Kellemetlen inflációs fordulat: az MNB szorult helyzetben, vajon van-e kiút a kamatemelés elől? - Pénzcentrum

A szakértők szerint lehet, hogy a jegybanknak el kell gondolkodnia azon, hogy megemelje az irányadó alapkamatot, ugyanis így tud segíteni az árstabilitás fenntartásában - és a mai inflációs adatok után elképzelhető, hogy mihamarabb felül kell vizsgálni a jelenlegi monetáris lépéseket. Madár István, a Portfolio elemzője szerint várható hosszabb távon a kamatemelkedés; Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője ugyanakkor úgy véli, a jegybank kitarthat a jelenlegi szigorú kamatpolitikája mellett.

Igen csúnya negatív meglepetést okozott a ma nyilvánosságra hozott januári inflációs adat. Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, az előző hónapban az átlagos áremelkedés öt és fél százalékos volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Nyilvánvaló, hogy Nagy Márton tegnapi megnyilvánulása az árstopok újbóli bevezetésének lehetőségéről nem véletlen, hiszen a kormány már rendelkezhetett olyan előzetes adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy a vártnál sokkal komolyabb drágulás várható. Ezen a ponton felmerül a kérdés: mit tud tenni, vagy mit kíván tenni a jegybank, amelynek egyik legfőbb feladata az árstabilitás fenntartása? Vajon a gyorsan emelkedő árak korábban elképzelhetetlen kamatemeléseket idézhetnek elő?

Tizenkét hónap leforgása alatt, 2024. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek ára összességében 6,0%-kal emelkedett. Ezen belül a liszt ára különösen drámai mértékben, 43,2%-kal nőtt, míg a tej ára 25,0%-os, a tojásé pedig 23,8%-os emelkedést mutatott. Az étolaj ára 21,5%-kal drágult, és a gyümölcs- és zöldséglé 16,0%-os növekedést könyvelhetett el. A vaj és vajkrém ára is emelkedett, mégpedig 15,5%-kal. A csokoládé és kakaó ára 12,9%-kal nőtt, míg a tejtermékek 9,1%-os áremelkedést tapasztaltak, a kávé ára pedig 8,1%-kal lett magasabb. Ezzel szemben a száraztészta ára 3,6%-kal, a margariné 2,9%-kal, míg a párizsi és kolbász ára 2,1%-kal csökkent.

A szolgáltatások árai összességében 8,5%-kal növekedtek. Ezen belül a postai szolgáltatások 16,8%-os drágulása kiemelkedő, míg a telefon- és internetdíjak 15,0%-kal emelkedtek. A lakbér 11,8%-kal, a járműjavítás és karbantartás 10,3%-kal, a lakásjavítás és karbantartás pedig 9,9%-kal drágult. A sport- és múzeumi belépők ára 9,0%-kal nőtt, míg a testápolási szolgáltatások 8,6%-kal, az üdülési szolgáltatások pedig 7,2%-kal váltak költségesebbé. A szeszes italok és dohányáruk ára 4,9%-kal emelkedett, ezen belül a dohánytermékek esetében a drágulás 5,3%-ot tett ki. A háztartási energia költségei 0,2%-kal nőttek, ezen belül a vezetékes gáz ára 1,5%-kal, az elektromos energia ára pedig 0,7%-kal emelkedett.

Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Pénzcentrumnak nyújtott gyorsértékelésében kifejtette, hogy nem zárható ki a közeljövőben bekövetkező kamatemelkedés lehetősége. Hangsúlyozta, hogy amennyiben az áremelkedések továbbra is folytatódnak, úgy elkerülhetetlenné válhat a kamatok emelése.

A legfrissebb inflációs adatok fényében a monetáris politika igencsak nehéz helyzetbe került. Az inflációs eltérés arra utal, hogy szigorúbb monetáris feltételekre lenne szükség, ami a forint megerősödését, illetve a piaci kamatok növekedését vonhatja maga után. Ehhez viszont elengedhetetlen az irányadó kamatláb emelése. A piac jelenleg két kamatcsökkentést kalkulál az idei évre, decemberre pedig 6%-ra csökkenő rátát vár. Amennyiben a befektetők úgy vélik, hogy a gazdasági lassulás és a választási kampány ellenére a Magyar Nemzeti Bank eltökélt lehet a szigorúbb politika mellett, akkor a kamatcsökkentések kivezethetők a számításokból, ami a hosszú távú kamatok emelkedését eredményezheti.

