"Ez egy drogkereskedelmi terrorista csoport" - Trump hadihajókkal fokozza a nyomást a venezuelai kormányra.

Kormánypárti támogató részt vett egy caracasi demonstráción 2025. augusztus 11-én, miután Pam Bondi, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere bejelentette, hogy megduplázták a Maduro elnök fejére 2020-ban kitűzött nyomravezetői díjat. - Fotó: Leonardo Fernandez Viloria / Reuters

Karoline Leawitt, a Fehér Ház szóvivője múlt kedden határozottan kijelentette, hogy a Maduro-rezsim nem Venezuela törvényes kormánya, hanem egy narko-terrorista kartell. Hozzátette, hogy Nicolás Maduro nem tekinthető legitim elnöknek. Leawitt hangsúlyozta, hogy Donald Trump amerikai elnök készen áll arra, hogy mobilizálja az amerikai erők teljes spektrumát a drogok országba való beáramlásának megakadályozása érdekében, és hogy felelősségre vonja a bűnösöket.

A Pentagon megerősítette, hogy hadihajókat küldött a Karib-tenger déli részére. A Reuters szerint három rombolót, egy tengeralattjárót és járőrrepülőgépeket is vezényelhet az Egyesült Államok Venezuela közelébe, miután augusztus elején megduplázta a "a világ egyik legnagyobb kábítószer-kereskedőjének" nevezett Maduro letartóztatásához vezető nyomravezetői díjat.

Maduro előszeretettel próbálja nacionalista kardcsörtetéssel, a szomszédos Guyanával szembeni területi igények bejelentésével, ellenzékiek bebörtönzésével elterelni a figyelmet a vitatott választásokról, zavargásokról és az ország katasztrofális gazdasági helyzetéről. Most azt állította, hogy az amerikai fenyegetésre válaszul 4,5 millió felfegyverzett civilt küldene szét országszerte, és kijelentette, hogy "megvédjük a vizeinket, légterünket és földjeinket" bármilyen behatolástól.

A 2013 óta hatalmon lévő Maduro rezsimet a washingtoni kormányok szigorú intézkedésekkel igyekeztek letartóztatni. Szankciókkal sújtották a kormányt, és Joe Biden elnöksége alatt számos menekültet fogadtak be, akiket Trump adminisztrációja kezdett el kitoloncolni. A Trump-kormányzat pedig kifejezte nemtetszését, amiért a venezuelai kormány felső körei állítólag jelentős jövedelemhez jutnak az Egyesült Államokba irányuló drogkereskedelemből.

A helyzet váratlan fordulatot vett, mivel egy ideig úgy tűnt, hogy Caracas és Washington kapcsolatai talán javulhatnak. Az El País emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben az amerikai Chevron olajkitermelési engedélyét meghosszabbították, és fogolycsere is történt a két ország között. Most azonban ismét a katonai feszültség irányába tartunk, és a helyzet eszkalálódik.

A Fehér Ház augusztus 7-én bejelentette, hogy 50 millió dolláros (körülbelül 17 milliárd forintos) nyomravezetői díjat tűzött ki Nicolás Maduro venezuelai elnökre, amely a 2020-as évre vonatkozik. Az Egyesült Államok kormányzata azzal vádolja Maduro adminisztrációját és a hadsereg vezetőit, hogy közvetlenül részt vesznek a nemzetközi drogkereskedelemben. E vádak szerint a Kolumbiából származó és helyben előállított kokaint, valamint fentanilt állami támogatással irányítanak Észak-Amerika felé.

A venezuelai drogkereskedelem csúcsán álló A Napok Kartellje (Cartel de los Soles) vezetőjét a Trump-adminisztráció Nicolás Maduro elnökben azonosította. Az elnök nemcsak ezt a kartellt, hanem több más drogkereskedelmi csoportot is terrorszervezetként kategorizált az utóbbi időszakban. Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy Maduro egy olyan kartell vezetője, aki a hatóságok elől menekül, és akivel szemben már folyamatban van egy eljárás az Egyesült Államok területén.

