Gyurcsány Ferenc és Csurka István hatása jelentősen hozzájárult a közvélemény-kutatások kedvezőtlen alakulásához. Az ő politikai tevékenységük és a közéleti megnyilvánulásaik sokakat megosztottak, ami a közvélemény formálódásában is visszatükröződött. A p

"Az esztergomi MCC Fesztiválon 2025. augusztus 1-jén zajló diskurzus a közvélemény-kutatás világáról - Kép: Huszti István / Telex"

"Lehetséges, hogy kormánykritikus álláspontot képviselek, de az általam vezetett intézet adatai függetlenek a világnézetemtől" – nyilatkozta Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője az esztergomi MCC Feszten péntek délután. Az esemény során négy közvélemény-kutató arra próbálta megtalálni a választ, hogy mi állhat a különböző cégek pártpreferencia-kutatásai közötti jelentős eltérések hátterében, mindezt a kánikulai, 30 fokos hőségben.

A Závecz Research legfrissebb, júniusi felmérése alapján a Tisza Párt 46-35 arányban megelőzi a Fideszt a biztos pártválasztók körében, míg a teljes népesség esetében 32-26-ra állnak. Ebből Závecz Tibor arra a következtetésre jutott, hogy ha most vasárnap tartanák a választásokat, a Tisza Párt győzelme valószínűnek tűnik, de a választókerületek szintjén a verseny sokkal szorosabb lenne. A kerekasztal-beszélgetés többi résztvevőjével együtt azonban egyetértett abban, hogy a jövő évi választások kimenetele még teljesen bizonytalan, és komolytalan lenne előrejelzéseket tenni az eredményekről.

"A Fidesz jelenlegi helyzete hasonló a tavalyi EP-választásokhoz, hiszen a legfrissebb adatok szerint, még a magasabb részvételi arány ellenére is, 44 százalékos támogatottságot érne el. Ezzel szemben a Tisza 39 százalékával sikeresen integrálta az ellenzéket, aminek következtében egy rendkívül szoros verseny körvonalazódik" - nyilatkozta Mráz Ágoston Sámuel, a Fideszhez közel álló Nézőpont Intézet vezetője a legutóbbi kutatásuk kapcsán. Véleménye szerint, ha most vasárnap tartanának választásokat, a Fidesz egyértelmű győzelmét és kényelmes parlamenti többségét valószínűsíti. Ugyanakkor Mráz óvatosan említette, hogy a 2026-os választások kimenetele még bizonytalan.

A Századvég legfrissebb felmérése szerint a politikai verseny élesedik, de a Fidesz továbbra is megőrzi vezető pozícióját – nyilatkozta Stefkovics Ádám, a Századvég Politikai Kutatások Kutatóintézetének igazgatója. Megjegyezte, hogy Magyar Péter pártja sikeresen mozgósította a kisebb, baloldali pártok szavazóit, és bizonyos mértékben a Fidesz tábora is csökkent, ám az elmúlt 2-3 hónapban a Tisza támogatottsága nem mutatott számottevő növekedést. Eközben a kormánypártok népszerűsége stabilan megmaradt.

A két tábor aktivitásában azonban nagy különbségeket lát Stefkovics, a kormányváltást akarók jóval nagyobb arányban mondják azt, hogy elmennének szavazni egy most vasárnapi választáson. Érdemes lesz figyelni, hogy ebben lesz-e elmozdulás 2026-ra.

A résztvevők arra jutottak, hogy leginkább módszertani és technológiai sajátosságok miatt jöhetnek ki ennyire eltérő adatok az egyes közvélemény-kutatások eredményei között, és egyikük sem feltételezte, hogy a másik hazudna a számairól.

A felmérések lebonyolításának módja nem elhanyagolható tényező: hogy az adatokat személyesen, telefonon vagy online gyűjtik, jelentős hatással van az eredményekre. A kérdések megfogalmazása és az adatok későbbi bemutatása is kulcsfontosságú. Például a Nézőpont intézet gyakran a legvalószínűbb listás eredményeket publikálja, amelyekbe azok is beletartoznak, akik ugyan nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy melyik pártra szavaznának, de hajlandóak lennének részt venni a választáson. Mráz szerint körülbelül 1-1,5 millió ember van, aki nem kötődik konkrét párthoz, de különféle statisztikai eljárásokkal és kiegészítő kérdésekkel, a "tenyérjóslásnál" is pontosabb módszerekkel megállapítható, hogy valójában kire szavaznának.

A hat kormányfüggetlen cég által végzett felmérések, amelyek különböző módszerekkel és technológiákkal készültek, egyértelmű tendenciát mutatnak Závecz értékelése szerint: a Tisza Párt áll a vezető helyen. "A mi kutatásunk a valós adatokra épül, míg Ágostonék méréseire a becslések is hatással vannak. Ez akár jelentős eltéréseket is okozhat" - emelte ki.

