Donald Trump úgy véli, hogy ő volt az, aki a béke megteremtéséért dolgozott, ám ezt a kijelentést sokan figyelmen kívül hagyják.

A katonai összecsapást követően Donald Trump elnök próbálkozást tett a feszültségek enyhítésére India és Pakisztán között, különös figyelmet szentelve a Kasmír-kérdésnek. Eleinte mindkét ország beleegyezett egy tűzszünetbe, ami jelentős mértékben csökkentette a feszültséget a kontrollvonal mentén. Később azonban Narendra Modi miniszterelnök vezetésével az indiai kormány elutasította Trump azon állítását, hogy az amerikai kereskedelmi ösztönzők játéktérbe léptek a tűzszünet elérésében, hangsúlyozva, hogy az eredmény kizárólag saját diplomáciai erőfeszítéseiknek volt köszönhető.

A pakisztáni légierő és légvédelem május 7. és 11. között többször is sikeresen megakadályozta, hogy indiai harci repülőgépek és drónok megsértsék az ország légterét. Trump javaslata, hogy közvetítőként lépjen fel a kasmíri tárgyalások során, a proxy háború ügyében, valamint az Indus-folyó vízmegosztásának felfüggesztésével kapcsolatban, pozitív fogadtatásra talált. Ez a fejlemény tovább növelte a pakisztáni diadalérzést és a nemzeti büszkeséget.

Indiában a légkör komorabbá vált, mivel a politikai vezetők és a média a katonai patthelyzet rideg valóságával szembesültek. Ez éles ellentétben állt a heves politikai retorikával és a pakisztáni hadsereg közelgő vereségét hirdető, élő közvetítések által táplált, diadalmas győzelemre vonatkozó várakozásokkal. Ezzel szemben Pakisztánban a kormány és a közvélemény ünnepelte a "győzelmet", amelyet a kínai fegyverekkel felszerelt hadsereg az indiai támadások visszaverésével ért el, így a helyzet feszültsége és a diadal mámorában fürdő közérzet ellentétes képet festett a két ország között.

Először úgy tűnt, hogy Narendra Modi miniszterelnök elutasítja Trump közvetítési ajánlatát, amikor kijelentette, hogy a konfliktus Pakisztánnal csupán "szünetel". Televíziós beszédében éberségre szólított fel, és figyelmeztetett, hogy minden jövőbeli, Pakisztánnak tulajdonított terrorista támadást háborús cselekménynek tekintenek.

Csak ideiglenesen felfüggesztettük katonai műveleteinket. A következő napok során minden pakisztáni lépést az általuk bevezetett intézkedések fényében fogunk elemezni.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – javasolta Modi.

Az Egyesült Államoknak nem volt szerepe az India és Pakisztán közötti tűzszünet megkötésében, és a kérés Pakisztán katonai műveletekért felelős főigazgatójától érkezett delhi kollégájához, Vikram Misri külügyi államtitkárhoz - közölte utóbbi, amikor egy parlamenti bizottságnak adott tájékoztatást a Sindoor-művelet utáni helyzetről.

Trump ezzel párhuzamosan nyilvánvalóan saját érdemének könyvelte el a tűzszünet létrehozását. "Az én kormányom közreműködött egy teljes és azonnali, szerintem végleges tűzszünet megteremtésében India és Pakisztán között, ezzel véget vetve a két, rendkívül sok nukleáris fegyverrel rendelkező ország közötti veszélyes konfliktusnak" - büszkélkedett.

Joshua White, a Fehér Ház korábbi dél-ázsiai főtanácsadója, kétségeit fejezte ki a párbeszéd jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban.

"Rendkívül meglepne, ha ezek a tárgyalások valóban megvalósulnának, és még inkább megdöbbentene, ha az Egyesült Államok által javasolt napirend szerint zajlanának" - fogalmazott. White véleménye szerint Trump nyilvánosan kifejezett álláspontjai Kasmírról, valamint Marco Rubio amerikai külügyminiszter által bejelentett "széleskörű tárgyalások" nem igazán egyeztethetők össze India diplomáciai és stratégiai érdekeivel.

Dave Des Roches, egykori védelmi tisztviselő véleménye szerint Modi kormánya talán hajlandó közvetett tárgyalásokba lépni, hogy megnyugtassa belföldi támogatóit. "Az indiai fél valószínűleg olyan intézkedéseket fog kérni, amelyek segítenek a Pakisztánból érkező terrorista támadások nyomon követésében, és elképzelhető, hogy a két ország közösen szabályokat dolgoz ki a határ menti légi közlekedésre vonatkozóan" – tette hozzá.

