David Pressman búcsúja során hangsúlyozta, hogy Magyarország jövőjének alakulásában kulcsszerepet játszanak a jogvédők, aktivisták és művészek. "Ezek az emberek formálják a társadalmi diskurzust és hozzájárulnak a változásokhoz" - mondta Pressman, aki a n
Nyíltan kiállt az LMBTQ közösség mellett, felkereste az országban élő hátrányos helyzetű csoportokat, egy asztalhoz ültette az eltérő politikai nézetű embereket. Elbúcsúzott David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, aki elkötelezetten támogatta a független sajtót és aki tükröt tartott, hogy meglássuk, milyen sokszínű Magyaroszág.
David Pressmann, az Egyesült Államok nagykövete, búcsúfogadásán különleges figyelmet szentelt a civil szervezetek és a független média képviselőinek. Beszédében hangsúlyozta, hogy e csoportok kulcsszerepet játszanak a társadalmi párbeszéd élénkítésében és a változások előmozdításában Magyarországon. Véleménye szerint ők képesek arra, hogy hangjukat hallatva valódi hatással legyenek a közélet alakulására.
"Talán a legnehezebb búcsút azoknak mondani, akik ma este itt vannak velünk, és akik eltökélten küzdenek a szabadság és az emberi méltóság érvényesüléséért ebben az országban. Ezen a búcsúfogadáson szeretném, ha a figyelem ne rám irányulna, hanem inkább az Önök előtt álló tiszteletadásra." – fogalmazott David Pressman amerikai nagykövet.
A határon túl továbbra is egy véres konfliktus zajlik, amely a második világháború óta talán a legnagyobb kihívás elé állítja Európa biztonságát. Ez a háború nem csupán katonai összecsapás; komoly diskurzusra késztet minket arról, mit is jelent számunkra a közös értékeink védelme. Kérdéseket vet fel a szuverenitás, a szabadság és a demokrácia fogalmaival kapcsolatban, és arra ösztönöz bennünket, hogy újraértékeljük, hogyan is állunk ezek védelmében a mai világban.
Oroszországnak a demokratikus szomszédja, Ukrajna elleni inváziója nem az egyetlen olyan csatatér, ahol a demokráciát ma próbára teszik. A demokrácia elleni támadások nem csak Kalasnyikovok és Kinzsal rakéták formájában érkeznek. A demokratikus értékek - itt és világszerte is - támadás alatt állnak. A miniszterelnök szeret úgy gondolni a "háborúra", mint ami a szomszédban zajlik, de a demokrácia frontvonala is itt húzódik, és visszaszorulóban van.
Ma este egy olyan különleges országban gyűlünk össze, amelynek lakói valaha a világot megihlető bátorsággal álltak ki a szovjet hatalommal szemben. Ez az ország nem csupán egy földrajzi hely, hanem egy élő példa arra, hogyan próbálja a demokráciát aláásni a kleptokrácia, ahol a jogállamiság láthatóan egyre inkább a propaganda dominálása alá kerül.
Azért tartják Magyarországot Európa legkorruptabb államának, és gazdaságilag is hátrányos helyzetben van a többi országhoz képest, mert a problémák gyökerei nem csupán Brüsszel, Soros György vagy más külső tényezők tevékenységében keresendők. A valós okok inkább az állami korrupció mélyen gyökerező struktúrájában és a magyar demokratikus intézmények folyamatos támadásaiban rejlenek.
A következő fejezetet nem csak a kormányok és kormánytisztviselők hangja fogja meghatározni. Hanem az Önöké. Az ebben a teremben levő embereké. A jogvédők és aktivisták, művészek és alkotók, álmodozók és megvalósítók e rendkívüli csoportjának hangja. Azoké, akik előre törnek és felemelik a hangjukat. Akik kritikát fogalmaznak meg és alkotnak.
Azoké, akik szerepet vállalnak és bátorítanak, még akkor is, amikor nehéz, sőt, különösen akkor, amikor nehéz. Azoké, akik akkor is felemelik a hangjukat, amikor a leghangosabb hangok - eurómilliókkal, közpénzek milliárdjaival támogatva - olyan üzeneteket terjesztenek, amelyek célja, hogy bárkit bűnözőnek, kémnek, bolondnak vagy akár pedofilnak állítsanak be.
Tudom, hogy ezekben a nehéz pillanatokban sokszor az ösztön az, hogy inkább visszahúzódjunk. Talán úgy érezzük, hogy a harcba lépés ára túl magas, hogy megérje kockáztatni. A rágalmak súlya és szégyene néha elviselhetetlennek tűnhet. Teljesen megértem ezt az érzést. De fontos észben tartani, hogy a csend választása a ti hangotok elnyomását jelenti.
A magyar nép jól tudja, hogy a hallgatás útja tele van buktatókkal, hiszen már sokan tapasztalták ezt a saját bőrükön. A kommunizmus idején a hatalom egy különös megállapodást kínált, amelyet "Kádár-kompromisszumnak" neveztek el: hajtsátok le a fejeteket és zárjátok be a szátokat, cserébe pedig egy viszonylag elviselhető életet biztosítunk számotokra. Bár ez az alku nem tűnt a legelőnyösebbnek, arra a pillanatra mégis ez volt az egyetlen lehetőség, ami rendelkezésre állt.
A kádári kompromisszum nem csupán egy múltbéli relikvia, hanem a jelenünkre is hatással bíró örökség.
Ma, itt és másutt is, a szabadság és a demokrácia iránt elkötelezett, aktív állampolgárok hasonló döntés előtt állnak: el kell döntenünk, hogy mi - mindannyian - milyen szerepet fogunk vállalni. Milyen életet fogunk élni.
Ezek a vezetők olyan inspirációt nyerhetnek az itt összegyűlt emberektől, amelyet máshol nem találhatnának. Azok a hazafiak, akik nem rendelkeznek hivatalos címekkel, pozíciókkal vagy biztos háttérrel, de akiknek szívében él a hazájuk iránti szeretet, és akik nap mint nap elhatározzák, hogy kiállnak a szabadságjogok védelméért. Olyan emberek ők, akik egyszerűen nem hajlandók hallgatni.
"Ahogy Önök is tapasztalták, és ahogy én is tanultam Önöktől: az országuk számára semmi pozitív nem származik abból, ha feladják a lelkiismeretüket egy kompromisszum kedvéért." - hangsúlyozta David Pressman, az Egyesült Államok leköszönő nagykövete.
David Pressman nagyköveti mandátuma alatt szélesre nyitotta ajtaját a demokrácián dolgozó civil szervezetek előtt, és aktívan bejárta Magyarországot, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen a hátrányos helyzetű közösségekkel. Áprilisban különösen figyelemre méltó gesztust tett, amikor rezidenciáján megrendezett széderestjén Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját és Iványi Gábort, a kormány által évek óta üldözött Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét ültette az asztal jobb és bal oldalára. A rendezvényen részt vett Vig Dávid, az Amnesty International igazgatója is, ami tovább hangsúlyozta a különböző nézőpontok közötti párbeszéd fontosságát. A leköszönő nagykövet januárban hagyja el Magyarországot, így véget ér egy különleges időszak a diplomáciai kapcsolatokban.
Kiemelt illusztráció: Az Amerikai Nagykövetség Sajtóosztályának hivatalos anyaga.