Galambos Lajos piros nyakkendőben, trombitaszó kíséretében köszönt el Schmuck An-tól, egy igazán emlékezetes pillanatot teremtve ezzel.

Galambos Lajos a Mokkában osztotta meg érzéseit Schmuck Andor halálával kapcsolatban. A zenész a boldogasszonypusztai birtokán fogadta a TV2 stábját, ahol egy érzelmes trombitaszóval búcsúzott a politikustól. Külön figyelmet érdemel, hogy Lajos piros nyakkendőt viselt, amely a politikai élet ikonikus szimbóluma volt, és mindig Schmuck Andor jellegzetes öltözködésének része volt.

Nem volt a barátom, szerintem nagyon kevés barátja volt, ugyanakkor mindig vidám, jó fej volt.

Galambos megosztotta, hogy a Dáridó volt az a hely, ahol először létesítették a munkakapcsolatukat. Ezen a programon Schmuck kreatív módon felkonferálta a műsorvezetőket, miközben szövegeket írt, amelyek valódi színfoltjai lettek az előadásnak.

Ő készítette azokat a szövegeket, amelyekkel a narráció minden egyes művészt felkonferált. Verebes István annyira elragadtatta magát tőlük, hogy azonnal kérésére is méltónak találta, de nem ő volt az egyetlen, aki rákérdezett. Ezek általában harminc és ötven másodperces szellemes összefoglalók voltak, mindig tele humorral és kiváló színvonalúak.

A trombitaművész egy különleges pillanatban, a Parlament falai között, kapott egy egyedi mandzsettagombot Schmucktól, amikor átvehette a megérdemelt díját. A gombban öt csillogó kő rejtőzött, mindegyik saját különleges történetével.

Azt mondta, hogy azért öt, mert folyamatosan azt hangoztattam, öt gyerek az álmom.