A Direkt36 riportja szerint Orbán Viktor valóban csapdát akart állítani a Pride-tiltással, hogy politikai hasznot húzzon belőle. Az intézkedés mögött húzódó szándékok és a társadalmi reakciók elemzése azt mutatja, hogy a kormányfő célja a közvélemény mani

A miniszterelnökhöz közeli információk alapján úgy tűnik, hogy a miniszterelnök nem elégedett Rogán Antal és Kubatov Gábor tevékenységével.

A Direkt36 részletes cikket publikált, amelyben feltárja, milyen belső feszültségeket generált a Fideszben a Tisza Párt megerősödése, valamint milyen taktikákat tervezett Orbán Viktor Magyar Péter befolyásának csökkentésére. Információk szerint Rogán Antal csapata már az év elején azon töprengett, milyen "ideológiailag megosztó" és a "liberális szavazókat provokáló" témákat célszerű lenne napirendre tűzni a kormány részéről.

A cél az volt, hogy a különféle, ezekről a témákról zajló társadalmi vitákba bevonják Magyart, remélve, hogy így egy közös platformra kerülhet a liberális szavazókkal. Ezáltal felmerülhetett volna a vád, hogy ő is a Soros György által irányított hálózat része. A Direkt36 forrásai szerint a sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítésére irányuló törvény, a Pride-felvonulás betiltása, valamint a kábítószer-kereskedők elleni harc voltak azok a kulcstémák, amelyeket Rogánék potenciálisan hasznosnak tartottak. Egy kormányzati forrás azt is jelezte, hogy a pedofilok halálbüntetésének beemelése is szóba került, azonban ezt az uniós normákkal való súlyos ellentmondás miatt viszonylag gyorsan elvetették.

A helyzet az, hogy a Fidesz eddig nem tudta megtalálni azt a 80-20-as tematikát, amellyel a választók többségét maga mögé állíthatná, míg az ellenzéket a maradék 20 százalékra szoríthatná. Korábban ilyen téma volt például a migráció vagy a háború kitörését követően a béke kérdése – mondta a lap egyik informátora. Szerinte most Ukrajna uniós csatlakozásának körüljárása a leggyengébb kampánytéma, amit eddig felhoztak. Az erről zajló véleménynyilvánító szavazás azonban alkalmat adott arra, hogy felmérjék a Fidesz szervezeti hatékonyságát az egyes választókerületek szintjén.

Tavasszal a Fidesz berkeiben egyre inkább úgy vélték, hogy bármilyen lépést is tesznek, képtelenek lesznek fogást találni Magyar Péteren. Még az ukrán titkosszolgálati kapcsolatokról szóló vád sem hozott jelentős politikai hátrányt a Tisza partján. Több fideszes politikus úgy érezte, hogy alábecsülték Magyart, és ideje lett volna komoly ellenfélként kezelniük őt. Az egyikük megjegyezte, hogy Magyar lényege éppen az, hogy "olyan, mint a régi, tisztességes Fidesz, mintha visszanéznél a tükörbe, és a húsz évvel ezelőtti önmagadat látnád".

Orbán és Rogán tervei közül azonban több is kudarcba fulladt, az ellehetetlenítési törvénnyel szemben több miniszter is szót emelt a párton belül, köztük Nagy Márton, Gulyás Gergely, Bóka János és Navracsics Tibor is. Egy forrás szerint Gulyásnak leginkább a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái, mert ő a Lánczi Tamás vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben "bohóchivatalnak" nevezte. A törvényt végül le is vették a napirendről, de ebben az időszakban sült fel Orbán a magyarellenes román elnökjelölt George Simion támogatásával is, az pedig, hogy a tiltás ellenére a minden korábbinál nagyobb Pride-ot sikerült megrendezni, több fideszes szerint is "öngól" volt.

A Harcosok Klubjára és a Digitális Polgári Körökre azért lehetett szüksége a Fidesznek, mert Orbán azt gondolta, a kampánystáb miatt rekedt meg a lendület, elégedetlen volt több vezetővel, például a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpáddal, a kommunikációt működtető Rogán Antallal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk Andrással, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gáborral is. A Direkt36 forrása szerint Orbán "őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán".

"Jelenleg úgy tűnik, hogy a verseny jóval élesebb, mint ahogyan azt kezdetben elképzeltük, azonban jelentős erőfeszítéssel a választás megnyerése még mindig lehetséges" - nyilatkozta egy fideszes politikus szeptember elején, miután a közvélemény-kutatások a kormánypárt növekvő támogatottságát mutatták a jóléti intézkedések hatására.