Ezért élt 117 évet a világ egyik legidősebb embere - a bélflórája volt a titkos receptje.
A tudósok részletesen tanulmányozták a világ egyik legidősebb élőlényét, és felfedezték, hogy a genetikai öröksége mellett a bélflórája is jelentős szerepet játszott abban, hogy ilyen figyelemre méltó hosszú életet élhetett.
Amikor 2024-ben María Branyas Morera, a világ legidősebb embere, 117 éves korában elhunyt, nem csupán emlékekkel gazdagította a jövőt, hanem egy igazi tudományos kincset is hátrahagyott: a bélrendszere mikrobiomjának mintáit. Ezek az értékes minták új lehetőségeket nyithatnak meg a kutatók előtt, akik a hosszú élet titkait próbálják megfejteni.
Az Egyesült Államokban született nő, aki hosszú és egészséges életével kitűnt, halála előtt beleegyezett, hogy részt vegyen egy tudományos kutatásban. A cél az volt, hogy feltárják, mi rejlik a kiemelkedően hosszú élet titka mögött. A kutatók a Cell Reports Medicine című tudományos folyóiratban publikálták a vizsgálatuk eredményeit, amelyek eddig soha nem látott részletességgel elemezték egy "szupercentenárius" – azaz 110 évet meghaladó életkorú – ember biológiai folyamatait és egészségi állapotát.
A genetikai elemzések világossá tették, hogy Branyas olyan védő hatású génvariánsokat birtokol, amelyek mérséklik bizonyos betegségek kialakulásának esélyét. Noha a genetikai örökségünk nem mindenki számára hoz szerencsét, a kutatók érdeklődése egy másik területre is kiterjedt: a bél mikrobiomunkra, amelyet aktívan befolyásolhatunk.
Felfedezték, hogy Branyas bélflórája rendkívül változatos volt, szinte olyan, mint egy évtizedekkel fiatalabb emberé. Tele volt olyan jótékony baktériumokkal, amelyek hozzájárulnak az ellenálló képességhez és a hosszú élet titkához.
Különösen nagy számban volt jelen a beleiben a Bifidobacteriaceae baktériumcsalád, beleértve a Bifidobacterium nemzetséget is. A legtöbb idős embernél a kor előrehaladtával ezeknek a baktériumoknak csökken a száma, de Branyasnál magas volt a szintjük. Ez egybevág azzal, hogy korábbi tanulmányok is magas Bifidobacterium-szintet mutattak ki a 100 éveseknél és szupercentenáriusoknál. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szokatlanul fiatalos mikrobiom támogatta Branyas bél- és immunrendszerének egészségét, hozzájárulva rendkívül hosszú élettartamához.
A bifidobaktériumok az első mikroorganizmusok közé tartoznak, amelyek megtelepednek a csecsemők belében, és általában egész életen át jótékony hatással vannak. Támogatják az immunrendszer működését, védenek a gyomor-bélrendszeri rendellenességek ellen, és segítenek a koleszterinszint szabályozásában.
A 117 éves Branyas étkezési szokásai rávilágítanak arra, miért volt nála olyan kiemelkedően magas a Bifidobacterium szint. Az idős hölgy maga osztotta meg, hogy naponta három adag élőflórás joghurtot fogyasztott, amelyek támogatják a Bifidobacterium növekedését.
Emellett nagyrészt a mediterrán étrendet követte - sok zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztott, miközben kerülte a feldolgozott élelmiszereket és a hozzáadott cukrot -, ami szintén hozzájárult a bél mikrobiomjának sokszínűségéhez.
A mikrobiom a bélrendszerben élő baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok közössége. Segítenek az ételek megemésztésében, vitaminokat állítanak elő, hatással vannak az immunrendszerre, sőt, még az agyi folyamatokat is befolyásolják.
A fermentált élelmiszerek - mint a kefir, a kombucha, a kimchi vagy a savanyú káposzta - szintén segítik a jótékony baktériumok elszaporodását a bélben. Ezek az úgynevezett probiotikumok, amelyek élő mikroorganizmusokat tartalmaznak. Fontos azonban, hogy a probiotikumok "táplálékhoz" is jussanak, ezt a szerepet töltik be a prebiotikumok, vagyis az élelmi rostok, amelyeket a baktériumok képesek lebontani. Ezek megtalálhatók például a hagymában, fokhagymában, póréhagymában, spárgában, zabban, banánban és a hüvelyesekben.
A kutatók rámutatnak, hogy a bélrendszer mikrobiomja csupán egy a sok tényező közül, amely hozzájárult a korrekorder asszony 117 éves korához. A hosszú élet titka nem csupán a bélflórában rejlik; jelentős szerepet játszik benne a kedvező genetikai örökség, a hatékony anyagcsere, valamint a gyulladások alacsony szintje is. Mindezek a tényezők együtt formálják az egészséges és tartós életet.
A mikrobiom-kutatás napjaink egyik leggyorsabban fejlődő tudományterülete, de azt még nem tudjuk, milyen a tökéletes bélflóra, és nincs egyetlen recept a hosszú életre. A világ egyik legidősebb embere azonban megerősítette: a sokszínűbb mikrobiom jobb egészségi állapottal és ellenálló képességgel jár. A génjeinket nem tudjuk megváltoztatni, de a bélflóránkat támogathatjuk.
