Beruházások a jövőért: Mennyire van még potenciál a magyar gazdaságban?
A közgazdaságtan egyik alappillére - ezt vallotta többek között Kornai János és a Nobel-díjas Robert Solow -, hogy a beruházások serkentik a gazdasági növekedést. Kornai János a beruházásokat a magyar gazdaság közép- és hosszú távú növekedés szempontjából legfontosabb makrogazdasági tényezőjeként azonosította. Bár a szikár adatok azt mutatják, hogy itthon jelenleg a nemzetgazdasági beruházások volumene 2022 IV. negyedéve óta éves összevetésben csökkenést mutat, az alábbiakban szeretném megvilágítani, miért gondolom úgy, hogy a beruházási fordulat közel van az élénkülő támogatási programok, illetve az elmúlt időszakban elhalasztott beruházások pótlása miatt.
A magyar gazdaság fejlődésének motorja már hosszú idő óta a beruházások élénk aktivitása. 2023-ig tartó uniós összehasonlításban világosan kiemeltük magunkat a nemzetgazdasági és vállalati szektor beruházási rátái terén. Azonban a hazai beruházási ráta, amely tartósan 25 százalék felett volt, az elmúlt években a költségek növekedésének következményeként megjelenő nominális árhatásnak köszönhetően maradt fenn. Ennek következtében – ahogyan azt az MNB Versenyképességi Stratégiája (2024-2030) is hangsúlyozza – a jövőben a beruházások mennyisége helyett a minőség és a szerkezet javítására kell fókuszálnunk.
A célkitűzésünk, hogy elérjük a 30%-os beruházási rátát, és hogy a vállalati szektor beruházásainak aránya megközelítse a 20%-ot.
A beruházási ráta növelése a jelenlegi üzleti környezetben, amelyet a Századvég 2025 februári konjunktúraindexe és a német KfW KKV-barométer felmérése is tükröz, állami beruházások nélkül szinte lehetetlen feladat. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy Friedrich Merz, még a kancellári posztja előtt, a korábbi Bundestag mandátumát felhasználva sikerült elérnie a fiskális szabályok módosítását legfontosabb külpiacunkon. Ennek következtében a védelmi kiadások GDP 1%-át meghaladó részét kivonták az adósságfék hatálya alól, és létrehoztak egy 500 milliárd eurós speciális alapot az infrastruktúra fejlesztésére. Ebből az összegből 100 milliárd eurót a 2045-ig elérendő klímasemlegesség céljaira fordítanak, míg további 100 milliárd euró áll a tartományok rendelkezésére a regionális infrastruktúra fejlesztésére. Bár ez a csomag hozzájárulhat a gazdasági növekedés beindításához, önmagában nem képes megoldani a német gazdaság versenyképességi kihívásait, mint például a túlszabályozottságot és a magas energiaárakat. Ugyanakkor jelentős impulzust adhat a 2024-ben várhatóan csökkenő német nemzetgazdasági beruházásoknak.
A beruházási ráta növelésében az állam és a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások szerepe rendkívül jelentős. Ezek a vállalkozások nem csupán kapacitásbővítést valósítanak meg, hanem lehetőséget biztosítanak a technológiai innovációra, a hatékonyság fokozására, valamint az exporttevékenység erősítésére és a versenyképesség növelésére is. A beruházások által a cégek nem csupán a saját nyereségességüket javítják, hanem hozzájárulnak a termelékenység emelkedéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, és a gazdaság fenntartható, hosszú távú fejlődéséhez is. Ugyanakkor az utóbbi évek makrogazdasági környezete, a csökkenő kereslet és a magas kamatlábak miatt a vállalatok óvatosabbá váltak a beruházási döntéseik során. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy állami ösztönzők és támogatások álljanak rendelkezésre, amelyek csökkentik a vállalatok előtt álló magas beruházási kockázatokat.
A magyar gazdasági trendeket elemezve, a legújabb statisztikák alapján 2024 negyedik negyedévében a nemzetgazdasági beruházások csökkenéséhez leginkább az útépítéssel foglalkozó szállítás és raktározás szektor (-3,1 százalékpont) és az ingatlanpiac (-3,6 százalékpont) hozzájárult. Ezzel szemben a volumencsökkenést részben a közigazgatási és hadiipari beruházások (+2,9 százalékpont) valamint az energiaipar (+0,6 százalékpont) ellensúlyozták.
