Bár a kereslet drámai csökkenése tapasztalható, az építőiparban a munkaerőhiány továbbra is sürgető probléma marad.

Fedezd fel az építőipar új dimenzióját! Itt az ideje, hogy a szakmai tudás, kapcsolatépítés és a hatékonyság új szintjeire lépjünk! Olyan innovációk várnak ránk, amelyek alapjaiban változtatják meg a játékszabályokat!

A tavalyi évben a hazai építőipar jellemzően a korábbi években megkötött szerződéseket valósította meg, ám az összehasonlító árakat figyelembe véve a teljesítmény körülbelül 1-2%-kal elmaradt a megelőző év szintjétől. Érdemes megjegyezni, hogy a teljesítménycsökkenés mögött jelentős szóródás mutatkozik. A lakásépítések terén tapasztalható a legmarkánsabb visszaesés, míg a logisztikai létesítmények és az ipari gyárépítések terén felfelé ívelő piaci lehetőségek bontakoztak ki. Összességében...

2024 végére a tervezők megrendeléseinek volumene 50%-kal csökkent.

Néhány létesítménycsoport, mint például a víziközművek és csatornahálózatok esetében, még hangsúlyosabb a helyzet. A kivitelező vállalkozások által az utóbbi időszakban megkötött szerződések összértéke a tavalyi év végén összességében 40%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől.

Ennek megfelelően 2023 utolsó negyedévétől az építőiparban a tartósan foglalkoztatottak átlagos létszáma csökkenést mutatott, és egyre több vállalkozás kezdett el részidős foglalkoztatási formákat alkalmazni. Ennek következtében a segéd- és betanított munkások létszáma is jelentősen visszaesett. Ugyanakkor a szakmunkások és mérnökök megtartására a cégek kiemelt figyelmet fordítanak.

A megrendelések csökkenése valamilyen szempontból pozitív hatással volt a munkaerőpiacra. Megakadályozta a szakemberek túlzott elaprózódását, és a munkavállalók körében is mérséklődött a fluktuáció. Az emberek egyre inkább a stabilitásra fókuszálnak, hiszen a munkaváltás kérdése mostanában sokkal bizonytalanabbá vált.

„A jelenlegi piaci környezetben sok vállalatnál tapasztalható a létszámcsökkentés, amely során a rendszeres szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók egy részét elbocsátották” – nyilatkozta a Portfolio-nak Papp Gábor, a Startos Magasépítő Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a cégek egyre inkább a részmunkaidős és alkalmi munkavállalókra helyezik a hangsúlyt, így a mérnöki feladatokat projekt alapú megbízás keretében valósítják meg, gyakran alvállalkozók bevonásával. E folyamatok legfőbb közvetítői a munkaerő-közvetítők, ami azonban nem kedvez a stabilitásnak, hiszen a munkaerőpiacon jelentkező szezonális ingadozások komoly kihívások elé állítják a cégeket.

Papp véleménye szerint a szakmunkások iránti kereslet folyamatosan fennáll, és a minőségi munkaerő hiánya továbbra is komoly probléma. „A szakmunkás állomány évről évre csökken, ami részben a kiöregedés következménye: az előző generáció, amely ebben a szakmában nőtt fel, fokozatosan nyugdíjba vonul, miközben a fiatalok már nem a fizikai munkát választják jövőbeli karrierjük alapjaként” – nyilatkozta. A mérnöki szektorban a helyzet stabilabb, de őket egyre nehezebb motiválni: általában magasabb bérkategóriában helyezkednek el, és emellett a szakmai fejlődés lehetősége is fontos számukra, így a megtartásuk komoly kihívást jelent.

