Egy háborús szimuláció valósághűen szemlélteti, hogy milyen óriási kihívás elé állna egy kis állam, amennyiben Kína hadműveleteket indítana Tajvan ellen. A szimuláció részletei rávilágítanak arra, hogy milyen komplex politikai, gazdasági és katonai követk

Egy szingapúri szállodában megrendezett kétnapos háborús játék során körülbelül 40 résztvevő - köztük aktív és nyugállományú ázsiai-csendes-óceáni tisztviselők, katonai személyzet és biztonsági szakértők - szimulálták, hogyan reagálnának egy olyan válsághelyzetre, amikor Kína szárazföldi és tengeri blokád alá vonja Tajvant, ezzel csapdába ejtve közel egymillió délkelet-ázsiai állampolgárt. A résztvevők különböző forgatókönyveket játszottak le, hogy feltérképezzék a lehetséges válaszlépéseket és stratégiákat ebben a rendkívül feszültséggel teli szituációban.

A résztvevők egy része az ASEAN-on keresztüli egységes fellépést mérlegelte, míg mások az Egyesült Államok, Kína és Japán képviselőivel tárgyaltak különleges légi és tengeri folyosók létrehozásáról a külföldiek kimenekítésére.

A szimuláció során egyértelművé vált: a délkelet-ázsiai államoknak szükségük lenne Szingapúr segítségére a mentőakcióhoz.

"Semmi sem mozdult, amíg a szingapúriak az utolsó pillanatban közbe nem léptek. Találtak egy módot saját állampolgáraik kimenekítésére, és felajánlották, hogy másokat is kihoznak" - mondta az egyik résztvevő. Szingapúr évtizedek óta fenntartott diszkrét katonai jelenléte Tajvanon lehetővé tette a repülőterekhez és repülőgépekhez való hozzáférést.

A helyzetet némiképp árnyalja, hogy Szingapúr a sajtóértesülések nyilvánosságra kerülése után azonnal energikusan elutasította, hogy bármilyen módon részesült volna a gyakorlatban.

A londoni Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS), amely a gyakorlatot szervezte, bejelentette, hogy a résztvevők magánszemélyként vettek részt az eseményen, és kötelezően tartózkodniuk kell a "megbeszélések, a résztvevők vagy bármely más vonatkozó részlet" kommentálásától.

A tajvani bevándorlási hivatal statisztikái alapján a szigeten található közel egymillió külföldi állampolgár 94%-a délkelet-ázsiai származású. A legnagyobb csoportot az indonézek, vietnámiak és filippínók alkotják, míg a japán és amerikai állampolgárok száma viszonylag alacsony.

Drew Thompson, a szingapúri biztonsági szakértő véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a délkelet-ázsiai nemzetek túllépjenek a háborús retorikán és a vészhelyzeti megbeszéléseken. Szükséges, hogy valódi, nem hivatalos kapcsolatokat alakítsanak ki Tajvannal, különösen annak katonai erejével. Annak ellenére, hogy ezek az országok diplomáciai kapcsolatban állnak Pekinggel és hivatalosan nem ismerik el Tajpejt, a párbeszéd és az együttműködés új formái kulcsfontosságúak a térség stabilitása szempontjából.

"Az alapvető tanulság, hogy csupán egy jól megtervezett elképzelés nem elegendő; elengedhetetlenek a kapcsolatok is a megvalósításhoz" – osztotta meg véleményét Thompson. "Szingapúr már régóta rendelkezik ezekkel a kapcsolatokkal, míg a Fülöp-szigetek jelenleg dolgozik ezek kiépítésén. Ugyanakkor nyitott kérdés marad, hogy a délkelet-ázsiai országoknak léteznek-e olyan informális hálózatai, amelyek lehetővé tennék a Tajvannal való hatékony együttműködést egy esetleges konfliktus során."

A Fülöp-szigetek külügyminisztériuma bejelentette, hogy a kormány készen áll vészhelyzeti intézkedések bevezetésére Tajvan esetleges válsága kapcsán, azonban a pontos részletek még nem kerültek nyilvánosságra. Emellett hangsúlyozták, hogy Manilának "valódi érdekei fűződnek Tajvanhoz", figyelembe véve a földrajzi közelséget és a filippínó állampolgárok számát a szigeten.

A Project Starlight keretében 1975 óta a szingapúri hadsereg katonai kiképzést folytat Tajvanon, ezzel erősítve a két ország közötti védelmi együttműködést.

Ezt a jelenséget a szingapúri hivatalos személyek ritkán ismerik el nyilvánosan, azonban a szingapúri védelmi erők számára továbbra is kulcsszerepet játszik. Évente akár 3000 gyalogos katonát és kommandóst is váltanak a három dél-tajvani kiképzőtáborban, ahol a hegyek és dzsungelek a Maláj-félsziget környezeti feltételeit szimulálják.

Kína hosszú ideje ellenségesen viszonyul ehhez a megállapodáshoz, míg Szingapúr határozottan kiáll mellette. Ennek egyik oka, hogy a kivonulás komoly hatással lenne a Tajvan körüli érzékeny stratégiai és diplomáciai egyensúlyra.