A negatív változás elsősorban az építési beruházásoknál volt érezhető, ugyanakkor az építőipari kibocsátás szinte stabil maradt - ami arra utal, hogy a szektor kapacitása továbbra is adott a jövőbeni élénküléshez. Ezzel szemben a gép- és berendezés beruházások csökkenése mérséklődött az elmúlt időszakban. A volumen visszaesésének közvetlen következménye, hogy az iparban és a szolgáltatások több területén a kapacitásbővítést elhalasztották vagy elnapolták.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beruházási lehetőségek szempontjából ne várhatnánk izgalmas fejleményeket. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy 2024 végére a beruházási folyamatok ideiglenes lassulása mögött már a változás szele fúj. Bár a negyedik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 13,8 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, a szezonálisan kiigazított adatok szerint csupán 2,2 százalékos csökkenést mutatott az előző negyedévhez képest. Továbbá, a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a nemzetgazdasági beruházások értéke 2024-ben (folyó áron) 15 501 milliárd forintot ért el, ami közel 160 milliárd forinttal magasabb a 2022-es szintnél. A beruházási fordulatot továbbá ösztönözheti az a tény is, hogy az utóbbi időszakban elhalasztott projekteket most már indokolt pótolni az amortizáció következtében.
A közigazgatás és az ingatlanügyletek mellett a feldolgozóipar beruházásai is hagyományosan kiemelkedő szerepet játszanak. E szektorban a befektetések szorosan összpontosulnak: három fő ágazat - a villamos berendezések gyártása, a járműgyártás, valamint a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek előállítása - felelős a feldolgozóipari beruházások közel 66%-áért.
A kereslet csökkenése és a történelmileg alacsony kapacitáskihasználtság komoly gátat szab a feldolgozóipari befektetéseknek. Ugyanakkor a jelentős működő tőkéből származó, folyamatban lévő és újonnan induló projektek révén lehetőség nyílhat a szektor fellendülésére.
A fentebb említett iparágakban a nemzetközi nagyvállalatok tőkeberuházásai különösen figyelemre méltóak, és alapvető szerepet játszanak a nemzetgazdasági fejlődésben. A debreceni CATL és a szegedi BYD gyárépítése csupán két figyelemre méltó példa a sok közül, amelyek jól szemléltetik ezt a tendenciát. Ezek a beruházások nem csupán a gazdasági aktivitás növelését szolgálják, hanem a multiplikátor hatás révén szélesebb körű élénkülést is generálhatnak a feldolgozóiparban. E folyamat során a külföldi tőke mellett hazai kis- és középvállalkozások is részesülhetnek a fejlődésből. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen jelentős mértékű fejlesztések nem egyik napról a másikra valósulnak meg. A tőkeberuházások hatása fokozatosan, több fázisban jelentkezik, és hosszú távon formálja a termelés dinamikáját, valamint a gazdasági teljesítményt.
Fontos megemlíteni, hogy míg az ázsiai működőtőke-beruházások folyamatosan növekednek, Magyarország gazdaságában továbbra is a német befektetések játszanak vezető szerepet. Az ország a német kereskedelem szempontjából a 13. legnagyobb partner, ami jól mutatja a kétoldalú kapcsolatok szilárdságát. Az Audi, BMW és Rheinmetall által végrehajtott ikonikus beruházások csak néhány példa arra, hogy mennyire mélyen gyökereznek a gazdasági kapcsolatok. Ugyanakkor Donald Trump vámháborúja a német autóipar exportját is érintheti, ami Magyarországra is kedvezőtlen hatással lehet. Ezért elengedhetetlen, hogy a működőtőke-beruházások forrásait sokszínűbbé tegyük, és aktívan ápoljuk a kapcsolatokat az amerikai kormánnyal, ami a magyar kormány prioritásai közé tartozik.
Az elmúlt időszakban a legmarkánsabb visszaesés az ingatlanpiaci beruházások terén tapasztalható, különösen a lakásépítések vonatkozásában. Az átadott lakások száma 41,5%-kal csökkent, ami nem csupán a kivitelezők bizalmának megcsappanását jelzi, hanem a kereslet visszaesését is jól szemlélteti. Pozitív fejlemény azonban, hogy az engedélyezett új lakások száma meghaladja a ténylegesen átadott lakásokét, ami reménysugarat jelenthet a jövőbeni fellendülés szempontjából. Az EBI Építésaktivitási Jelentése alapján a társasházi lakásépítések 2024 végén rekordot döntöttek, ami arra utal, hogy az állami lakáspolitikai intézkedések – mint a megfizethető lakhatás támogatása és a kollégiumépítési program – képesek lehetnek újból fellendíteni a beruházások iránti kedvet a piacon.
