Megkezdődött a roham: elképesztő események várnak ránk az albérletpiacon a következő hetekben - Pénzcentrum
Rekordszámú felvételiző, dráguló, de fékeződő albérletárak, növekvő kínálat - és közben ott lebeg az Otthon Start: idén teljesen átrendeződhet az albérletpiac. A július 23-i ponthatárhúzás hivatalosan is elindította a 2025-ös albérletszezont, amely az eddigi jelek szerint több szempontból is rendhagyónak ígérkezik. Az ingatlan.com friss elemzése alapján idén nemcsak több vevő, hanem kevesebb bérlő is érkezhet a piacra.
Júniusban az országos bérleti díjak éves szinten 7,3 százalékos emelkedést mutattak, míg a lakásárak még jelentősebb, 14 százalékos dráguláson mentek keresztül. Budapesten a helyzet még kifejezettebb volt: itt a bérleti díjak csupán 6,7 százalékkal emelkedtek, azonban a lakások ára egy lenyűgöző 19 százalékkal nőtt.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője kifejtette: "A bérleti díjak emelkedése jelentősen mögött marad a lakásárak növekedésétől, amely a kínálati oldal bővülésének is tulajdonítható."
A július közepi adatok szerint 16 500 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a bérlők országszerte - ez 15 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A kínálat tehát nő, és várhatóan tovább bővül, ahogy közeledik a szeptember. A háttérben a lakáspiaci befektetők is megjelentek: sokan állampapírból átcsoportosítva vásároltak kiadható ingatlanokat.
A legdrágább egyetemi város természetesen továbbra is Budapest, ahol az átlagos bérleti díj 270 ezer forint havonta. Azonban az egyes kerületek között óriási a szórás: a legdrágább a II. kerület 370 ezerrel, míg a legolcsóbb a XXIII., ahol már 160 ezer forintért is lehet lakást bérelni.
Az egyetemek városai közül Debrecen áll Budapest után, átlagosan 248 ezer forintos bérleti díjjal. Győr és Székesfehérvár is szépen teljesít, hiszen itt az albérletárak 200-210 ezer forint között mozognak. A legkedvezőbb árakat Miskolcon találjuk, ahol a havi bérleti díj átlagosan mindössze 125 ezer forint.
Számos diák számára a szobabérlés továbbra is a legkifizetődőbb opció, ám Budapest esetében már ennek is jelentős költségei vannak: a fővárosban az átlagos havi szobaár 110 ezer forint körüli, míg a külvárosi területeken is 75-80 ezer forint körüli összegekkel kell számolni. Más városokban, mint Debrecen és Szeged, a bérleti díjak 70 ezer forint körül mozognak, míg Győrben 60 ezer, Pécsett pedig 75 ezer forint a jellemző havi díj.
"Az idei évben is érdemes közösen bérelni egy tágasabb lakást a magas árak miatt. Például egy háromszobás lakás ára nem háromszorosa az egyszobásénak, így három ember osztozva a költségeken jelentős megtakarítást érhet el" - emelte ki Balogh László.
Szeptembertől elindul az Otthon Start program, amely lehetőséget biztosít a fiataloknak akár 50 millió forint összegű, állami támogatású, mindössze 3 százalékos kamatozású lakáshitel igénybevételére. Ez a kezdeményezés jelentős hatással lehet az albérletpiacra, hiszen sokan mostantól saját otthon vásárlására fognak törekedni.
"Sok szülő dönthet úgy, hogy bérlés helyett inkább lakásvásárlással támogatja gyermekét. Az egyetemvárosokban több helyen előfordulhat, hogy a hiteltörlesztő kevesebb, mint a bérleti díj"
- tette hozzá a szakértő.
A lehetőség természetesen csupán azok számára elérhető, akik megfelelnek a hitelképeségi feltételeknek és rendelkeznek a szükséges önerővel is. Azonban az intézkedés következményei az albérletpiacon már az idei ősz folyamán érezhetőek lehetnek: a kereslet csökkenése és a kínálat bővülése együtt járhat az árak stabilizálódásával.
