Íme néhány ötlet, hogyan érhet el bárki milliós nézettséget a közösségi média platformokon: 1. **Kreatív tartalom**: Készíts olyan tartalmakat, amelyek egyedi ötleteket, humoros pillanatokat vagy megdöbbentő információkat tartalmaznak. Az emberek szereti

A fiatal generáció körében szinte mindenki felfedezte azt a felvételt, amelyen egy medve ugrál a trambulinon a hátsó kertben, majd az hirtelen beszakad alatta. Ezt az emblematikus videót Kerek István, mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértő készítette, hogy rávilágítson arra a jelenségre, hogy a valóság és az AI által generált tartalom határvonalai mára elmosódtak. A kísérlet annyira sikeres lett, hogy már majdnem 80 millióan nézték meg az alkotását, és az internetet elárasztották a hasonló videók, amelyek így trenddé váltak.

Az utóbbi időszakban az internetet elöntötték azok a lenyűgöző videók, amelyekben medvék, mosómedvék, vagy akár delfinek is éjszaka titokban besurrannak egy kertbe, majd felugranak a trambulinra, és élvezettel ugrálnak rajta. Ezek a felvételek gyakran vírusként terjednek, és sok esetben olyan élethűek, hogy nehéz megmondani, vajon mesterséges intelligencia (AI) alkotta őket, vagy az állatok tényleg négyéves kisgyerekekként szöktek meg a szülői felügyelet alól, hogy egy kis kalandot éljenek át. Az emberek 99 százaléka képzelete határain belül próbálja megérteni, mi is történik valójában, miközben a trambulinon ugráló állatok szórakoztató világa elvarázsolja őket.

Beszélgetést folytattunk Kerek István AI-szakértővel, aki a lenti, már 80 milliós megtekintést elérő videó alkotója. István a ChatGPT magyar verziójának és az AI Business Development Facebook-csoportok létrehozójának is a hátterében áll. A diskurzus során felfedtük, hogyan készül el egy ilyen figyelemfelkeltő videó, és miként állapítható meg, hogy egy tartalom valódi, vagy mesterséges intelligencia által generált. Kitérünk arra is, hogy a technológiai fejlődés milyen potenciális veszélyeket hordoz magában, valamint felfedeztük, milyen stratégiák segíthetnek abban, hogy egy videó virálissá váljon, legyen szó TikTokról vagy bármely más közösségi platformról.

A szakember elmondása szerint a medvés videó elkészítése előtt három-négy hónapon át kísérletezett azzal, hogy mi az, ami mesterséges intelligenciával létrehozható és mégis hihetőnek tűnik. Érdekes módon nem az volt a fő célja, hogy valami vicceset vagy virális tartalmat hozzon létre – bár az ilyen eredmények természetesen nem elhanyagolhatóak –, hanem inkább az, hogy felhívja a figyelmet a technológia potenciális veszélyeire. "A valóság és az AI által létrehozott illúzió között ma már nem húzható éles határvonal; ez a határ mára elmosódott" – fejtette ki.

Kiemelte, hogy manapság szinte minden állat ugrál a trambulinon, így sikerült elindítania egy nemzetközi trendet a medvés videójával. Célja az volt, hogy "felkapcsolja a villanyt a digitális sötétségben", hiszen hamarosan az emberek is képesek lesznek hasonló jelenségeket előidézni politikai manipulációk vagy pénzügyi csalások során. Például említett egy vállalatot, ahonnan 9 milliárd forintot csaltak el egy mesterséges intelligenciával készült videó révén. Ezen kívül a CNN is közzétett egy képet a Pentagon felrobbantásáról, ami azonnali reakciót váltott ki a tőzsdén.

A világ átalakulása új kihívások elé állít minket, és ezért mindannyiunknak fokozott figyelmet kell tanúsítanunk egymás iránt.

- felhívta a figyelmet. Elmesélte, hogy amikor a környezetében próbálta ki a saját videóját, negyvenből mind a negyven ember teljesen elhitte, hogy a képernyőn látottak a valóságot tükrözik.

Kiemelte, hogy szándékosan beépített néhány olyan részletet a művébe, amelyek a figyelmesebb nézők számára utalhatnak arra, hogy a látott dolgok nem valóságosak. Például a számláló furcsán oda-vissza ugrál, a trambulin a beszakadás után "megjavul", és a medvének sincs semmiféle árnyéka. Véleménye szerint az emberek 99%-a simán elmegy ezek mellett a kis részletek mellett, ami jól mutatja, mennyire felszínesen fogyasztjuk a tartalmakat, és mennyire könnyű az embereket megtéveszteni.

Egy friss példa a csalásra az idei MBH esetében figyelemre méltó: mindössze egyetlen betű eltérés volt a valódi és a hamis URL-cím között. Ezt a kis különbséget könnyedén észlelhették volna az emberek, ám a legtöbben figyelmen kívül hagyták, ami lehetővé tette, hogy milliárdokat csapjanak ki az ügyfelek zsebéből.

