Bár a kormány büszkén hirdette meg győzelmét, a magyar lakosság jelentős része továbbra is tapasztalja az infláció mindennapi hatásait.
Tavalyhoz viszonyítva jelentős javulás tapasztalható a lakosság inflációval kapcsolatos érzékelésében, azonban még mindig sokan észlelnek "jelentős" áremelkedéseket.
Kedvező irányba fordultak az idén az inflációs folyamatok a tavalyi kiugró értékek után. A júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal, miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás. Ezt a kormány - teljesen megalapozatlanul - a saját sikereként igyekszik beállítani.
A középkorú lakosság is tapasztalja az infláció ütemének mérséklődését – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. A kutatás a harmadik negyedévben a 30 és 59 év közötti korosztály véleményét vizsgálta e témában.
Az inflációérzékelésről ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az élelmiszerek árával kapcsolatosan a megkérdezettek 78%-a tapasztalt számottevő drágulást.
ami ugyan még mindig a legmagasabb érték a többi kategóriához képest, de tavaly még 92 százalékuk látta így a helyzetet, így ahhoz képest jelentős a javulás. A szórakozóhelyek, éttermek voltak sorrendben a másodikak, ahol a legtöbben tapasztaltak nagymértékű áremelkedést: a harmadik negyedévben a válaszadók 66 százaléka számolt be komolyabb drágulásról, ami azonban szintén elmarad az egy évvel korábbi 75 százalékos aránytól.
A gyerekekkel kapcsolatos költségek tekintetében a megkérdezettek 57 százaléka tapasztalt jelentős áremelkedést, míg egy évvel korábban ez az arány 64 százalék volt. A lakhatási költségek esetében 54 százalék, a közlekedési kiadásoknál pedig 48 százalék jelezte, hogy drágulást érzékelt, míg a 2023 harmadik negyedévében mért értékek 66, illetve 67 százalékot mutattak.
Ugyanakkor több vizsgált kategóriában nem ilyen kedvező az eredmény. A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival. A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a tavalyi 57 százalékos szinttel összevetve.
