Egy anya küzdelme: vajon sikerül-e szeptemberben újra magához ölelnie gyermekeit?
Az ügy következő szakasza szeptemberben várható, és ez a döntés kulcsszerepet játszhat a gyermekek elhelyezésének kérdésében.
- Miért vittél aznap iskolába, ha tudtad, hogy elrabolnak? Ezt a kérdést tette fel nekem a 9 éves kisfiam, akit az öccsével együtt tavaly márciusban, teljesen váratlanul, elvett tőlem az osztrák gyámügy. Aznap reggel csupán az iskolába és a bölcsődébe indultak el - mesélte egy Burgerlandban élő magyar édesanya lapunknak, aki azóta is mindent megtesz, hogy visszaszerezze a fiait. (Az édesanya kérésére, hogy magyarországi állása miatt neve ne kerüljön nyilvánosságra, tiszteletben tartjuk.)
Itt találod a legújabb híreket!
Az anya, aki korábban egyetemi oktató volt, most Ausztriában dolgozik felszolgálóként, hogy megvédje gyermekeit a családi helyzet zűrzavartól. A Blikknek elmondta, hogy bár a házasságában bántalmazás érte, a válás után is igyekezett megőrizni a jó viszonyt a gyermekeik apjával, a gyermekek érdekében. "Egy olyan szervezethez fordultam, amely a családon belüli erőszak áldozatait segíti. Egyik alkalommal a szociális munkás figyelmeztetett, hogy egyedül nem tudom megoldani a problémáimat, és javasolta, hogy keressem fel a gyámügyet" – mesélte vissza tapasztalatait az anya.
Ezt már megtettem, és utána az apát is behívták. Hogy ő mit mondott, az rejtély maradt számunkra, de ezt követően heti kétszer is felkerestek minket, és elkezdtek engem vizsgálni - mesélte az anya. A gyámügyesek nem indokolták meg, hogy miért van szükség erre. Idővel viszont előálltak azzal az ötlettel, hogy a gyerekeket kórházi megfigyelésre kellene vinni. Az anya azonban határozottan elutasította ezt, mert túl fiatalnak tartotta őket: az egyikük még bölcsődés volt, míg a másik éppen most kezdte az első osztályt. Az anya véleménye szerint a gyámügyesek ezt az elutasítást úgy értelmezték, hogy nem hajlandó együttműködni, ami végül ahhoz vezetett, hogy a fiúkért elmentek.
Az asszonynak a fiaiért folytatott küzdelemben az édesanyja, Márta segíti. - A lányom hozzá ment egy osztrák férfihoz, megromlott a viszonyuk, és néhány éve elváltak. Az unokáim osztrák-magyar állampolgárok - mondta el a Blikknek a nagymama, hozzátéve: a gyámügy lépése után a gyermekek egy terápiás otthonba kerültek.
A lányom két hét múlva találkozhatott velük, de a gyámügy lépésének hátterét csak később sikerült felfedni. Az állításuk szerint a lányom traumatizálta a fiaimat, de hogy pontosan mivel, azt sosem mondták el. A legmegdöbbentőbb az, hogy mindenért az édesanyát hibáztatják, még azért is, mert a fiúk, úgymond, sérülékenyek, ami miatt az otthonukban több baleset érte őket, például egy kéztörés. Mindezt tetézi, hogy a nagyi azt is hangsúlyozta: otthon a gyerekek rengeteget sportoltak, és akkor sosem történt bajuk.
A nagymama beszámolója szerint a márciusi bírósági tárgyaláson a bíró egy szakértői vélemény alapján arra a megállapításra jutott, hogy az anya nem alkalmas a gyermekei nevelésére, így a gyámügyi hatóság ideiglenes szülői felügyeleti jogot kapott. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó források szerint egy másik szakvélemény azt állítja, hogy az anya képes lenne megfelelően nevelni a gyerekeket, sőt, a szakértő azt is javasolta, hogy a fiúkat adják vissza neki. Ezt a nézetet két további független szakértő is megerősítette. A tárgyalás szeptemberben folytatódik, és akkor fog kiderülni, hogy az anyától elválasztják-e a kicsiket, vagy ismét az ő gondozásába kerülnek.
Jelenleg az anya kéthetente találkozhat a fiaival egy biofarmon. - Ezek a találkozók mindig nagyon bensőségesek, és megvan a maguk menete - mesélte az anya. - Először eszünk valamit, aztán foglalkoztató játékokkal vagy könyvekkel töltjük az időt, esetleg labdázunk. Az elején egyébként még csak fél-fél órát lehettem velük, először az egyik gyermekkel, majd fél órát a másikkal, de mára sikerült ezt az időtartamot másfél órára kinyújtani, ezt pedig hármasban tölthetjük - mesélte a nő.
- Az elválás nagyon nehéz: mindig mondogatják, hogy velem akarnak lenni. Főleg, hogy a gyámügyeseknek nem tetszett, hogy megölelem és megpuszilom őket, ezért azt kérték, csak integessek nekik, majd forduljak el, hogy könnyebb legyen a búcsúzás. De ezt nem tudom megtenni - mondta az édesanya lapunknak. A nő bízik abban, hogy a bíróság a javára dönt majd.
Az anya mindennapjait nem csupán a szorongás hatja át, hanem az is, hogy a márciusi tárgyalás óta a nagyobbik fia eltörte a kezét, majd nem sokkal később a kisebbik is hasonló balesetet szenvedett. Emellett a nagyobbiknak volt egy rolleres balesete, ami miatt agyrázkódást is szenvedett. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az otthonban a gyerekek többsége különféle gyógyszereket kap, legyenek azok nyugtatók, altatók vagy a figyelem összpontosítását segítő serkentők. Az anya kifejezte, hogy ezeket nem tartja helyesnek.
Josef Maitz ügyvéd, aki egy másik osztrák gyámügyes történetben is megosztotta lapunkkal a tapasztalatait, azt írta: "Ausztriában nincsenek tudományos kutatások az ADHD, az autizmus vagy a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak kérdéseiben. Először is a gyerekeket el kell venni a szüleiktől, és csak ezután nézzük meg, segít-e valami a gyerekeken. Az osztrák szakértői tanúk rendszere egyszerűen szörnyű. A bírák önkényesen hisznek egy szakértőnek, ahogy jónak látják."
Az üggyel kapcsolatban megküldtük kérdéseinket a terápiás otthon vezetőjének a gyermekeket érintő balesetekkel kapcsolatban. Sara Probst, a WG Harmisch terápiás otthon irányítója válaszában arra kérte, hogy aggályainkkal és kérdéseinkkel forduljunk az illetékes gyermek- és ifjúsági szolgálathoz. "Adatvédelmi okok miatt nem tudunk információkat megosztani külső felekkel a gyermek- és ifjúsági szolgálat hozzájárulása nélkül" - tette hozzá.
A gyermekek helyzetével kapcsolatban érdeklődtünk a gyámügyi előadónál is, hogy megtudjuk, mit kell tennie az anyának, hogy visszakapja a fiait, ám írásunk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben ez megtörténik, cikkünket frissítjük.
