A bevándorlás vajon kulcsot adhat az égető társadalmi kihívások megoldásához?
A népszerű üdülőhelyek munkaerőpiacán is érezhető a munkaerőhiány.
A nyári szezonra készülődve Görögországban jelentős munkaerőhiánnyal szembesültek a vendéglátóiparban - a turistaparadicsomnak számító országban egyre kevesebben akarnak a turisztikai szektorban elhelyezkedni. A csúcsidőszak közeledik, a nyomás pedig egyre nagyobb az iparágon - közel 80 ezer betöltetlen állás van még az éttermekben és a szállodákban.
A vendéglátóiparban országszerte feszültség tapasztalható, ahogy a különböző szolgáltatóhelyek versenyt futnak a legjobb recepciósok, takarítók, úszómesterek, portások, pincérek és szakácsok megszerzéséért. A népszerű szigeteken, mint Kréta vagy Rodosz, egyre gyakoribb, hogy a hotelek versengésbe lépnek egymással, hogy vonzóbb fizetésekkel és kedvezőbb munkakörülményekkel csábítsák el a másik dolgozóit. Ez a tendencia nem csupán a munkaerőpiac dinamizálódását mutatja, hanem a vendéglátás iránti kereslet növekedését is, amely új kihívások elé állítja a szektor szereplőit.
A Guardian cikke szerint a görögországi munkaerő-probléma orvoslására - részben helyi képviselők nyomására - a kormány lépéseket tett: legalizálni próbálja mintegy 30 ezer papírok nélküli bevándorló státuszát. Emellett több kétoldalú megállapodást is kötött "munkaerő-mobilitás" érdekében olyan országokkal, mint Egyiptom, Vietnám, Banglades, Grúzia, India és Moldova.
A görög szállodaszövetség innovatív lépést tett, amikor a menekülttáborokban élő menedékkérőket is figyelembe vette a munkaerőhiány kezelésében. Várakozások szerint Észak-Görögország turisztikai ágazata fogja elszívni ezeket a képzett munkaerőket, ami jelentős változást jelent egy olyan országban, ahol az emberi jogi szervezetek többször is kritikát fogalmaztak meg a parti őrség és más hatóságok tevékenységével kapcsolatban, amelyek jogellenes visszatoloncolásokat hajtottak végre a migránsokkal szemben.
Görögország esete korántsem páratlan, a turizmus területén tapasztalható munkaerőhiány valójában az egész kontinens számára komoly problémát jelent. Ennek orvoslására az Európai Unió egy külön programot indított, amely célja, hogy támogassa az érintett vállalkozásokat. Ezen a platformon a különböző tagországokból érkező munkavállalók és a cégek közvetlen kapcsolatba léphetnek egymással. Emellett számos továbbképzési lehetőséget és támogatási programot is kínálnak, hogy segítsenek a munkaerőpiac megerősítésében.
A tagállami adatok szerint az EU-s, idegenforgalomban működő kis- és középvállalkozások 92 százaléka szembetűnő mértékben szenved a szakképzett munkaerő felvételével kapcsolatos kihívásokkal, elsősorban a jelentkezők hiánya miatt. Ugyanakkor ezen kkv-knak csak egynegyede vizsgálta meg, hogy más uniós országokból származó dolgozókat alkalmazzon.
Olaszország szintén a legkedveltebb nyaralási célpontok közé tartozik, a munkaerőhiány pedig itt is komoly problémát jelent a turizmusban. Az olasz kormány rendelkezik erre vonatkozó rendelettel is, az úgynevezett 'Decreto Flussi' 2025-re 110 ezer szezonális álláshelyet határozott meg, ezek az agráriumban és a turizmusban érhetők el, növekedést jelentve a korábbi, 93 550 fős kvótához képest.
A szezonális munkavállalókon túl az olasz kormány 41 ezer mezőgazdasági és 31 ezer turizmushoz kapcsolódó munkahely létrejöttét tervezi. Ez a lépés jól tükrözi, hogy még a szigorú migrációs politikája ellenére is igyekszik reagálni a munkaerőhiány kihívásaira.
Az olasz kormány a Decreto Flussi keretében olyan országokat is ösztönöz, amelyek állampolgáraikat kampányokkal és programokkal próbálják elriasztani az illegális bevándorlástól. E cél érdekében egy speciális, 3500 fős kvótát különítettek el a legális olasz munkavállalási program keretében.
A spanyol turizmusban a bevándorlók szerepe kiemelkedőbbé vált, mivel az ország szocialista kormánya számos intézkedést hozott a bevándorlók letelepedésének elősegítése érdekében. Pedro Sánchez miniszterelnök ezzel kapcsolatban a következőképpen nyilatkozott:
"A bevándorlás nem csupán humanitárius kérdés... elengedhetetlen gazdaságunk jólétéhez és a jóléti rendszerünk fenntarthatóságához is. A kulcs abban rejlik, hogy jól kell irányítani."
Spanyolország kormányfőjének filozófiájához igazodva számos intézkedést hoztak a migránsok beáramlásának megkönnyítése érdekében. Ezek között szerepel a külföldi ideiglenes munkások szakképesítéseinek elismerése, a munkaszerződések egyszerűsítése, valamint a tartózkodási engedélyek ügyintézésének bürokratikus terheinek csökkentése.
A Reuters emlékeztetett, Spanyolország gazdasága jelenleg a leggyorsabban növekvő az Európai Unióban, amit részben az is segít, hogy sok képzett bevándorló érkezik Latin-Amerikából, akik betöltik az üres állásokat olyan ágazatokban, mint a technológia és a vendéglátás.
A spanyolok hosszabb időszakra terveznek, hiszen ahogy arról az Euronews is beszámolt, idén májustól elindult egy olyan program, amelynek keretében kormány évente mintegy 300 ezer olyan bevándorlónak ad tartózkodási és munkavállalási engedélyt, akik korábban illegálisan tartózkodtak az országban. 2025 és 2027 között így több mint 900 ezer munkaképes bevándorlót legalizálna így a kormány, ellensúlyozva az idősödő társadalomban egyre inkább fellépő munkaerőhiányt.