Kerek István hangsúlyozza, hogy az embereknek mostantól fokozottan ébernek kell lenniük, hiszen a csalások elkerülésének egyetlen hatékony módja a tudatos figyelem. "A kritikus gondolkodásnak középpontba kell kerülnie, mert ez egyre nagyobb problémát jelent" - nyilatkozta a szakértő, hozzátéve, hogy jelenleg nincs olyan technológiai megoldás - beleértve az AI-detektáló programokat is -, amely egyértelműen elkülönítené a mesterséges intelligenciával készült tartalmakat a hagyományosaktól.

Az Európai Unió mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénye előírja, hogy a tartalomkészítők jelezzék, ha AI által generált anyagot állítottak elő. Jelenleg azonban ez a kötelezettség csupán önkéntes keretek között valósul meg, ami azt jelenti, hogy a lehetőséggel eddig nem sokan éltek.

Ha valaki rendkívül tehetséges, és olyan mesterséges intelligencia alapú szoftvert alkalmaz, amely nem tartalmaz vízjelet, akkor képes lehet olyan tartalmat létrehozni, amelyet egyik szoftver sem képes észlelni.

- hangsúlyozta ki, mint a legfontosabb kihívást.

Ezután kis betekintést engedett a régebbi módszerbe, mely szerint az igazságügyi szakértésnél úgy nézték meg a képeknél, hogy manipulálták-e vagy sem, hogy megnézték a képek "zajszintjét". És amikor valaki "megtrükközi a felvételt", vagy kicserél egy arcot például, akkor ez a zajszint megsérül, és ezt a sérülést azonosították a szakértők. Viszont az AI a nulláról állítja elő ugyanazt a zajszintet, tehát gyakorlatilag megkülönböztethetetlen az eredetitől.

Kerek István az emberi arcok generálásáról beszélve kiemelte, hogy léteznek olyan programok, amelyek nem képesek arcokat alkotni, míg mások éppen ellenkezőleg, sikeresen generálnak képeket. A saját csatornáján például többször is a saját portréját használta kísérleti céllal. Ez azt jelenti, hogy elvileg bárki arcképét fel lehet használni, természetesen illegális keretek között, hiszen a szerzői jogok itt is érvényesek. Ennek következtében, aki ismeri az adott személyt, könnyen észlelheti, hogy egy mesterséges intelligencia által készített videót néz, míg a szélesebb közönség valóságnak hiszi a képernyőről visszamosolygó arcot.

A Kormányinfón Gulyás Gergely már kifejtette, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása elkerülhetetlen feladat, ám a szakértők hangsúlyozzák, hogy ennek kereteit nem lesz könnyű meghatározni. Például a YouTube úgy igyekszik kezelni az ilyen típusú tartalmakat, hogy nem fizet jogdíjat az AI által készített művek után.

Viszont van, ahol ez annyira nem nagy probléma, mert mint elmondta, a TikTokon nem véletlenül "ment ekkorát" ez a medvés videó. Ebben az is benne volt, hogy Kerek István ismeri, hogyan működik az algoritmus, így tudatosan tudta "etetni" ezt az algoritmust, hogy növekedjen a megtekintések száma. Tudni kell, hogy milyen csatornákon keresztül kell "pörgetni a videót", hogy a videó tartalma szerethető legyen, hogy egy csatornától nem kap fel sok videót a rendszer, de még akár a kisebb nézettségű videókat el is lehet rejteni, hogy a csatornát sikeresebbnek érzékelje az algoritmus.

Fiam, úgy kell jó fotókat csinálni, hogy a rosszakat nem mutatod meg

A szakértő édesapjának szavai nyomán egy érdekes párhuzamot vonhatunk az utolsó sorral kapcsolatban. Ő azonban nem rejti el a kisebb népszerűségnek örvendő videóit sem, mivel ez is a kísérletezés része. Ezzel demonstrálja, hogy miként működik az algoritmus; hiszen nem mindegy, hogy a videót melyik napon és hány órakor teszik közzé, vagy hogy kivel osztják meg. Mindezek a tényezők szorosan összefonódnak, és együttesen alakítják a nézettséget.

Bár a káoszelmélettől és a pillangóhatástól még messze vagyunk, az azért mindenképpen látható, hogy hiába gondolják sokan, hogy a sok milliós nézettséggel rendelkező influenszerek csak "semmitevő, léhűtő fiatalok, akik nem akarnak dolgozni", kicsit a dolgok mögé nézve azért ez sem egy könnyű szakma. Nem elég jó tartalmat csinálni, el is kell azt juttatni az emberekhez, "trendivé kell tenni", hiszen a jó tartalom önmagában kevés. És ha már ennyi szó esett a medvés videóról, amely virális trendet indított a világhálón, akkor nézzük meg az eredetit: