Bár az ára igencsak borsos, a napi autópálya-matrica iránti kereslet meglepően magas.

A magyar autósok, valamint a külföldi sofőrök között az egyhetes pályamatrica a legkedveltebb választás. A legnagyobb számban német és román rendszámú autók vásárolják meg ezt a matricát. A külföldi teherautók között pedig a román járművek dominálnak, hiszen ők a leggyakrabban közlekednek Magyarország területén.

Tavaly összesen 1,4 millió darab egynapos e-matricát értékesítettek személygépjárművekre (D1 kategória) - tudta meg a HVG a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatótól (NÚSZ). A magyar autósok (technikailag a hazai honosságú autók tulajdonosai) 404 ezer darabot vásároltak, míg külföldiek egymillió darabot. Ezzel a magyarok körében az egynapos matrica volt az ötödik, míg a külföldiek körében a harmadik legnépszerűbb jogosultságtípus.

Az egynapos matricákat tavaly április 1-től vezették be, uniós kötelezettség alapján. Az árukat az uniós rendelet által engedélyezett maximumban, az éves országos matrica árának 9 százalékában határozták meg (motorra 4,5 százalék).

Az árazás számos kritikát váltott ki, hiszen egyrészt a szomszédos országokhoz viszonyítva magasnak számít, másrészt pedig a hazai jogosultságokhoz képest is elég borsos.

Ehhez viszonyítva az 1,4 millió eladott példány igazán figyelemre méltó szám. Tekintettel a korábban említett tényezőkre, ez a teljesítmény különösen jelentős.

A hazai autósok számára az egynapos matrica igazán csak akkor éri meg, ha az útvonaluk minimum két megyén keresztül vezet, és garantáltan csak egyetlen napra van szükségük.

Minden más esetben racionális hosszabb időtartamra érvényes országos vagy (éves) megyei matricát választani - utóbbi esetben a csekély árkülönbségért cserébe nem kell új matricát venni, ha valamikor az évben még abban a megyében járna az autó.

Hasonlóan

A külföldiek számára az egynapos matrica tényleg csak akkor előnyös, ha az útjuk csupán egy napra korlátozódik. Földrajzi szempontból ez a helyzet valószínűleg gyakoribb, hiszen sokan csupán áthaladnak az országon, anélkül, hogy 10 napon belül visszatérnének.

Természetesen előfordulhat, hogy különösen a külföldi autósok között sokan nem mérlegelik alaposan, melyik jogosultság megvásárlása lenne a legelőnyösebb számukra. Ezzel szemben a hazai sofőrök esetében inkább az a tendencia figyelhető meg, hogy hajlandóak kevesebbet fizetni az éppen aktuális használatra, mintsem hogy egy kicsit drágább, de hosszabb ideig érvényes lehetőséget válasszanak, ha nem biztosak abban, hogy valóban szükségük lesz rá.

A hazai járműveket tekintve az egynapos autómatrica volt az ötödik legkelendőbb - ami azt jelenti, hogy az autós (D1) kategórián belül ez volt a legnépszerűtlenebb. Ugyan nem sokkal kevesebbet adtak el belőle, mint éves országos jogosultságból, de közelébe sem értek az értékesítések a heti vagy az (éves) megyei matricáénak. A megyei matrica népszerűsége érthető, bizonyosan ezt választják, akik egy megyén belül ingáznak, vagy akik gyakran mozognak ugyanazokban a megyékben (például rokonlátogatás céljából).

A heti országos matrica legjellemzőbb felhasználási módja általában a hosszabb, egyedi utazások során, például nyaraláskor merül fel. Ilyen esetben sokan fontolóra veszik a két egynapos matrica használatát, mint költséghatékonyabb alternatívát. Azonban a valóságban az egynapos matricák ára gyakran nem kedvezőbb, mint a heti verzióé. Így a heti matrica nem csupán a praktikumot, hanem a gazdaságosságot is jobban szolgálja az utazók számára.

A külföldi utazók számára a havi bérletek versenyképes árakat kínálnak, még akkor is, ha ezek jóval drágábbak, viszont a heti jegyek népszerűsége ebben a csoportban továbbra is kiemelkedő.

A tehergépjárművek esetében az úthasználati jogosultság nem az e-matrica-rendszeren keresztül történik, hanem a tényleges használat alapján történik a díjfizetés. Érdekes módon, a külföldi járművek után a magyar állam tavaly (is) több bevételt realizált, mint a belföldi járművek esetében – bár a különbség csupán néhány forintban mérhető.

Örömteli, hogy a kormány időről időre ráirányítja a figyelmet arra, hogy a gyorsforgalmi úthálózat fenntartása és fejlesztése túlnyomórészt külföldi forrásokból valósul meg.

Másrészt a külföldi tehergépjárművek forgalma Magyarországon meghaladja a hazai járművekét. Ebből a forgalomból jelentős részt képvisel a tranzit, ahol a járművek csupán áthaladnak az országon. Ugyanakkor a külföldi szállítmányozók belföldi és uniós fuvarokat is végeznek, ami már régóta aggasztja a magyar érdekképviseleteket. Különösen a nem uniós fuvarozók tevékenysége vált vitatottá a hazai piacon: például az ukrán vagy török fuvarozók sokkal lazább szabályozásoknak vannak alávetve, mint az uniós kollégáik, legyen szó a kötelező pihenőidőről vagy a járművek környezetvédelmi besorolásáról. Ezen felül, az említett országokban az üzemanyag ára lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon, ami tovább növeli a versenyképességüket. Így...

ezek a fuvarozók értelemszerűen olcsóbban tudnak dolgozni, a hazai fuvarozók nem képesek velük versenyezni.

A NÚSZ által nyilvánosságra hozott bevételi statisztikák alapján megfigyelhető, hogy a magyar közutakon az uniós tagállamok közül a román, lengyel és bolgár teherautók a legnagyobb forgalmat bonyolítják. Ezen kívül, az EU-n kívüli országok, mint Szerbia, Törökország és Ukrajna fuvarozói is jelentős jelenlétet mutatnak a hazai utakon.