Általános tendencia lett a közvélemény-kutatók szerint, hogy egyre többen megtagadják a válaszadást. Sokan rácsapják az ajtót a kérdezőbiztosra, és nem válaszolnak telefonon sem. Ennek az egyik oka Mráz szerint az egész közvélemény-kutató szakmával szemben kialakult ellenérzés. A Nézőpont vezetője arról beszélt, hogy a szakma résztvevőinek dolgozniuk kéne azon, hogy helyreállítsák a bizalmat, és ehhez szerinte hozzátartozik az is, hogy leülnek egymással vitázni.

"Remek lenne, ha ő is jelen lenne, és együtt meg tudnánk beszélni ezt a kérdést."

- üzente a színpadon Hann Endrének, a Medián ügyvezetőjének Mráz, utalva az utóbbi napokban zajlott nyilvános összecsapásukra. A Nézőpont Intézet vezetője "nyilvános vitára" invitálta kollégáját, hogy összehasonlíthassák a két intézet közvélemény-kutatási eredményeit. Hann azonban feleslegesnek tartotta az ötletet, megjegyezve: "Mit lehetne vitatni a számokkal? A Medián ezt mérte, a Nézőpont azt mérte (vagy azt az eredményt elhallgatta), mindenkinek a saját szakmai lelkiismeretével kell számot adnia."

A résztvevők véleménye szerint a politikai szereplőknek is jelentős szerepük van abban, hogy a közvélemény-kutatások iránti bizalom megcsappant. Sokan úgy vélik, hogy egyes politikai vezetők tudatosan próbálják félrevezetni a kérdezőbiztosokat. "Ha úgy tetszik, egy klasszikust idézve, Gyurcsány a felelős" - fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. Állítása szerint a Demokratikus Koalíció egykori elnöke volt az, aki először ösztönözte a támogatóit arra, hogy hamis válaszokat adjanak a közvélemény-kutatások során. "Csurka István neve is eszembe jut" - kapcsolódott be itt Závecz Tibor, aki emlékeztetett arra, hogy Csurka már korábban arra kérte a MIÉP szavazóit, hogy tévesszék meg a közvélemény-kutatókat.

A közvélemény-kutatókkal szembeni ellenérzés ma már a hétköznapokban is tetten érhető, derült ki a beszélgetésből. Mráz szerint viszonylag sűrűn előfordul olyan, hogy rendőrt hívnak a kérdezőbiztosra, sőt, állítása szerint egy meg nem nevezett polgármester megpróbálta kitiltani a közvélemény-kutatókat a településéről. Mint kiderült, itthon még mindig nem olyan extrém a helyzet, mint például Afrikában, ahol Stefkovics szerint rendszeresen előfordul, hogy elrabolják a kérdezőbiztost, és váltságdíjat követelnek érte.

A Századvég kutatója arról beszélt, hogy bár ő továbbra is a telefonos adatfelvételt tartja a legmegbízhatóbbnak, itt is egészen extra méreteket öltött a válaszmegtagadás. Egy sikeres telefonos interjúhoz ma legalább 30 hívást kell lebonyolítani szerinte, ami jelentősen megnöveli a kutatás költségeit. Nem véletlen, hogy több nyugat-európai ország emiatt már abba is hagyta a telefonos kutatást, és az internetes kutatásokra tért át. Stefkovics szerint nyitni kell az online tér fel felé, de Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 20 százalékát nem lehet elérni az interneten, így utólag kell súlyozni az eredményeket, ami nagyban növeli a hiba lehetőségét.

"Mindhárom adatfelvételi módszer legitim, tudományosan igazolható, a nemzetközi világban is működik" - mondta Závecz a módszertani kérdésre. Ő ugyan úgy szocializálódott, hogy a személyes adatfelvétel a legpontosabb, az utóbbi években azonban olyan drága lett a személyes felmérés, hogy nincs rá elegendő megrendelő. Júniusban már azért kellett telefonon elkészítenie a pártpreferencia-kutatást, mert nem jött össze a megrendelésekből a személyes kutatás költségvetése.

Závecz véleménye szerint egy személyre szabott felmérés legalább 3,5 millió forintba kerül, míg Mráz Ágoston hangsúlyozza, hogy csupán a kérdezőbiztosok munkadíja 5 millió forintot tesz ki. A Nézőpont Intézet vezetője emellett egy meglepő megállapítást is tett:

Szerinte a pedagógusok bérnövelése negatívan befolyásolta a közvélemény-kutatások eredményeit, mivel korábban számos tanár másodállásban dolgozott kérdezőbiztosként.

Mráz úgy látja, ma már kevésbé szorulnak rá a tanárok a plusz pénzre, emiatt viszont a képzettségi szintben erős romlás figyelhető meg a kérdezőbiztosoknál. Stefkovics szerint az is változott, hogy régen az emberek megtiszteltetésnek vették, ha felkérték egy kérdőív kitöltésére, de ma már annyi kérdőíves felméréssel találkoznak, hogy nem akarnak válaszolni.

A résztvevők szerint a jövőben elkerülhetetlen lesz, hogy a mesterséges intelligenciát is felhasználják a közvélemény-kutatásoknál, nem kizárt, hogy az interjúkat majd videóhíváson keresztül kell lebonyolítani, és lehet, hogy előbb-utóbb itthon is fizetni kell majd a válaszadóknak, mint ahogy az az Egyesült Államokban már megszokott.