Bóka János megfogalmazása szerint az Európai Bizottság világosan politikai jellegű testületként funkcionál, amely nem riad vissza attól, hogy a tagállamok szándékaival ellentétesen is érvényesítse saját politikai célkitűzéseit.

A magyar uniós elnökség által kiemelt területeken szinte mindenhol jelentős előrelépéseket sikerült elérni – nyilatkozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Bóka János véleménye szerint a siker titka részben az előző belga és spanyol elnökséggel való együttműködésben rejlik, másrészt pedig abban, hogy kapcsolatokat alakítottak ki a magyar elnökséget követő lengyel-dán-ciprusi trióval is. Hangsúlyozta, hogy az elindított kezdeményezések folytatása elengedhetetlen, hiszen fél év alatt lehetetlen minden tervet maradéktalanul megvalósítani.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a versenypiac jövőjéről szóló Letta-nyilatkozat és az unió versenyképességét elemző Draghi-jelentés világosan rávilágít az Európai Unió (EU) előtt álló komoly versenyképességi kihívásokra. Az EU nemcsak hogy elvesztette korábbi pozícióját a nemzetközi piacokon, hanem a világ összjövedelméből való részesedése is folyamatosan csökken. Emellett kereskedelmi háborúkat folytat, miközben a zöld politikai céljait európai iparpolitika nélkül próbálja megvalósítani – sorolta a miniszter.

Az elmúlt több mint egy évtized során zajló folyamatok olyan irányba terelik az Európai Uniót, hogy az veszélybe sodorja növekedési potenciálját, a munkahelyek fenntarthatóságát, valamint a bérek versenyképességét. A változások érdekében elengedhetetlen, hogy az uniós vezetők határozottan kijelentsék: a felmerülő problémákat a legmagasabb politikai szinten kell kezelni. Bóka János hangsúlyozta, hogy az elkövetkező öt évben az EU intézményeinek prioritása kell, hogy legyen ezen területre irányuló figyelem. A miniszter különösen nagy politikai eredménynek tartotta a Budapest-nyilatkozat létrejöttét, amely az EU állam- és kormányfőinek konszenzusos politikai állásfoglalása, konkrét feladatokat adva az uniós intézmények elé.

Például azt, hogy az elkövetkező fél évben 25 százalékkal kell csökkenteni az EU gazdasági szereplőit terhelő jelentéstételi kötelezettségeket, a túlszabályozást, és lépéseket kell tenni az unióban tapasztalható, a versenyképességet gátló magas energiaárak csökkentésére - jelezte. Emellett kiemelt figyelmet kell élveznie a belső piac kiteljesítésének, a bank- és tőkepiaci unió létrehozásának, egy új kereskedelempolitika kidolgozásának, továbbá minden területen átívelő figyelmet kell kapnia a versenyképességnek.

A miniszter szerint az EU versenyképességének hanyatlása jelentős mértékben az unió és az európai intézmények elhibázott politikai döntéseinek tudható be, és az előrelépéshez elengedhetetlen visszatekinteni a hibás politikai döntésekre. Ezek közé sorolta, hogy az európai kereskedelem- és vámpolitika az elválasztáson, az elszigetelésen és a blokkosodáson alapult, ami jelentősen csökkentette az EU gazdasági potenciálját, továbbá azt is, hogy a zöld átmenetet az európai ipari szereplőkkel konfliktusban és az európai mezőgazdasággal harcolva valósították meg.

Bóka János kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy azok az uniós intézmények és vezetők, akik közvetve hozzájárultak a jelenlegi válsághelyzethez, valóban képesek lesznek-e kivezetni az Európai Uniót a nehézségekből. A helyzet javítása érdekében hangsúlyozta, hogy az EU tagállamainak és polgárainak folyamatosan nyomást kell gyakorolniuk az európai döntéshozókra. Kiemelte, hogy a Budapest-nyilatkozat is egy lépés ebbe az irányba. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a jogállami normák és a jogszerűség alapvető elvárásai – mint az objektivitás, pártatlanság és a tagállamok egyenlősége – nemcsak a tagállamok részéről kell, hogy számon kérhetők legyenek, hanem az európai intézmények működése is megfeleljen ezeknek a standardoknak.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint az Európai Bizottság az elmúlt évtizedben egyértelműen politikai testületként működött, amely a saját politikai céljait igyekszik érvényesíteni, még akkor is, ha ez ellentétben áll a tagállamok akaratával. Ezt a megközelítést az európai alapszerződések "rendkívül rugalmas értelmezésével" támogatják, amely a jogszerűség próbáját csak "kisebb mértékű rásegítéssel" képes teljesíteni - tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, hogy az Európai Unió hatékony működésének biztosítása érdekében vissza kell térni az alapszerződések szövegéhez és alapelveihez. Fontos, hogy az európai intézmények tiszteletben tartsák a saját hatáskörüket, és a közösen megfogalmazott feladatokat a tagállamokkal együttműködve valósítsák meg, nem pedig azokkal szemben.

Bóka János az Erasmus-ügyet szomorúnak és aggasztónak tartja, mivel véleménye szerint ez világosan rávilágít az Európai Unió működésében fellelhető számos diszfunkcióra. Kiemelte, hogy a probléma gyökere egy olyan, „jogállamisági eljárásnak” titulált mechanizmusból ered, amely a uniós forrásokhoz és programokhoz való hozzáférést korlátozza, ezzel próbálva rákényszeríteni a magyar kormányt bizonyos politikai állásfoglalások elfogadására. Bóka hangsúlyozta, hogy ennek az eljárásnak az egyetlen célja a politikai nyomásgyakorlás, amelynek semmi köze az uniós támogatások vagy az európai alapértékek megőrzéséhez. Emellett megjegyezte, hogy ennek a politikai játszmának – amely az EU alapító szerződései szerint nem lenne elfogadható – áldozatul estek a magyar diákok, kutatók és intézmények, egy nyilvánvalóan jogellenes és diszkriminatív döntés következtében, amelyet a bizottság és a tanács hozott.

A magyar kormány eddig is minden politikai és jogi eszközt igénybe vett a diszkriminatív helyzet felszámolása érdekében, és ezt teszik a jövőben is annak érdekében, hogy a magyar diákok és kutatók hozzájussanak az őket megillető forrásokhoz és programokhoz - zárta szavait Bóka János.