A magyarok egyre nagyobb arányban választják a külföldi lehetőségeket a pénzük kezelésére.

Vajna Tímea telefonbeszélgetése, amely a dubai lányok ügyével foglalkozik, érdekes részleteket tartalmaz: "Három alkalommal is megkörnyékeztek, de senki sem állt készen a kifizetésre."

Tovább gazdagodtak a magyarok 2024-ben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. Legalábbis így történt ez azoknál a családoknál, amelyek képesek megtakarítani. A háztartások pénzügyi vagyona 110 563,6 milliárd forint volt az év végén, ami több mint 13 százalékos gyarapodás egy év alatt. Ez alapján a statisztikai átlag szerint egy "átlagos" háztartásnak 27 millió forintja van valamilyen pénzügyi megtakarításban, befektetésben. A magyar családok 6800 milliárd forintot tettek félre, emellett több mint 6 ezer milliárd forintnyi hozami is gyarapította a számláikat.

A statisztikai átlagokat természetesen jelentősen megemelik a rendkívül gazdag családok, akik hatalmas vagyonnal rendelkeznek. A lakosság túlnyomó része azonban nem bír ilyen mértékű pénzügyi eszközökkel a bankszámláján vagy az értékpapírszámláján. A legfelső néhány százalék uralja a pénzügyi vagyon zömét, amit az állampapírokkal kapcsolatos legfrissebb statisztikák is megerősítenek. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője, ezzel a ténnyel hívja fel a figyelmet arra, hogy a statisztikai átlagok mögött sokkal összetettebb valóság rejlik.

Lakossági állampapírja például több mint 820 ezer kisbefektetőnek van. Csaknem felük viszont 5 millió forintnál is kevesebb pénzt tart állampapírban, 844 milliárd forintnyit. Eközben 50 millió forintnál több lakossági állampapírral kevesebb mint 35 ezer ügyfél, a kisbefektetők csupán 4,2 százaléka rendelkezik. Náluk van viszont az állomány csaknem 40 százaléka, 4142 milliárd forintnyi. Vagyis a leggazdagabb 35 ezer családnak ötször annyi pénze van állampapírban, mint a legkisebb megtakarítással rendelkező 400 ezernek.

A kockázatosabb befektetések terén a különbség a gazdag családok javára még markánsabbá válhat. Az olyan befektetési lehetőségek, mint a befektetési alapok, részvények, vállalati részesedések vagy külföldi bankbetétek esetében általában csak azok lépnek be, akik jelentős, átlagot jóval meghaladó megtakarítással rendelkeznek.

Ez a megállapítás valószínűleg a készpénz helyzetére is érvényes. Az év végére a lakosság készpénzben elhelyezett megtakarításai új csúcsra, 7074,4 milliárd forintra emelkedtek, ami 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ebből 445 milliárd forintot képvisel a valuta, ami nem számít kiugró összegnek. A statisztikák szerint egy átlagos háztartás több mint 1,73 millió forintnyi bankjegyet tart otthon, azonban Herman Bernadett megjegyzése alapján ez arra utal, hogy a kiemelkedően gazdag háztartások jelentősen hozzájárulnak az átlaghoz. Valójában egy tipikus család valószínűleg nem őriz milliós készpénzállományt az otthonában.

Új csúcsot állított fel a folyószámlabetétek összértéke, amely már meghaladja a 11 562 milliárd forintot. Ezen kívül a lekötött betétek, amelyek között néhány bank 5-6 százalékos éves kamatot is kínál, 4429 milliárd forintot tesznek ki. A külföldi bankokban tartott magyar megtakarítások szintén soha nem látott magasságokba emelkedtek: 2132 milliárd forintot érnek el, ami azt jelenti, hogy a lakossági bankbetétek körülbelül egyhatoda már külföldi bankoknál található. A külföldre irányuló megtakarítások növekedése továbbra is várható, hiszen Magyarországon a tranzakciókat egyre magasabb adókkal sújtják.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, mint például a kötvények és jelzáloglevelek, az év végén összesen 15 548 milliárd forintot képviseltek a lakosság portfóliójában. Ebből a hatalmas összegből közel 14 ezer milliárd forintot a magyar állampapírok tettek ki. A fennmaradó összeg banki kötvények és külföldi kötvények formájában jelentkezett, amelyek jelentős része a rendkívül tehetős privát banki ügyfelek megtakarításait tükrözheti.