A paksi bővítés, a napenergia elterjedése és a hálózati fejlesztések egyre inkább dinamizálják az energetikai szektort: a beruházások volumene több mint 12 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva. A közlekedési infrastruktúrában, különösen a közúti fejlesztések terén, új szerződések és növekvő rendelésállomány mutatják a jövőbeni aktivitás erősödését.
Kiemelkedően figyelemre méltó a légi szállítás területén tapasztalható dinamikus fejlődés: a beruházások értéke egy év leforgása alatt több mint duplájára emelkedett. Ez a tendencia nemcsak Budapest, hanem a környező regionális repülőterek fejlődését is jelentősen támogathatja.
Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ által 2025. márciusában végzett konjunktúra-felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a kis- és középvállalkozások (KKV-k) körében a gazdasági helyzet megítélése továbbra is kedvezőtlen. Ennek ellenére a válaszadók közel kétharmada beruházási terveket szőtt az elkövetkező fél évre. A legnagyobb aktivitás a feldolgozóipar szegmenseiben várható, különösen a vegyi anyagok gyártása, az élelmiszeripar, valamint a gumi- és műanyag termékek előállítása terén. A vállalkozások többsége új gépek és berendezések beszerzését, valamint digitalizációs és automatizálási lépéseket tervez. Érdekes, hogy kevesebb mint egyharmaduk kívánja ezeket a beruházásokat kizárólag saját forrásból megvalósítani; a többiek kamattámogatott hitelek felvételére vagy vissza nem térítendő támogatások igénybevételére készülnek a tervek végrehajtásához.
Fontos megjegyezni, hogy a kis- és középvállalkozások jelenlegi szerepe még nem éri el a nagyvállalatok által végzett beruházások szintjét. A statisztikák szerint a magyar KKV-k mindössze a nemzetgazdasági beruházások 43%-át képviselik, ami figyelemre méltó arány, tekintve a számuk hatalmas mértékét.
A Széchenyi Kártya Program csökkenő kamatai, együtt a Demján Sándor Program bevezetésével, kedvezőbbé teszik a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, és ösztönzik a hatékonyságot növelő beruházások megvalósítását.
Utóbbi program sikerességét, illetve a vállalkozások beruházásokra való igényét jelzi azt, hogy nagy érdeklődéssel indult a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program.
A Demján Sándor Program keretében elérhető "1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatás" célja, hogy a vállalkozások mintegy 90 százalékban új, technológiai fejlesztéseket elősegítő eszközök beszerzésére fordítsák a támogatást. Ezzel a cégek termelékenységük növelésére törekednek. Ráadásul sok vállalkozás a megújuló energiaforrásokat kihasználó technológiák bevezetését, valamint az infokommunikációs rendszereik fejlesztését is fontolgatja. Ezek a lépések jelentős mértékben hozzájárulhatnak a vállalatok technológiai színvonalának emeléséhez és a digitalizáció felgyorsításához, mindez pedig kulcsszerepet játszik a versenyképességük fenntartásában.
A magyar gazdaság beruházási aktivitása jelenleg egy kihívásokkal tarkított időszakot él meg, ugyanakkor számos pozitív jel utal arra, hogy a változás szele már fúj. Az állami és nagyvállalati beruházások mellett a kis- és középvállalkozások szerepe elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartásában. Az energetikai és közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, valamint a lakásépítési programok mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a beruházások iránti kedv újra fellendüljön.
Az uniós támogatások és az állami befektetések késlekedése továbbra is jelentős kihívásokat teremt, amelyeket csak kedvezőbb gazdasági feltételek és hatékony ösztönző politikák képesek kompenzálni. A jövőbeli kilátások vegyes képet mutatnak, de a részletek mélyén ott rejlik a potenciál a növekedésre, amelyet a megfelelő intézkedések és támogatások segítségével maximálisan kihasználhatunk. A magyar gazdaságban még mindig számos lehetőség rejlik, és a beruházások által újra fenntartható növekedési pályára léphetünk.
A szöveg egyedi átfogalmazása: A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, aki a kis- és középvállalkozások fejlődéséért és technológiai innovációjáért felelős.
A véleménycikkek esetében fontos kiemelni, hogy azok nem mindig a Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját képviselik.