A kivándorlás egyre inkább aggasztó problémát jelent, és a tendencia továbbra is Németország felé mutat, ahol a fizikai munkák esetében a jövedelmek közötti eltérés akár háromszoros is lehet. A helyzet javításához a Stratos vezérigazgatója úgy véli, hogy elengedhetetlen a stabil és tisztességes munkakörülmények megteremtése, valamint egy projektalapú bónuszrendszer bevezetése, amely motiválná az egyéneket a folyamatos kiváló teljesítményre, és lehetőséget nyújtana a szakmai fejlődésre – akár technológiai újítások révén is. "Az építőiparban évek óta hangoztatjuk a digitalizáció fontosságát, ám sajnálatos módon még mindig messze elmarad a szektor más iparágakhoz képest."

Ahogy az építőanyagok világában is egyre több környezetbarát megoldás bukkant fel a vasbeton alternatívájaként, úgy a technológiai újítások integrálása is meglehetősen lassan halad előre a mindennapi életünkben, pedig kétségtelenül lenne helyük: "Például léteznek drónos felmérési módszerek, amelyek a geodéziában jelentősen megkönnyítik a munkafolyamatokat. Korábban a geodéták gyakran hosszú órákat töltöttek a helyszínen, hogy precízen felmérjék a területet, ami eredményeként hetekig tartó ponthálókat állítottak elő. Ezzel szemben egy drón néhány perc alatt képes bejárni egy kéthektáros területet, és azonnal előállít egy megfelelő sűrűségű pontfelhőt" – emelte ki a vezérigazgató egy konkrét példával.

Bár egy ilyen megoldás gazdasági szempontból sokkal előnyösebbnek tűnik, sok vállalatnál mégis az a visszatartó tényező, hogy a munkavállalókat képezni kellene hozzá. Ezek a munkatársak viszont nem biztos, hogy egy év múlva is a cégnél maradnak, ráadásul ezzel a felelősség is a vállalat falain belülre kerülne. Ha pedig bármi probléma adódik, nem lehet a külső szakértőkre hárítani a felelősséget.

Papp véleménye szerint a BIM szemléletmód már régóta a köztudatban van, és egyre nagyobb teret nyer a modellek alkalmazása a tervezési folyamatok során. Ugyanakkor a kivitelezés terén még nem terjedt el annyira, pedig a modellek jelentős előnyöket kínálnak az ütközésvizsgálatok, az előkészítési munkák és a helyszíni megvalósítás során. Ezen kívül a mesterséges intelligencia integrálása is komoly előnyöket hozhatna, például a koncepciók kidolgozása során. "Nem lenne szükség öt különböző tervverzió manuális elkészítésére; már az előkészítési és tervezési szakaszban is lehetőség lenne számos alternatíva vizsgálatára, ami megkönnyítené és felgyorsítaná a döntéshozatali folyamatot" – fogalmazott a Startos vezérigazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a cégnél már most is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát a belsőépítészeti látványtervek elkészítésében.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy a technológia alkalmazásának jelenlegi határait is figyelembe kell venni. Például a "hallucinációk" – mint amikor ötujjas emberek jelennek meg a látványtervben – viszonylag könnyen kiszűrhetők egy egyszerű képnél. Azonban amikor statikai tervekről van szó, ezek a torz adatok sokkal komolyabb kihívásokat jelentenek, hiszen a hibák megtalálása és javítása rendkívül nagy erőforrást igényelhet.

Papp szerint összességében azt érdemes látni, hogy ezek a technológiai fejlesztések hosszú távon mindenképpen csökkentik az emberi munkaerőhiányt, de ehhez egy új típusú digitális tudásra is szükség van, ami újabb képzési kihívásokat jelent.

2015-ben még unikálisnak számított, hogy például egy ukrán csapat is dolgozott egy építkezésen, ma már azonban senki nem kapja fel a fejét, ha idegen szót hall a terepen: a Startos tapasztalatai szerint a külföldi dolgozók száma eléri a kétszámjegyű százalékos arányt az építőiparban. Legtöbbjük újabban a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Kínából és Törökországból való, de nagy létszámban vannak Szerbiából, Ukrajnából és Romániából is.

