Cihanouszkaja: Lukasenka megbízhatatlan vezető, akiben nem lehet bízni.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok különmegbízottja, a hírek szerint Minszkbe látogat, hogy tárgyalásokat folytasson Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról.
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz ellenzék száműzetésben élő vezetője az Euronewsnak azt mondta, hogy Aljakszandr Lukasenka elnökben "egyáltalán nem lehet megbízni", miután beszámoltak arról, hogy Minszkben találkozót terveznek közte és a Trump-kormányzat ukrajnai megbízottja között.
Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök egyik régi tanácsadója a héten Belaruszba tervez utazni, hogy találkozzon Lukasenkával - jelentette kedden négy forrásra hivatkozva a Reuters.
Két forrás szerint Kellogg bizalmasan azt mondta, hogy az utazás segíthet a béketárgyalások beindításában, amelyek célja Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának befejezése.
A Moszkva és Kijev közötti közvetlen tárgyalások során, amelyek már a második fordulón is túl vannak, sajnos nem sikerült áttörést elérni az immár négy éve zajló konfliktus lezárásában. Cihanouszkaja szerdai nyilatkozatában azonban hangsúlyozta, hogy Lukasenka "a háború aktív szereplője".
Lukasenka, aki Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfontosabb szövetségese, 2022 februárjában hozzájárult ahhoz, hogy az orosz hadsereg Fehéroroszország területéről indítsa el Ukrajna ellen irányuló teljes körű inváziójának egy szakaszát.
Cihanouszkaja az Euronewsnak nyilatkozva egyértelműen kifejtette, hogy "Ő egy társagresszor, aki Putyin érdekeit képviseli, és semmiképpen sem bízhatunk benne." Hozzátette, hogy Lukasenka támogatásának tekinti Oroszország ukrajnai háborúját, és kifejezte, hogy nem kívánja, hogy ez a konfliktus véget érjen.
"A kormány óriási mennyiségű fegyverzetet állít elő az orosz hadsereg részére, és ebben a Lukasenka rezsimje ellen bevezetett szankciókkal terhelt környezetben ez jelentős jövedelmet biztosít számára" - fűzte hozzá.
A Nyugat szankciókat vetett ki Belaruszra az Oroszország ukrajnai háborújának támogatása, valamint a 2020 augusztusában és idén januárban tartott elnökválasztások miatt, amelyeket a nyugati kormányok széles körben elutasítottak és látszatválasztásként gúnyoltak.
Alexander Lukasenka az európai politikai színtér legrégebbi vezetője, már 31 éve irányítja a volt szovjet köztársaságot. A 2020-as választások során Sviatlana Cihanouszkaja indult ellene, azonban nem sokkal a voksolás után kénytelen volt elhagyni az országot. Számos nemzetközi megfigyelő társaságában azt állította, hogy Lukasenka nagyszabású szavazat-hamisítással csalta el a győzelmet, amelyet a választások során állítólagosan elnyert.
Minszk és Moszkva is határozottan visszautasította ezeket a vádakat, valamint a választásokkal kapcsolatos nyugati bírálatokat.
2020 elején, Trump első hivatali időszakának kezdetén Mike Pompeo külügyminiszter lett az első magas rangú washingtoni tisztviselő, aki több mint húsz év után ellátogatott Belaruszba.
A Minszk és Washington közötti viszonyok jelentős romlásnak indultak, miután 2021-ben Joe Biden átvette az Egyesült Államok elnöki posztját. Ezt követően, 2022 februárjában, az Egyesült Államok felfüggesztette minszki nagykövetségének működését Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját követően.
Idén, Trump második elnöki ciklusának során úgy néz ki, hogy az Egyesült Államok ismételten próbálja helyreállítani a kapcsolatait Belarusszal. Februárban amerikai hivatalnokok utaztak Minszkbe, hogy a New York Times jelentése szerint három politikai foglyot hazahozzanak.
Áprilisban pedig Fehéroroszország szabadon engedte Jouras Ziankovichot, egy amerikai állampolgárt, akit azzal a váddal börtönöztek be, hogy merényletet tervezett az ország tekintélyelvű vezetője ellen. Támogatói és Washington a vádakat hamisnak nevezték.
Az EU külpolitikai vezetője szerdán arra figyelmeztetett , hogy Oroszország közvetlen fenyegetést jelent az Európai Unióra, és azt mondta, hogy hatalmas védelmi kiadásai azt mutatják, hogy a Kremlnek "hosszú távú terve van a hosszú távú agresszióra".
Cihanouszkaja a múlt héten az Euronewsnak adott interjújában kifejtette, hogy az ősszel Oroszország és Belarusz közötti nagyszabású közös hadgyakorlatok potenciális fenyegetést jelenthetnek a NATO keleti szárnyára nézve.
"Fontos, hogy emlékezzünk: a legutóbbi fehérorosz hadgyakorlat Ukrajna ellen irányuló támadással zárult" - nyilatkozta az Euronewsnak, utalva a közelgő Zapad 2025 hadműveletekre.