Pakisztán állítása, mely szerint indiai légtérben intézett csapást egy indiai repülőgépre, rávilágít arra, hogy mindkét ország számára létfontosságú, hogy saját légterükben katonai repülőgépeket működtethessenek, anélkül hogy ez provokatív reakciókat generálna. Des Roches véleménye szerint, a feszültségek fokozódásának elkerülése érdekében sürgősen szükség lenne valamilyen keretrendszer kidolgozására.

Fahd Humayun, a Tufts Egyetem politikatudományi adjunktusa rámutatott, hogy India hosszú idő óta ellenáll a harmadik fél beavatkozásának "Pakisztánnal való viszonyában".

A tárgyalások folytatásához Újdelhinek "be kell ismernie, hogy valójában nyitott a harmadik fél közvetítésére, legalábbis a tárgyalások módját illetően" - tette hozzá. Kasmír, a felfüggesztett Indus-vízügyi szerződés és a határokon átnyúló terrorizmus elkerülhetetlenül dominálni fogja a napirendet.

A mostani tűzszünet után Shehbaz Sharif miniszterelnök megfogadta, hogy helyreállítja Pakisztán "nemzetközi tekintélyét", de az ország - elsősorban nemzetközi nyomásra reagálva - a Jamaat-ud-Dawah és a Jaish-i-Muhammadhoz hasonló csoportok elleni fellépése nem feltétlenül jelent tartós változást. Ezeknek a csoportoknak a zöme jótékonysági és politikai tevékenységre állt át, de a nemzetközi közösség terrorista szervezeteknek minősítette őket, és alvó hálózatuk továbbra is aggodalomra ad okot.

White véleménye szerint "kihívásokkal teli optimizmus" jellemzi a helyzetet, mivel Pakisztán katonai vezetése "nem valószínű, hogy radikálisan átalakítja az indiai militáns csoportok iránti, hosszú ideje fennálló támogatását".

Bár Pakisztán számára egy ilyen átalakulás mind stratégiai, mind gazdasági szempontból kedvező lenne, jelenleg nincs arra utaló jel, hogy a katonai vezetők, például Asim Munir tábornok, nyitottak lennének egy ilyen jelentős stratégiai irányváltásra - fogalmazott.

"Kétségkívül, a szokatlan taktikai módszerek komoly fenyegetést jelentenek a térség békéjére és stabilitására" - figyelmeztetett Humayun, hangsúlyozva, hogy mindkét ország a másik által vívott proxy háború következményeit szenvedi el.

Munir legutóbbi beszédében, amelyben Kasmírt "Pakisztán nyaki verőérének" nevezte, nem jelezte, hogy Iszlámábád stratégiájában változás lenne.

A fejlődés érdekében a két ország számára elengedhetetlen, hogy ne csupán a kasmíri militáns csoportokkal foglalkozzanak, hanem Pakisztán indiai beavatkozással kapcsolatos vádjait is figyelembe vegyék, különös hangsúlyt fektetve Balucsisztánra és Khyber Pakhtunkhwa tartományra. Mindenképpen hasznos lenne, ha néhány alapvető szabályról szóló megállapodás születne, amely lehetőséget adna a párbeszédre és a feszültségek enyhítésére.

Humayun hozzátette, hogy harmadik fél felügyelete nélkül India továbbra is Pakisztánt fogja hibáztatni a kasmíri zavargásokért, a kődobálástól a fegyveres felkelésig. A régió instabilitása továbbra is veszélyes tűzfészek marad a nukleáris fegyverekkel rendelkező riválisok számára.

Újabb fontos hír érkezett, miszerint Pakisztán és India megegyezett abban, hogy május végéig visszavonják a legutóbbi feszültség során alkalmazott katonai erősítéseket, és a csapatok visszatérnek a békeidőbeli támaszpontjaikra. Ezt a hét folyamán egy magas rangú pakisztáni biztonsági tisztviselő nyilatkozta az AFP hírügynökségnek.

Összességében megállapítható, hogy bár az ellenségeskedés átmeneti felfüggesztése kedvező lépésnek bizonyult, a mélyebb gyökereket jelentő problémák, mint például a területi viták és a határokon átnyúló terrorizmus, továbbra is megoldatlanok maradtak. Az amerikai közvetítés rámutatott a régió bonyolultságára, és arra figyelmeztet, hogy a tartós béke eléréséhez India és Pakisztán között elengedhetetlen a folyamatos párbeszéd és a bizalomépítő kezdeményezések, nem pedig külső beavatkozások.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa, ahol kutatási tevékenysége révén hozzájárul az eurázsiai régióval kapcsolatos tudományos ismeretek bővítéséhez.