Elhatározták, hogy a Trump által Costa Ricába küldött bevándorlók szabadon engedését végrehajtják.
A Costa Rica-i hatóságoknak szabadon kell engedniük azokat a menedékhelyre bezárt bevándorlókat, akiket Donald Trump toloncoltatott ki az Egyesült Államokból - írja az AFP. A határozat szerint a legfelsőbb bíróság a bevándorlók nevében benyújtott fellebbezés részleges elfogadásával 15 napot adott a bevándorlási hatóságoknak, hogy állapítsák meg a kitoloncoltak bevándorlási státuszát, és bocsátsák őket szabadon.
Costa Rica februárban kötött megállapodást az Egyesült Államokkal a kitoloncolt bevándorlók ideiglenes befogadásáról. Az amerikai kormány, a Costa Rica-i elnöki hivatal tájékoztatása szerint, a folyamat finanszírozását vállalta. Az elképzelés szerint a bevándorlókat a jövőben vissza kellett volna küldeni a származási országukba.
A Costa Rica-i menedékhelyre körülbelül kétszáz menekült érkezett, akik között nyolcvan fiatal is található. Az amerikai hatóságok által szállított bevándorlók Afganisztánból, Iránból, Oroszországból, valamint különböző afrikai és ázsiai országokból jöttek. Néhányuk a lehetőséggel élt, hogy önként visszatérhessen hazájába.
A bevándorlók érkezésük után a migránsellátó központban őrizetbe kerültek, de áprilisban, a nyilvános kritikák hatására, lehetőséget kaptak arra, hogy szabadon mozoghassanak a központon kívül. Ezen kívül a bíróság kötelezte a hatóságokat arra, hogy határozzák meg, milyen egészségügyi, oktatási, lakhatási, illetve általános szociális támogatásra van szükségük az érintett személyeknek az állami rendszeren belül.
Trump nem csupán Costa Ricát választotta a bevándorlók toloncolásának helyszínéül; a legfrissebb lépés azonban mint precedentum szolgálhat más országok számára is. Háromszáz, főként ázsiai állampolgár érkezett Panamába, míg több mint kétszázötven venezuelai El Salvadorba került. Az utóbbi esetben sokakat vádoltak meg bizonyíték nélkül azzal, hogy a Tren de Aragua bűnszervezet tagjai lennének.
El Salvador elnöke később egy érdekes javaslattal állt elő: azt mondta, hogy amennyiben Venezuela szabadon bocsátja politikai foglyait, úgy ő is hajlandó lenne szabadon engedni a kitoloncolt venezuelai állampolgárokat.
A deportálás kérdése az amerikai jogállam számára olyan próbatétellé vált, amely mélyen megosztotta a társadalmat és kihívások elé állította a jogrendszert. E témában már áprilisban részletesebben is foglalkoztunk, bemutatva, hogyan válik ez a kérdés a demokratikus értékek és az emberi jogok védelmének szempontjából kulcsfontosságú tesztfeladattá. Azóta is folyamatosan figyelemmel kísérjük a fejleményeket, amelyek rávilágítanak, milyen komplex és sokrétű kérdésekkel kell szembenéznie az Egyesült Államok jogi rendszerének.
