Feltartóztathatatlan robbanások rázkódtatták meg Ukrajna földjét – a főváros sötétségbe burkolózott, és vészhelyzetet hirdettek.

Az éjszaka folyamán Oroszország nagyszabású dróntámadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, amely során több városból is robbanások hangja hallatszott.

Az ukrán védelmi minisztérium hivatalos közleménye még nem érkezett meg arról, hogy pontosan hány drón és rakéta csapott le Ukrajnára, azonban számos felvétel tanúskodik arról, hogy országszerte robbanások hallatszottak. Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere tájékoztatott arról, hogy a Dnyeper bal partján a víz- és áramellátás teljes mértékben megszűnt, de a szakemberek már dolgoznak a helyzet helyreállításán. A csapásokról készült felvételek gyorsan elárasztották a közösségi média platformokat, ahol széles körben megosztották őket.

A legfrissebb jelentések alapján a hatóságok egy halálos áldozatról és 15 sebesültről számoltak be. Zaporizzsja városában is robbanások hallatszottak, ahol eddig három sérültet rögzítettek. A hatóságok hangsúlyozták, hogy a bombázás során elsősorban az energetikai infrastruktúrára összpontosítottak, ennek következtében vészhelyzeti áramkimaradásokat vezettek be az energiahálózatban. Információk szerint Moszkva ballisztikus rakétákat indított Kijev ellen, melyek éjfél után körülbelül fél 2-kor csapódtak be, majd egy órával később újabb robbanások rázták meg a fővárost. Az áramkimaradás jelentős zűrzavart okozott az élet különböző területein, például a metrójáratok is leálltak. Klicsko városvezető arról számolt be, hogy több lakóház is sérüléseket szenvedett a támadás következtében. Meg nem erősített források szerint összesen 30 különböző típusú rakétát lőttek ki a kelet-európai országra.

Oroszország 2025 őszén ismételten előhúzta a régi taktikáját: a téli fagyos hónapok közeledtével célba vette Ukrajna stratégiai energetikai létesítményeit.

Céljaik között szerepel, hogy a lakosság lelkesedését csökkentsék, valamint a kormányzat hitelességét aláássák a közvélemény szemében. Az áramellátás megszüntetése másik szándéka, hogy zűrzavart generáljanak a vezetésben, ezáltal hibákat kényszerítsenek ki a döntéshozatali folyamatokban. Ebből azt remélik, hogy a frontvonalakon harcolók utánpótlása is gyengülni fog, így gyorsabban érhetnek el sikereket a háborús helyzetben.