Ezzel az elváltozással figyelmeztet a szeme, ha megemelkedett a koleszterinszintje.
A megemelkedett koleszterinszint nemcsak a szívünkre és az érrendszerünkre gyakorol hatást, hanem a bőrünk és a szemünk állapotára is kihat. Ezek a testi jelek gyakran árulkodnak arról, hogy a szervezetünkben valami nincs rendben.
A xantelazma, más néven xanthelasma palpebrarum, egy ártalmatlan bőrelváltozás, amely leggyakrabban a szemhéjak belső oldalán, különösen a szemzugok közelében bukkan fel. Ezek a sárgás, lapos vagy enyhén kiemelkedő, puha tapintású plakkok gyakran figyelmet keltenek. Bár az elváltozás önmagában nem okoz fájdalmat és nem jelzi rosszindulatú folyamat jelenlétét, sok esetben komolyabb anyagcserezavarok, például emelkedett koleszterinszint vagy lipidanyagcsere-problémák első jelei lehetnek. A "xantelazma" kifejezés a görög "xanthos" (sárga) és "elasma" (lemez) szavakból származik, ami jól tükrözi a plakkok színét és formáját.
A magas koleszterinszint általában csendes, és csak egy kivétel esetén mutatkozik meg látható jelek formájában. Ez a kivétel a szemhéjak bőrén megjelenő koleszterin-lerakódás, amit xantelazmának hívunk. Ezek a sárgás, kiemelkedő foltok jelentős mennyiségű koleszterint tartalmaznak. Fontos megjegyezni, hogy nem mindenki, akinek magas a koleszterinszintje, tapasztal ilyen észlelhető elváltozásokat.
A koleszterin a szervezetbe két fő forrásból juthat: egyrészt az állati eredetű táplálékok révén, másrészt pedig a máj által történő termelés útján. Léteznek olyan esetek is, amikor a magas koleszterinszint örökletes tényezők következménye, de a legnagyobb hatással az életmódunk van, amely segíthet ennek a szintnek a kezelésében. A szervezet a saját magának előállított koleszterin egy részét epesavakká alakítja, míg egy másik része a széklettel távozik, és van olyan frakció is, amely visszaszívódik a bélrendszeren keresztül. Ha azonban a vérben huzamosabb ideig magas a koleszterinszint, az komoly kockázatot jelenthet a szív- és érrendszeri egészségre, mivel a felhalmozódott felesleg az erek falán rakódik le.
A vérzsírokat két fő frakcióra oszthatjuk: alacsony sűrűségűre (LDL) és magas sűrűségűre (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérben, és ha bármelyik szintje kórosan megemelkedik, nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az LDL-koleszterin túl magas szintje plakkok képződéséhez vezethet az erek falában, csökkentve azok rugalmasságát és átmérőjét, ami a szervek oxigénellátását is veszélyeztetheti.
A szem körüli xantelazmák megjelenése általában valamilyen zsírszint-problémát jelez, és bár önállóan nem jelentenek közvetlen veszélyt, a háttérben húzódó megemelkedett koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatokat hordozhat.
A magas koleszterinszint kezelése két fő pilléren nyugszik: az életmód megváltoztatásán és, ha szükséges, gyógyszeres beavatkozáson. Kiemelten fontos a rendszeres fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott és alacsony zsírtartalmú táplálkozás, az ideális testsúly elérése, valamint a dohányzás mellőzése. Még a kis mértékű súlycsökkenés is jelentős javulást hozhat a koleszterinszintben. Mivel a koleszterinszint nagymértékben befolyásolható örökletes tényezők által is, javasolt, hogy már fiatal felnőttkorban, 20 éves kortól kezdve ötévente, 30 éves kortól pedig évente végezzenek laborvizsgálatokat, még akkor is, ha korábban nem tapasztaltak eltéréseket.
A koleszterinszint optimalizálása érdekében különösen fontos a rostban gazdag táplálkozás: a teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, zöldségek és gyümölcsök jelentős mértékben hozzájárulnak a felesleges koleszterin eltávolításához a szervezetből. Ezen kívül az egészséges zsírok, mint például az olívaolaj, az avokádó és a zsírosabb halak omega-3 zsírsavai, segíthetnek növelni a HDL-koleszterin szintet, amely a "jó" koleszterin néven ismert, és fontos szerepet játszik a szív egészségének megőrzésében.
A stressz hatékony kezelése és a megfelelő alvásminőség kiemelkedően fontosak az egészségünk szempontjából. A krónikus stressz és a tartós alváshiány fokozhatja a szervezet koleszterinszintjét, ami hosszú távon az érfalak károsodásához vezethet. Érdemes beépíteni a napi rutinunkba olyan egyszerű relaxációs technikákat, mint a meditáció, a jóga vagy a légzőgyakorlatok. Ezek nemcsak a stressz csökkentésében segítenek, hanem hozzájárulnak a szív- és érrendszeri egészségünk megőrzéséhez is.
