Ez a madár a verebek félelme | National Geographic

A figyelmes megfigyelő mostanában falvakban és városokban egyre gyakrabban tanúja lehet annak a látványos jelenetnek, amikor a bokrokon és fákon pihenő verébsereg közé váratlanul betoppan egy karvaly (Accipiter nisus). Ez a hirtelen támadás azonban nem mindig végződik sikerrel; a madár ügyessége és gyorsasága sem garancia a zsákmány megszerzésére.

A faj hazánkban is fészkel, de a költési időszak alatt inkább titokban, rejtőzködve mozog. Ilyenkor a Kárpát-medencébe észak felől érkező példányok hozzájárulnak a populáció növekedéséhez, így több madarat is megfigyelhetünk. Gyűrűzési adatok alapján kiderült, hogy Finnországból, Észtországból, Lettországból és Oroszországból származó madarak is megjelennek hazánkban.

A karvaly egy kompakt méretű ragadozómadár, melynek testhossza csupán 28-38 cm között változik. Érdekes módon a hímek általában kisebbek a nőstényeknél, ami a madarak világában nem szokványos. A hímek feje és felsőteste sötét kékesszürke árnyalatokban pompázik, míg alsótestük szürkésfehér alapon jellemzően rozsdavörös harántcsíkokkal díszített. A tojók és a fiatal madarak színezetükben némileg eltérnek: ők szürkésbarna tónusokban pompáznak, alsótestük pedig fehér alapon szürkésbarna csíkokkal van ellátva, ahogyan azt a mellékelt fénykép is szemlélteti.

Taktikája, hogy hosszú ideig ül lesben egy alkalmas fa törzse mellé húzódva. Innen kémleli a környéken mozgó énekesmadarakat, majd szinte mindig rajtaütésszerűen támad, többnyire prédával a karmai között távozik. Megfigyelések alátámasztják, hogy több esetben a bokrok sűrű ágai között is üldözi a kiszemelt áldozatát, ebben a hosszú lábai segítik, ezekkel szinte utánanyúl a zsákmányának. Leggyakoribb prédái az énekesmadarak, pockokat, egereket csak kivételes esetben fog.

Hazánkban a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kiemelkedő jelentőséggel bírnak, és értékük 50 ezer forintra tehető.