Csíkszereda hitelfelvételre készül, mivel 110 millió lejre van szükség a pályázatok önrészének biztosításához.

Csíkszereda önkormányzata a közeljövőben körülbelül 110 millió lej értékű hitel felvételére készül, hogy fedezni tudja az európai uniós forrásokból megvalósuló tizenkét folyamatban lévő projekt önrészét. Hargita megye székhelyének vezetése a kincstári hitellel szemben a kedvezőbb feltételekkel járó banki hitelfelvétel mellett tette le a voksát.

A döntést pénteken terjesztik a helyi tanácsosi testület elé, és amennyiben a képviselők megszavazzák azt, a városháza kiírja a közbeszerzési eljárást, amelyben a hitelező bankok jelentkezését várják - közölte Korodi Attila csütörtöki sajtótájékoztatóján. A polgármester kifejtette, hogy a hitelfelvétel révén beérkező összegből a munkálatok előfinanszírozását, valamint a pályázat önrészét fedezik.

A város saját bevételeinek legnagyobb részesedését a személyi jövedelemadó adja, amely körülbelül 75 százalékot képvisel. Ez a bevételi forrás lehetőséget biztosít arra, hogy a város vezetése a pénzösszegeket szabadon, célzott korlátozások nélkül használhassa fel. Ezen túlmenően a város bevételei származnak a helyi illetékekből is, ahol a legjelentősebb tételek közé tartozik az ingatlanadó, valamint a járművek után fizetendő illetékek.

A 2023-ban életbe lépett 115-ös salátatörvény következtében az állam jelentős forrástől fosztja meg a helyi önkormányzatokat, beleértve a nyugdíjakból, tőzsdei nyereségekből és profitadóból származó jövedelemadókat. Csíkszereda esetében ez a szabályozás 27,7 millió lejes bevételkiesést eredményezett a 2024-es évre. A helyzet tovább súlyosbodott, mivel a költségvetési törvény által bevezetett megszorítások újabb 2,5 millió lejt vontak el a város költségvetéséből. Ennek következtében a forrásmegvonás idén összesen 34,9 millió lejre nőtt, így a két év alatt összegyűlt hiány már 62,6 millió lejre rúg. A polgármester hangsúlyozta, hogy a városban "történelmi léptékű" fejlesztések zajlanak, és még soha nem volt példa arra, hogy ilyen mértékű források álljanak rendelkezésre a finanszírozásra. Ennek érdekében döntöttek a hitelfelvétel mellett.

A város vezetője kifejtette, hogy a fent említett jogszabály-módosítás következtében nemhogy nem nőtt, hanem valójában csökkent a személyi jövedelemadóból származó várható bevétel. Ha a módosítás nem lépett volna életbe, a város 2025-re már 117,5 millió lejes bevételt könyvelhetett volna el ebből az adónemből. Ezzel szemben most csupán 82,6 millió lej várható a városkasszában. Érdemes megjegyezni, hogy 2023-ban, a jogszabály életbe lépése előtt, 88 millió lej folyt be a város számára, és úgy tűnik, hogy ezt a szintet legkorábban csak 2028 környékén tudja majd elérni.

"A drasztikusan megemelkedett önrészek finanszírozási problémája régóta foglalkoztat minket Csíkszeredában. 2023-ban kezdeményezésünkre székelyföldi polgármesterek, önkormányzati gazdasági szakértők és pénzintézeti szakemberek gyűltek össze egy konferenciára, ahol a jövőbeni fejlesztési kihívásokat vitattuk meg. Akkor arra a következtetésre jutottunk, hogy el kell fogadnunk a hitelfelvétel lehetőségét. Most pedig elérkeztünk ehhez a mérföldkőhöz" – emelte ki Korodi Attila, hozzátéve, hogy Csíkszereda aktuális beruházási listáján 305 millió lej szerepel, ebből 198 millió lej a vissza nem térítendő uniós és állami támogatás, míg a 100 millió lejt meghaladó különbség a város önrésze. Erre a város készül hitelt felvenni, amelyet a tervek szerint 2038-ra törlesztenének.

A tájékoztatóból világosan kiderül, hogy a legnagyobb pénzügyi igények a középületek rekonstrukciójához kapcsolódnak. A városháza felújítása 21,2 millió lejt igényel, míg a Városi Művelődési Ház 17,4 millió lejes támogatásra szorul. A volt Postabank épületének, amely a városházi ügyfélközpontként funkcionál, 14,9 millió lejra van szüksége, és a Nagy Imre Galéria rekonstrukciójára is 4,7 millió lej áll rendelkezésre. Ezen kívül mobilitási fejlesztésekhez is hitelfelvételre készülnek: az autóbusz-telephely korszerűsítése 20 millió lejt igényel, a kerékpárutak bővítése és felújítása 15,2 millió lejbe kerül, míg az elektromos buszok és a töltőállomások beszerzése 4,25 millió lejbe kerül. A forgalommenedzsment fejlesztésére pedig 3,8 millió lejt terveznek. Emellett az iskolák és a lakóépületek felújítása is a hitelkeret terhére valósulhat meg.

A jelentős beruházások esetében nem igényelnek hitelt, így teljes mértékben saját forrásaikból valósítják meg a Nagy Imre Általános Iskola udvarának rekonstrukcióját, a hargitafürdői tűzoltószertár felépítését, valamint az utcák felújítását. Ezen kívül a sport-, oktatási- és szociális infrastruktúra fenntartására is kiemelt figyelmet fordítanak.