Ávósok törtek be a nyomdába, és lángra lobbantották a Puskásék világbajnoki győzelmét hirdető bélyegeket.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon mindenki - így a Magyar Posta is - az Aranycsapat győzelmére számított. Hogyisne számított volna, amikor a csoportküzdelmekben 8:3-ra leléptünk Fritz Walteréket. A döntő napján, 1954. július 4-én, az Állami Nyomdában már gyártották a győzelmet köszöntő bélyegeket, sőt, amikor Puskás és Czibor góljával 2:0-s vezetéshez jutottak a mieink már a nyolcadik percben, őrült sebességre kapcsoltak a nyomdagépek.
A 19. percben már 2:2-re állt a mérkőzés, és amikor a 84. percben Helmut Rahn megszerezte a nyugatnémetek harmadik, később győztes gólját, bőrkabátos ávósok törték rá magukat a helyiségre. Leállították a bélyegek nyomását, és parancsot adtak a már elkészült ívek elégetésére. A hír hallatán azonnal próbálták eltüntetni még a bélyegkiadás szándékának legkisebb nyomait is.
Bátor nyomdászok akadtak, akik "megmentették" a félkész íveket, sőt, pletykák szerint egy ávós is felfedezte az üzleti lehetőséget, és egy ívet ügyesen elrejtett bőrkabátja alatt. Nem meglepő, hogy a 3 forint névértékű bélyeg, amelyen a magyar zászló, egy futball-labda és a kontinensek képei szerepelnek, a hatvanas évek óta a filatéliai piac igazi ritkaságának számít. Egy példányát például egy 2007-es árverésen 380 ezer forintról indították, végül azonban az ár elérte a 600 ezer forintot, ami jól mutatja a gyűjtők iránti keresletet.
A bélyeg tervezését Vertel József végezte, és eredetileg három színben, türkizes alappal készült volna, amely a népköztársasági lobogót és a korabeli klasszikus bőrlabdát idézte. Vertel július 2-án nyújtotta be javaslatát a gyártásra. A következő napon, július 3-án, a Magyar Posta vezérigazgatója felülvizsgálta a tervet, és más elképzelései voltak: ő fűzöld alapot preferált. Július 4-én megkezdődött a nyomtatás, színenként haladva. Először a zöld szín került a nyomdafestékbe, majd a piros következett, és ekkor már 2-0-ra vezettünk. Ám mielőtt a harmadik színt, a barnát, ami a bőrlabda színe volt, nyomni kezdték volna, váratlan fordulat következett be: Rahn a 84. percben megdöbbentő gólt rúgott a nyugatnémeteknek. E pillanatban az Államvédelmi Hatóság belépett a nyomdába, és azonnal leállította a munkálatokat. Az elkészült íveket az állami nyomda kazánjában elégették – legalábbis ezt hitték. Azonban néhány példány megmenekült, és így története tovább élhetett.
A különlegességek tárháza között található az úgynevezett Győzelmi bélyeg félkész íve is, amely csak a Bélyegmúzeum gyűjteményében fellelhető teljes színkompozícióval büszkélkedhet. Ezek a ritka darabok, valamint más izgalmas kuriózummal együtt képezik a "Postajegyek és bankjegyek - kéz a kézben" című új időszaki kiállítás anyagát, amely kedden nyitotta meg kapuit a Pénzmúzeumban. A megnyitó ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki egykoron lelkes amatőr filatelista volt, szólalt fel.
A helyszínválasztás nem véletlen: a Bélyegmúzeum 1930-ban az egykori Postapalota épületében kezdte meg a működését, és tíz éven át itt is volt az otthona, hogy most, ha csak átmenetileg is, de visszatérjen a patinás falak közé. A csaknem 15 millió bélyeget számláló gyűjtemény- a világ legnagyobb bélyeggyűjteménye - legizgalmasabb darabjai tehát visszatértek a ház falai közé.
A közös nevező nem csupán az egykoron megélt közös helyszín, hanem sokkal inkább a múlt és a jelen találkozása. A postabélyeg, akárcsak a bankjegy, értékes cikk, melynek előállítása szigorú szabályok betartásával és különféle biztonsági elemek integrálásával történik. A bankjegyek gyártására specializálódott Pénzjegynyomda 1949 óta aktívan részt vesz a bélyegek készítésében és grafikai tervezésében, hozzájárulva ezzel a filatélia világának gazdagításához.
A tárlat több olyan tervező munkásságát mutatja be Vertel Józseftől, a végül megsemmisített Győzelmi bélyeg alkotójától Vagyóczky Károlyon és Horváth Endrén át Nagy Zoltánig, akik bélyegeket és bankjegyeket egyránt terveztek. A kiállításon ezen felül megismerkedhetünk a bélyegek elődeivel, az első bélyeggel, a híres Black Pennyvel.
Mivel a viktoriánus korszak brit postája rendkívül nehézkesen és veszteséget termelve működött, 1837-ben az angol pénzügyminisztérium nyilvános pályázatot hirdetett: kinek van ötlete a működés megreformálására? A pályázat nyertese egy korábban falusi tanítóként dolgozó úriember, Rowland Hill lett, aki a bélyeg kivitelezésének feladatát is magára vállalta. Így készült el a Viktória-fejes, igényes kivitelű, tehát nehezen hamisítható postajegy. Mivel ekkor még Nagy-Britannia volt az egyetlen bélyegkibocsátó, felesleges volt az államot megnevezni. Hagyományból ma is hiányzik a felirat a brit bélyegekről, felismerésre a mindenkori uralkodó arcképe szolgál. A Hill-féle postai reform nyomán a brit posta forgalma és bevétele rövid idő alatt megsokszorozódott, Hill pedig a királynőtől nemesi címet kapott, a brit posta főigazgatójává nevezték ki, érdemrenddel és jelentős vagyonnal honorálták.
Mint említettük, azt is megtudhatjuk a kiállításon, milyen bélyeget terveztek az Aranycsapat tiszteletére, miért és mióta cakkos a bélyeg, rácsodálkozhatunk szép hamisítványokra, különleges perforálásokra, ugyanakkor szembesülhetünk dombornyomott, hímzett, sőt olyan bélyeggel is, amit kalocsai paprika illatú szitalakkal fújtak be, így paprika illata, sőt íze van, de láthatunk rubinokkal kirakott bélyeget is.
Fedezd fel a filatélia lenyűgöző világát, ahol megcsodálhatjuk a világ első fémfóliára készült bélyegét, a Nixon-ékszerbélyeget, valamint a bhutáni hanglemez-bélyegek egyik különleges példányát. Emellett megtekinthetjük a Seuso-kincsek hazatérését dokumentáló blokkot, valamint a Than Mór által tervezett első magyar bélyegtervet. Szó lesz a Győzelmi bélyegek már korábban említett próbanyomatairól is, és nem utolsósorban, megcsodálhatjuk azt a páncélozott ládát is, amely a legendás Aranyvonaton hazánk bélyegkincseit rejtette, s amelyet a második világháború végén menekítettek ki Ausztriába. Ez a kiállítás valóban egyedülálló lehetőséget kínál a bélyeggyűjtés és a történelmi emlékek iránt érdeklődők számára.
A kiállítás, amelyet lenyűgöző digitális eszközök és filmes alkotások gazdagítanak, 2025. december 31-ig ingyenesen látogatható, és nincs szükség előzetes bejelentkezésre. Az érdeklődők szabadon felfedezhetik a modern művészet e különleges világát!