A legfrissebb információk alapján az Egyesült Államok három rombolót és partraszállító hajókat mozgósít, összesen körülbelül 6700 tengerészgyalogossal, harci repülőgépekkel és tengeralattjárókkal a venezuelai partok közelében – azonban ezek még nem léptek be a nemzetközi vizekre. A New York Times értesülései szerint a kötelék két rombolója részt vett a vörös-tengeri hajózást fenyegető jemeni húszik ellen irányuló hadműveletekben is. A rombolók több mint 90 rakétával vannak felszerelve, köztük olyan föld-levegő rakétákkal, amelyek a légvédelem szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bírnak. Egy szakértő megjegyzése szerint ilyen eszközöket kartellek ellen bevetni olyan, mintha "ágyút vinnénk egy késharcba".

A Times cikkében hangsúlyozzák, hogy a kongresszus korábban kizárólag az al-Kaida ellen engedélyezett katonai akciókat, míg általában a terrorcsoportokkal szemben más módszereket, például szankciókat és pénzügyi intézkedéseket javasolt. Brian Finucane, az amerikai külügyminisztérium egykori jogásza úgy véli, hogy amennyiben a kormányzat katonai erő alkalmazására készül Venezuela ellen, akkor előbb a kongresszushoz kell fordulnia engedélyért.

Finucane kifejtette, hogy Trump kormányának Venezuelával kapcsolatos stratégiái látszólag ellentmondásosak. Szerinte a Trump-adminisztráció egyszerre szeretné katonai eszközökkel fellépni a drogkartellek ellen és megdönteni Maduro hatalmát, miközben arra törekednek, hogy Maduro minél több, az Egyesült Államokból kitoloncolt venezuelai migránst fogadjon vissza.

A szakértő nem zárta ki, hogy az egész katonai erőfitogtatás éppen az utóbbihoz szükséges nyomásgyakorlás része.

Trump egyik első döntése az volt, hogy terrorszervezetté minősített több drogkartellt, köztük a venezuelai Tren de Araguát, amelynek tagjai a kormány állítása szerint az Egyesült Államokba menekültek. Ezt követően a Cartel de los Solest is hasonló kategóriába sorolta. Cikkünkben azt tárgyaltuk, hogy ez a lépés milyen erőszakos spirált indíthat el a kontinensen.

A venezuelai kormány figyelmeztetett az amerikai intézkedések destabilizáló hatásaira. Yvan Gil külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok fenyegetései nem csupán Venezuelára, hanem az egész latin-amerikai és karibi térség békés zónájára is kihatnak. Vladimir Padrino López védelmi miniszter pedig arra utalt, hogy az Egyesült Államok lépései egy esetleges támadás előkészítését szolgálják. "Olyan hazugságokat gyártanak, amelyeket folyamatosan ismételnek, mintha igazságokká válnának, még ha valójában nem azok" - fogalmazott a miniszter. A venezuelai kormány a Maduro elnök ellen megfogalmazott amerikai vádat nevetségesnek és abszurdnak minősítette.

Maduro augusztus 19-én bejelentette az általános mozgósítást az országban, a Nemzeti Milícia négy és fél millió tagját tervezi felfegyverezni. A Milíciát az előző elnök, a Venezuelát a szocialista-bolívari úton elindító, 1999-2013 között vezető Hugó Chávez 2007-ben hozta létre. A vegyes összetételű védelmi erőben katonák, tartalékosok, félkatonai erők tagjai és civilek is helyet kaphatnak, ha esküt tesznek az elnök és állam iránti hűségükről. Jelszavuk is az: "Chávez él!" Maduro most is jelezte, a fegyveres erők állnak a munkásosztályért folyó harc élvonalában, akik "a puskáikkal, rakétáikkal, tankjaikkal, repülőikkel" támogatják a forradalmat.