Madár István megjegyezte, hogy a piac egyelőre bizakodó abban a tekintetben, hogy a jegybank következetesen ragaszkodik a szigorú kamatpolitikához. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy kérdéses, meddig tudja ezt fenntartani. Nem zárható ki, hogy ha az áremelkedések továbbra is tartósak maradnak, akkor a monetáris politika még szigorúbbá válik.

Ma a kamatcsökkentés már részben beépült az árakba, ami arra utal, hogy a piac úgy véli, a jegybank szigorúbb irányvonalat fog követni. Azonban nagy kérdés, hogy ez a szigor mennyire lesz elegendő. Az MNB láthatóan tartózkodik attól, hogy kamatemelésről beszéljen, és úgy tűnik, hogy a márciusban esedékes jegybankelnökváltás előtt nem várható jelentős változás. A piac egyelőre úgy tűnik, hogy ezt el is fogadja, de az új vezetésnek valószínűleg hosszú távú stratégiával kell majd megerősítenie az árstabilitás iránti elkötelezettségét.

- mondta még erről lapunknak a Portfolio vezető elemzője.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője más nézőpontból közelíti meg a helyzetet. Véleménye szerint a jegybank szigorú kommunikációja inkább arra utal, hogy a jelenlegi gazdasági feltételek egy ideig változatlanok maradnak, még akkor is, ha az árak emelkedése tapasztalható.

Nem számítok kamatemelkedésre, még akkor sem, ha a januári inflációs adat igen csúnya meglepetés volt mindenkinek. A hivatalos jegybanki közlemény az az volt, hogy tartósan fennmaradnak a jelenlegi kamatkondíciók, tehát nem terveznek változtatást. Igaz, hogy korábban ezzel kapcsolatban a kommunikáció az egy kicsit megengedőbb volt., és kicsit szigorú hangvételre váltott januárban a Monetáris Tanács közleménye. Ami pedig az egyéb kommunikációt illeti: múlt héten adott egy nyilatkozatot Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács távozó külsős tagja. Ő már előrevetítette azt, hogy ez az inflációs adat nagyon rossz lesz, és hogy szerinte itt nem is lesz egyáltalán kamatváltoztatás, kamatcsökkentés az év során, és hogy a piac rosszul gondolja, hogy lesz. Ehhez viszonyítva én nem hiszem, hogy változna a jegybanknak a kommunikációja

„A Pénzcentrum számára nyilatkozva Török Zoltán kifejtette, hogy a közeljövőben várhatóan meg fognak változni a piaci várakozások. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a közlésekkel kapcsolatban jelenleg több lehetséges forgatókönyv is felmerülhet.”

Elképzelhető, hogy a piaci várakozások módosulnak, és azok, akik eddig a kamatcsökkentésre építettek, most újragondolják álláspontjukat. Talán nem fognak a jövőben semmiféle kamatcsökkentésre számítani, vagy csupán mérsékeltebb mértékeket tartanak reálisnak. Az is lehetséges, hogy ezt a változást előre jelezni fogják, de az is elképzelhető, hogy egyáltalán nem érkezik rá utalás, hiszen a piaci és elemzői körökben már most is ott van a kamatcsökkentés iránti várakozás. Úgy vélem, hogy ez az aspektus lesz az, ami a közeljövőben jelentős átalakuláson mehet keresztül.

- mondta még a Raiffeisen vezető elemzője. Megkérdeztük tőle azt is, hogy a Raiffeisen változtatotni fog-e az inflációs előrejelzésén, erre pedig szintén egyértelmű választ katunk: mint elmodnta, fognak változtatni: kicsivel 4 százalék fölöttiről 5 százalék alattira írják felül az éves átlagos előrejelzésüket, de a pontosabb adattal később állnak majd elő.