Egy friss kutatás radikálisan megkérdőjelezi mindazt, amit eddig az alvásról hittünk.
Egy friss kutatás alapján a fejlett országok lakói hosszabb és magasabb minőségű alvásban részesülnek, mint azok, akik nem iparosodott területeken élnek. Ugyanakkor a természetes biológiai ritmusuk sokkal inkább sérül – számolt be róla a Financial Times.
A Royal Society Proceedings B című folyóirat legfrissebb számában szerdán publikált tanulmány új megvilágításba helyezi a technológiafüggőség és az alváshiány közötti összefüggést, megkérdőjelezve a korábban elterjedt vélekedést. A kutatás azonban megerősíti, hogy bizonyos tényezők, mint például a napfény hiányossága és a kék fényt kibocsátó kijelzők használata, valóban kedvezőtlen hatásokat gyakorolhatnak az alvás minőségére. A tanulmány 21 ország adatait elemezte az 1967 és 2022 közötti időszakból, és rámutatott arra, hogy
Az iparosodott társadalmak lakói éjszakánként átlagosan 45 perccel hosszabb alvást élveznek, így összesen valamivel több mint hét órát pihenhetnek. Emellett alváshatékonyságuk is figyelemre méltó, hiszen 14 százalékkal magasabb az arányuk, ami azt jelenti, hogy az ágyban töltött idő jelentős részét valóban alvással tölthetik.
A cirkadián ritmus vizsgálata azonban aggasztó eredményeket mutatott. A kutatók jelentős negatív összefüggést találtak az ipari társadalom és a cirkadián funkció között. A természetes napi ritmus zavarása széles körű egészségügyi problémákhoz vezethet, beleértve a gyulladásokat és az alvásszabályozó melatonin hormon termelődésének csökkenését.
A szakértők szerint az iparosodott környezetben élők élvezik olyan modern kényelmi berendezések előnyeit, mint a légkondicionálás és a kényelmes ágynemű. Ugyanakkor jobban ki vannak téve a mesterséges fényforrásoknak, az utcai lámpáktól kezdve az okostelefonok képernyőjéig, amelyek mind befolyásolják a cirkadián ritmust.
David Samson, a kutatás vezető szerzője rámutat arra, hogy az iparosodott társadalmaknak fontos lenne megőrizniük a technológiai fejlődés által nyújtott alvásbiztonságot. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy törekedniük kellene a cirkadián ritmusunk és a természetes környezet közötti harmonikus kapcsolatra. Ennek részeként alkalmazható például a 'biomimikri' elve, amely magában foglalja a bőséges reggeli fény biztosítását, valamint a napfénnyel összhangban lévő, fokozatosan emelkedő hőmérséklet bevezetését.
Malcolm von Schantz, a Northumbria Egyetem kronobiológia professzora szerint a jövő otthonait jobban felszerelhetik majd a cirkadián egészség megőrzésére. Ahogy a modern repülőgépek ablakait egy gombnyomással lehet sötétíteni vagy világosítani, úgy a jövő házainak ablakai is programozhatók lehetnek arra, hogy már ébredés előtt átengedjék a kék fényt.