A France24 vasárnap arról számolt be, hogy közszolgák, háziasszonyok és nyugdíjasok is jelentkeztek az elnöki hívó szóra, és tömött sorokban várták Caracasban, hogy regisztrálják őket. Erre szolgáló központokat hoztak létre a főváros közterein, katonai és középületeiben, sőt még az elnöki Miraflores-palotában és a néhai Chávez elnök mauzóleumánál is.

A lap szerint nem tudni, mennyi tagja van a Milíciának, Maduro 4,5 millió tettre kész fegyverest emlegetett. Az International Institute for Strategic Studies elemzőintézet 2020-ban 343 ezer főre becsülte a létszámukat. Carolina Jiménez Sandoval, a Washington Office on Latin America NGO vezetője is szkeptikus a számokat illetően, a New York Timesnak azt mondta, a hadra fogható erők létszáma nem lehet ekkora egy 28 milliós országban. "Szerintem ő sem gondolja, hogy ezt az emberek valóban elhiszik" - mondta.

Ahogy az AP videóján jól látható, a katonai vezetők toborzási rendezvényeiken szenvedélyes beszédeket tartanak, amelyekben az amerikai imperializmussal való ellenállást hirdetik. Az egyik előadó nyíltan kijelentette, hogy az amerikaiak vadembereknek és primitíveknek tekintik őket, akik képtelenek a racionális gondolkodásra, de ők mégis bátran szembeszállnak az Egyesült Államokkal. A France24 híradása szerint a Milíciába belépni kívánóknak egy 2017-es dokumentumfilmet mutatnak be, amely a 1902-1903 között Venezuelát sújtó európai haditengerészeti blokádot tárja fel, amelyet a ki nem fizetett adósságok miatt vezettek be. A párhuzam a jelenlegi amerikai beavatkozásokkal egyértelműnek látszik. A filmvetítést követően a jelentkezőknek gépfegyverek, gránátvetők és azok használati módjai kerülnek bemutatásra.

Maduro közben saját politikai táborán belül is kutatja a gyenge pontokat, és úgy véli, hogy sokan gyávák ahhoz, hogy nyíltan támadják őt. "Nem képesek a szemembe mondani, amit gondolnak, gyávaság nélkül" – fogalmazott. Az elnök szerint az Egyesült Államok "immorális, kriminális és illegális" terve a venezuelai rendszerváltás és egy katonai terrortámadás. Végül a fenyegetés sem maradt el, kijelentette: "Egyetlen birodalom sem érintheti Venezuela szent földjét, és Dél-Amerika sem lehet a célpontja."

Az El País tudósítása szerint az utcákon egyre inkább megerősödött a rendőrség és a katonaság jelenléte, azonban jelentős változások továbbra sem észlelhetők. Eközben a Bloomberg értesülései alapján Maduro jelezte, hogy nem szándékozik minden hidat felégetni, így vasárnap nyolc politikai foglyot szabadon engedtek, míg öt esetében házi őrizetre enyhítették a büntetést.

A legutóbbi jelentős megmozdulások után sok venezuelai ellenzéki vezetőt börtönöztek be, és többen megkínzott, míg mások külföldre menekültek a diktatúra szorítása elől. Közéjük tartozik María Corina Machado, az ellenzék prominens alakja, aki nyíltan lobbizik az Egyesült Államok vezetésénél, arra ösztönözve őket, hogy határozott fellépést tanúsítsanak Maduro rezsimje ellen.

Machado örömmel fogadta, amikor bejelentették, hogy vérdíjat tűztek ki Maduro fejére. Véleménye szerint a Chávez elnökről elnevezett ideológia, a chavismo, komoly fenyegetést jelent az egész régió számára, és az Egyesült Államok aktuális lépései a demokrácia győzelmét szimbolizálhatják. Azonban a Venezuelában maradt, mérsékelt ellenzék, amelyet a caracasi kormány elismer, kétkedéssel szemléli Machado ígéreteit és az amerikai beavatkozást. A közösségi médiában a felhasználók többsége pesszimista, és sokan üres szavaknak tartják a demokrácia visszatérésére tett folyamatos ígéreteket.