A befektetési jegyek különösen a prémium és privát banki szektorban váltak népszerűvé, tavaly pedig a számuk közel 30%-kal emelkedett. Az év végére már meghaladták a 13 550 milliárd forintos értéket, ezzel egyre inkább a közelébe érnek az állampapírok forgalmának.

Ez év folyamán könnyen előfordulhat, hogy a befektetési alapok megelőzik az állampapírokat a legkeresettebb értékpapírok rangsorában. Ha a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamata csökken, és a befektetők úgy határoznak, hogy más pénzügyi eszközökbe fektetik be tőkéjüket, akkor a befektetési alapok népszerűsége jelentősen növekedhet.

A hazai befektetési alapok is népszerűek, ezekből 11 200 milliárd forint feletti értékben tart a lakosság, ami történelmi rekord, külföldi alapokban úgyszintén rekord összeget 2350 milliárd forintot fialtatnak a magyar háztartások.

Csúcsot döntött az év végén a tőzsdei részvények állománya is, amely 2924 milliárd forintot tett ki. A nem tőzsdei részvények és az egyéb céges részesedéseké szintén rekordot döntött, az előbbiben csaknem 6900, az utóbbiban 32 150 milliárd forintjuk van a magyar háztartásoknak - jellemzően a kiemelkedően vagyonos rétegnek.

Az életbiztosításokba és a nyugdíjpénztárakba is jóval több friss befizetés érkezett, mint 2023-ban. Ennek és a hozamoknak köszönhetően az életbiztosítási tartalékokban az év végére több mint 2880 milliárd forint halmozódott fel, ami rekordnak számít. A nyugdíjpénztárakban pedig 2934 milliárd forint volt, amiből csaknem 340 milliárd a megmaradt 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számláján található.

Az idén persze ez az összeg csökkenhet, hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai lakáscélra kivehetik a tavaly szeptember végi egyenlegük erejéig a megtakarításukat. A nagyobb, több milliós megtakarítással rendelkezők akár vásárláshoz vagy hitel mellé önerőként is felhasználhatják a pénzt, de a kisebb megtakarításúaknak is érdemes lehet kivenni valamennyit a számlájukról, hogy kihasználják az adókedvezményt. A felvett pénzt visszatéve ugyanis jövőre 20 százalék, maximum 150 ezer forint adó-visszatérítést kaphatnak, amihez 750 ezer forintnyi befizetésre van szükség. Ennyit kevesen fizetnek be évente a pénztárakba, az idén viszont a Bank360.hu szakértője szerint a "kiveszem-visszateszem" trükkel ez megvalósítható.

A háztartások egyes csoportjai, különösen a kevésbé tehetősek, nem a megtakarítások gyarapítására összpontosítanak, hanem inkább az adósságok felhalmozására. Az év végére a kötelezettségek összértéke körülbelül 16 600 milliárd forintra rúgott, míg a nettó pénzügyi vagyon 93 975 milliárd forintra tehető. A tartozások között a hitelek dominálnak, amelyek csaknem 13,8 ezer milliárd forintot képviselnek, ami a tavalyi évhez képest 9 százalékos növekedést jelent, és ezáltal rekordösszegnek számít. A hitelállomány emelkedése nem meglepő, hiszen a múlt évben az új személyi kölcsönök és lakáshitelek igénylése is csúcsokat döntött.

A bankoktól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett jelzálogkölcsönök teljes összege az év végén 5784,4 milliárd forintot tett ki, a fogyasztási hiteleké pedig 6466,7 milliárdot. Emellett volt még a lakosságnak külföldről és az államtól felvett kölcsöne, valamint a nem pénzügyi vállalatoktól - például a munkáltatóktól - is kaptak 1150 milliárd forintnyi hitelt a magyar háztartások.