"A munkaerő-kölcsönzők révén egyre szélesebb spektrumú ázsiai munkavállalók jelennek meg a különböző szakágakban, akik nem feltétlenül azok a szakemberek, akiket az építőipar megszokott. Nagy számban érkeznek, rendkívül hatékonyan végzik feladataikat, bár a minőségi előírásokat csak pillanatnyilag tartják be, a munkavédelem terén viszont komoly aggályok merülnek fel" - nyilatkozta a vezérigazgató, aki hozzátette, hogy a keleti bérek jelentősen elmaradnak a magyar vagy a régiós átlagoktól, ami elkerülhetetlenül bérfeszültségeket okoz.

Ahol egyre növekvő számú vendégmunkás jelenik meg, ott a magyar munkavállalók bérigényei iránti piaci érdeklődés csökken, mivel a külföldi munkavállalók ugyanazt a feladatot olcsóbban el tudják végezni. Továbbá, a délkelet-ázsiai munkavállalók általában nagyobb tűrőképességgel és terhelhetőséggel rendelkeznek, ami feszültségeket okozhat a munkahelyeken. Papp véleménye szerint azonban a helyes válasz nem a kizárás, hanem az együttműködés előmozdítása, amely magában foglalja a közös betanítást, a kulturális érzékenyítést, valamint olyan bónuszrendszerek kidolgozását, amelyek célja a magyar munkavállalók megtartása.

A tapasztalatok szerint a vendégmunkások megbízhatóan kiegészítették a segéd- és betanított munkaerő hiányosságait. Ezt alátámasztandó, a vezérigazgató egy textilgyártó vállalat példáját hozta fel, ahol az öt varrónő közül kettő vietnámi vendégmunkás.

A két külföldi munkavállaló az első hónap során a korábban megszokott termelési volumen 70%-át tudta teljesíteni, a második hónapra azonban már a 90%-ra ugrottak, míg a harmadikban elképesztő módon a 130%-ot is elérték. Rendkívüli szorgalommal végzik feladataikat: nem tartanak felesleges szüneteket, kerülik a beszélgetéseket, és pontosan betartják az ebédidőt. Munkastílusuk teljesen eltér az eddig megszokottól, amit a különböző munkakultúrájuknak köszönhetnek.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta Papp, majd kifejtette, hogy ennek hatására a magyar munkavállalók is motiváltabbá váltak a munkahelyük megtartására, ami drámai mértékben növelte a termelékenységüket.

A betanított munkakörök hatékony működése szoros összefüggésben áll a stabil munkakörülmények kialakulásával. Jelenleg azonban ennek ellentéte figyelhető meg: "Az uniós szabályozás lehetővé teszi, hogy a vendégmunkások 183 napig járulékmentesen dolgozzanak, ami miatt elterjedt gyakorlat lett a munkaerő-kölcsönzők körében a külföldi munkavállalók rotálása. Ez azonban jogi szempontból kockázatos és vitatható, hiszen a cégek ezzel próbálják megkerülni a külföldi társadalombiztosítási és SZJA adófizetési kötelezettségeiket. Továbbá, így rendkívül nehéz kiszámíthatóan teljesíteni a munkát, ha valaki például fél évig gombát szed, majd a következő fél évben kőművesként dolgozik" - tette hozzá a vezérigazgató.

A textilipari példa alapján megállapítható, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte kedvező hatással bírhat a magyar munkaerőre. Ez a folyamat motivációt generálhat, elkerülve a kényelmesedést, ráadásul a hazai kapacitások nyilvánvalóan korlátozottak, így a nagyobb kivitelezések fenntartásához elengedhetetlen a vendégmunkások bevonása. Ezen túlmenően, a külföldi munkaerő hozzájárulhat az árnövekedési nyomás mérsékléséhez a kivitelezési láncban. Mindazonáltal Papp hangsúlyozza, hogy hosszú távon nem támaszkodhatunk kizárólag rájuk; a magyar szakmai utánpótlás fejlesztése is létfontosságú, különben a tudás és a minőség fokozatosan romolhat.