A Fox Newsnak egy Jorge Galicia nevű, az Egyesült Államokba menekült venezuelai arról beszélt, hogy az otthon maradottak szerinte mind nagyon optimisták az amerikai lépések miatt. De a hálájukat nem fejezhetik ki Trump és Amerika felé, "annak szörnyű következményei lennének". A Fox műsorvezetőjének egy venezuelai ellenzéki politikus "csendes eufóriáról" beszélt.

"Őszintén szólva, nehezen tudom elképzelni, hogy az amerikai kormány valaha is tényleges lépéseket tenne" - nyilatkozott a New York Timesnak Pedro Martínez, aki 52 esztendős. A cikk alapján a venezuelaiak bizalmatlansággal szemlélik a helyzetet, hiszen Amerika az elmúlt egy évtizedben már sokszor említette a politikai rendszer megdöntését és Maduro leváltását, de eddig mindez csupán üres ígéretek maradtak. A Valencia városában élő férfi véleménye szerint: "Mi, venezuelaiak, már senkiben sem bízunk, sem itthon, sem a tengeren túlon." A Times említette az El Chigüire Bipolar szatirikus oldal egyik frappáns címét is:

A neves újságíró, aki már évek óta hangoztatja, hogy a tengerészgyalogosok 2014-től kezdve folyamatosan érkeznek – 2015, 2016, 2017, 2018, 2020, 2021, 2022, 2023 és 2024 során is – most bejelentette, hogy 2025-re várható a megérkezésük.

Az Egyesült Államok karibi és latin-amerikai beavatkozásai nem számítanak újdonságnak a nemzetközi politikában. Már a 19. században, a Monroe-doktrína keretein belül kijelentették, hogy az európai gyarmattartó hatalmaknak nincs helyük a nyugati féltekén. E megfontolás nyomán Amerika több országban is támogatta a felkeléseket és forradalmakat, vagy saját katonai erejével lépett közbe, például Haitin, Kubában, Nicaraguában, Panamában és Grenadán. Ezek a beavatkozások a kontinens politikai táját formálták, és sok esetben hosszú távú következményekkel jártak.

A New York Times emlékeztetett az 1964 augusztusi tonkini-öbölbeli eseményekre, amelyek a vietnámi háború kirobbanásának kiváltó okai lettek. Ezenkívül megemlítette 1989 decemberét is, amikor 20 ezer amerikai katona érkezett Panamába, hogy letartóztassák Manuel Noriega elnököt, akit drogcsempészettel vádoltak.

Venezuelában 2019-20 környékén is a levegőben lógott egy amerikai beavatkozás, amikor egy Washington szerint elcsalt elnökválasztás után az ellenjelöltet, Juan Guaidót ismerték el elnöknek. Guaidó egy katonai bázison a Maduro-rezsim elleni lázadásra szólított fel, de az elmaradt, a politikus Amerikába menekült. A mostani esettel való párhuzamoknak és különbségeknek a Miami Herald cikket is szentelt, aminek lényege, hogy Venezuelát lerohanni nagyságrendekkel nehezebb, komplexebb és nagyobb erőket igénylő feladat lenne, mint egykor Panamát.

Más országok is aktívan szerepet játszanak a történet alakulásában. A venezuelai kormány már régóta próbál kapcsolatokat építeni az Egyesült Államok riválisaival, mint Oroszország és Kína. Maduro elnök nemrégiben kifejezte bizalmát a szövetségeseiben, amikor a "gringó birodalom" ellen folytatott harc fontosságáról beszélt. Egy pedagógusok előtt tartott beszédében büszkén mesélte el, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök ajándékaként kapott egy Huawei okostelefont. A beszéd során még egy rövid, vicces jelenetet is előadott, bemutatva szerény mandarintudását, amikor üdvözölte Kína vezetőjét a következő szavakkal: "Ni hao, ni hao. Hszie hszie", ami annyit tesz, hogy hello és köszönöm.

