Szomorú hírt kell közölnünk: elhunyt Varga Zoltán, a Jászai Mari-díjas színművész, aki életével és művészetével sok ember szívét megérintette. Emlékét és teljesítményét sosem feledjük.

Hosszú betegség következtében, 2025. augusztus 4-én távozott az élők sorából Varga Zoltán, a Jászai Mari-díjas színész, aki a magyar színházi világ egyik kiemelkedő személyisége volt. Ezt a szomorú hírt a családja osztotta meg egy hivatalos közleményben.
Varga Zoltán 1960. október 21-én látta meg a napvilágot Mohácson. Művészi pályafutását a Színház- és Filmművészeti Főiskola falai között kezdte, majd különböző színházi társulatokban tette próbára tehetségét. Tagja volt a budapesti Katona József Színháznak, a Művész Színháznak, a Centrál Színháznak, a Budapesti Kamaraszínháznak, valamint a tatabányai Jászai Mari Színháznak és a Miskolci Nemzeti Színháznak is, ahol sokszínű szerepeivel maradandó nyomot hagyott a magyar színházi életben.
Művészi pályája során számos felejthetetlen alakítást nyújtott, köztük Spiró
György Csirkefej című művében a Sráca karaktere egyedi és sokrétű, aki a fiatalok szorongásaival és vágyakozásaival küzd. Egressy Zoltán Portugál-jában pedig Sátán figurája egyfajta provokatív, ironikus megjelenés, aki az emberi gyarlóságokat tükrözi. Mindkét karakter különböző módon mutatja be az emberi természet sötét oldalát, a társadalmi elvárásokat és a belső harcokat, amelyekkel a fiatalok nap mint nap szembesülnek. Az ő különböző világuk és megközelítésük révén mélyebb betekintést nyerünk a lélek sötét zugába és a modern élet kihívásaiba.
Szerepe máig legendás, hiszen filmszerepei közül kiemelkedik a Meteo (1990) című alkotásban nyújtott Verője karaktere. E karakter révén a színész nem csupán a nézők emlékezetébe égett bele, hanem a filmtörténetbe is maradandót alkotott.
Az "Eszmélet" (1998) című tévéfilmsorozatban megformált József Attila karaktere lenyűgöző mélységgel és érzelmi gazdagsággal bír. A színész egy olyan költőt kelt életre, aki nem csupán a szavak mestere, hanem a lélek mélyebb rétegeibe is betekintést nyújt. A sorozatban Attila vívódásai, belső konfliktusai és a társadalmi környezetre adott érzékeny reakciói hitelesen tükrözik azt a korabeli szellemi állapotot, amelyben élt. A szerepben megjelenő szenvedély és kiszolgáltatottság egyaránt megrendítő, hiszen a költő nemcsak a saját életével, hanem a magyar kultúra jövőjével is küzd. Az alakítás során a nézők egy olyan komplex személyiséget ismerhetnek meg, akinek a gondolatai és érzései a mai napig inspirálóak és relevánsak.
Munkásságát a szakma és a közönség egyaránt elismerte: többek között kétszer is megkapta a Színikritikusok díját, kétszer is elnyerte Az országos színházi találkozó legjobb férfi epizódszereplő díját, 1995-ben Jászai Mari-díjjal, 1998-ban Vastaps-díjjal jutalmazták, később pedig Hekuba-díjat, PUKK-díjat és Brighella-díjat is kapott.
A színészet mellett kreatív energiáit rendezői és képzőművészi pályán is kamatoztatta. Rendezései között említést érdemel Strindberg klasszikusának, a Julie kisasszonynak a 2006-os feldolgozása, valamint Kusan Galócza 2008-as adaptációja, amelyek mindkettője különleges művészi víziót tükröz.