyengül, még nagyobb emelkedésre van szükség a cél eléréséhez. Ez viszont csak akkor reális, ha nagyon magas inflációval vagy gyenge forinttal számolunk, ami rontaná a vásárlóerőt.

A célkitűzés inkább tűnik kommunikációs eszköznek, mint reálisan elérhető gazdasági programnak. Hiába emelkedik a minimál-, illetve az átlagbér, amennyiben a reálbérek nem növekednek ezzel párhuzamosan, akkor a statisztikai értékek emelkedése nem jelent valódi jólétnövekedést

- nyilatkozta az elemző.

A hirtelen, túlzott mértékű béremelés nyomás alá helyezi a forint stabilitását. A magasabb fizetések elkerülhetetlenül a költségek növekedéséhez vezetnek, ami végső soron drágább termékek és szolgáltatások megjelenését vonja maga után. Ez a folyamat pedig rontja az export versenyképességét, hiszen a magasabb árak csökkenthetik a nemzetközi piacon való helytállás lehetőségeit.

"A befektetők kevésbé bíznak egy inflációval küzdő, árfolyamgyenge országban. A bizalomvesztés pedig további tőkeáramlást indíthat el kifelé, ami tovább gyengíti a forintot" - szögezte le a szakértő, hozzátéve: a gyenge forint importdrágító hatású, ami inflációs nyomáshoz vezet. Amennyiben ugyanis az importált termékek ára forintban nő, akkor a vásárlóerő csökkenhet. "Tehát a bérpapírokon szereplő összegek növekednek, de kevesebb árut tudunk venni belőle" - mondta.

Összességében tehát a következő megállapításokra jutottunk:

A túlzottan kényszerített béremelés két fontos területen is megmutatkozhat: egyrészt hozzájárulhat az infláció növekedéséhez, másrészt pedig hatással lehet a valuták árfolyamára.

- jegyezte meg.