A helyzet még ennél is érdekesebb, hiszen Maduro nemrégiben hivatalában fogadta Lan Hut-ot, Kína venezuelai nagykövetét, ahol a két ország közötti baráti kapcsolatokat méltatták - számolt be róla a CNN. Hu tavaly, a két állam diplomáciai viszonyának 50. évfordulója alkalmából bírálta az Egyesült Államok "egyoldalú kényszerítő intézkedéseit". Ekkor az Egyesült Államok is kritikát fogalmazott meg a venezuelai ellenzékiek letartóztatása miatt, majd Maduro vitatott körülmények között megnyerte az elnökválasztást, amelyet az ellenzék nem ismert el. Szerintük jelöltjük, Edmundo González, aki később elhagyta az országot, egyértelmű győzelmet aratott volna. A mai napig nem hozták nyilvánosságra a választási eredményeket igazoló szavazóíveket, amelyek megerősíthetnék Maduro győzelmét.

Kína határozottan elutasítja az amerikai hadihajók jelenlétét Venezuela közelében. Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: "Kína nem támogat semmilyen olyan lépést, amely sérti az ENSZ alapokmányának alapelveit, valamint egy ország szuverenitását és biztonságát." Ezen kívül kifejezte, hogy nem fogadják el az erőszakos fenyegetéseket és a külső beavatkozásokat Venezuela belügyeibe.

A venezuelai gazdaság stabilitása nagymértékben a kínai támogatásnak köszönhető. Kína jelentős külkereskedelmi többlettel bír Venezuelával szemben: míg 3,45 milliárd dollár értékben exportálja termékeit az országnak, addig csupán 739 millió dollár értékben importál venezuelai árukat. Ezt az információt a CNN közölte az Observatory of Economic Complexity 2023-as adatai alapján.

Maduro országának legfőbb exportterméke a kőolaj, amelynek kitermelésében amerikai és kínai vállalatok is aktívan részt vesznek. Kína jövőbeli tervei között szerepel, hogy akár 1 milliárd dollárt is befektetne egy új olajmező fejlesztésébe. Eközben a South China Morning Post hírei szerint az amerikai haditengerészet képes lenne megakadályozni a venezuelai olajexportot Kína irányába, ami komoly hatással lehet a globális energiapiacra.

Márciusban Amerika 25 százalékos másodlagos vámot vetett ki azokra az országokra, amik venezuelai olajat vásárolnak

Az Egyesült Államok folyamatosan vásárol Venezuelából, május hónapban például 4,1 millió hordó olajat importáltak. A jelentések szerint az ország óriási, körülbelül 303 milliárd hordónyi olajtartalékkal rendelkezik, amely a föld mélyén rejtőzik. Azonban az amerikai szankciók miatt az ilyen mennyiségű olaj értékesítése komoly kihívásokkal néz szembe.

Mindezekből látszik, hogy Kínának jól felfogott érdeke tiltakozni az amerikai presszió ellen. Ugyanakkor egy uruguayi elemző, Gabriel Pastor azt mondta a CNN-nek, hogy Kína nem fog aktívan beavatkozni Venezuela oldalán egy esetleges konfliktusba.

A régió több országa sem lelkesedik az amerikai beavatkozások iránt. Gustavo Petro kolumbiai elnök a Colombia Reports hírei szerint hangsúlyozta, hogy a legnagyobb tévedés lenne Venezuelát katonai erővel támadni. Mégis, a múlt héten utasította a kolumbiai hadsereget, hogy készüljenek fel egy esetleges invázióra. Petro véleménye szerint egy ilyen akció olyan káoszt idézne elő Venezuelában, mint amit a szíriai polgárháború során tapasztalhattunk, és a "gringók" ezzel Kolumbiát is belekevernék a konfliktusba.