Az ujgurok Szíriába való kerülése összetett folyamat eredménye, amelyet több tényező befolyásolt. A legfőbb ok a kínai kormányzat elnyomó politikája, amely miatt sok ujgur menekülni kényszerült szülőföldjéről. A konfliktusok és a vallási üldöztetés hatásá

Az ujgur harcosok kulcsszerepet játszottak Aszad rezsimjének megbuktatásában. Azonban a terrorizmussal való esetleges kapcsolatuk árnyékot vethet jövőbeli törekvéseikre Szíriában. Ugyanakkor az ottani harci tapasztalataik felbecsülhetetlen értékűek lehetnek, amikor visszatérnek hazájukba és saját népük szabadságáért küzdenek.

A szíriai főváros, Damaszkusz szívében található Omajjád mecset impozáns falai között rendszeresen összegyűlnek ujgur harcosok, akik több ezer hívővel együtt vesznek részt a heti imákon. A diktátor Bassár el-Aszad távozása óta egyre nyíltabban mutatják magukat, azonban jövőjük az országban továbbra is kérdéses. Az újonnan alakult szíriai kormány számára ugyanis komoly kihívást jelentenek, mivel vállalták, hogy távol tartják a külföldi harcosokat az ország területéről - számolt be róla a Foreign Policy.

Az utóbbi évtized során otthonukból elüldözött ujgurok ezrei találtak menedéket Kínából Törökországon keresztül Szíriában. A számuk körülbelül tizenötezerre tehető, és közülük egyharmadnyi aktívan részt vett a zsarnoki rezsim elleni harcban. A legtöbben a lázadók irányítása alatt álló Idlibben, a török határ közelében telepedtek le, ahol új életet próbálnak kezdeni.

A "türkisztániak" néven ismert közösség Szíriában saját iskolákat alapított, és benzinkutakat, valamint éttermeket üzemeltetnek. Pékségeikben frissen sült lapos kenyeret készítenek, amely, mint kiderült, még néhány szíriai szomszédjuk körében is népszerű.

Az ujgurok nagy része nem rendelkezik útlevéllel, azonban a felkelők által irányított területeken, hasonlóan másokhoz, személyi igazolványt kaptak.

Az átmeneti szíriai kormány döntése értelmében az ujgurok is részt vehetnek a hivatalos katonai struktúrában, ezzel is hangsúlyozva a szerepüket Aszad rendszerének megdöntésében. Az ujgur vezetők beszámolója szerint a polgárháború következményeként körülbelül 1100 honfitársuk veszítette életét.

Januárban a katonai vezetők figyelemmel kísérték Ahmed el-Saraa első beszédét, aki a rendszerváltás utáni időszak egyik jelentős alakja. Közöttük volt Abdulaziz Davud Hudaberdi is, aki egy etnikai ujgur származású férfi, és a kínai Akszu közelében található faluból származik. Hudaberdi 2012-ben érkezett Szíriába, ahol a Türkisztáni Iszlám Párt (TIP) helyi csoportjának irányítását vette át.

A felkelők 133. hadosztályának vezetőjeként nagyban hozzájárult az Aszad-rezsim felszámolásához. Szerepét dandártábornoki előléptetéssel ismerték el. Fél kézen megszámolható, hány külföldi kapott ilyen előkelő rangot a szíriai hadseregben.

A TIP (Terrorista Iszlám Párt) jelenléte Szíriában jelentős hatással lehet az ország jövőbeni alakulására, különösen a szankciók feloldásának vagy meghosszabbításának tükrében. Az Aszad rezsim ellen indított hadjáratot irányító Hajat Tahrir es-Sam, amely azóta feloszlott, de az új kormányba integrálódott, a rettegett HTS néven ismert csoport, amelyet az ENSZ terrorista szervezetként tart nyilván. Kína pedig kifejezte, hogy a TIP jelenléte miatt nem támogatja a minősítések megváltoztatását, így tovább bonyolítva a helyzetet a nemzetközi politikai színtéren.

Gyakoriak a húszmilliós közösség tagjaival szembeni visszaélések, az ujgurok lakta települések pedig új nevet kapnak. Az etnikai kisebbséggel rokonszenvezik sok nyugati kormány, az elnyomás pedig arra ösztönzi a szórványban élő ujgurokat, hogy a függetlenséget szorgalmazzák, akár felkelés árán is.

A diaszpóra számára a TIP az első olyan sikeres szervezet, amely hitelesen képviseli érdekeiket és értékeiket.

Örömmel tölt el minket!

- mondta egy kanadai ujgur akadémikus, a Kanadai Kelet-Türkisztán Szövetség korábbi vezetője. Rukiye Turdush szerint a szíriai politikai foglyok kiszabadulása reményt ad arra, hogy a kínai börtönökben és átnevelőtáborokban fogva tartott ujgurok is egy napon szabadok lesznek.

A 48 esztendős tábornok, Hudaberd, Kínában hosszú éveket töltött börtönben. Szabadulása után, egy hamis útlevél segítségével, Malajzián és Iránon keresztül jutott el Afganisztánba. Ott hamarosan kapcsolatba került az ujgur militánsokkal, akik a kilencvenes években, a tálibok jóváhagyásával, telepedtek le az ország területén.

Egyik vezetőjük, Hasszán Mahszúm, megalapította a Kiképzőtáborokat, és elindította a Kelet-Türkisztáni Iszlám Mozgalmat, közismert nevén az ETIM-et. Az ezredforduló után Kína sikeresen lobbizott Washingtonnál, hogy az ETIM-et a terrorista szervezetek listájára helyezzék, amit követően a csoport vezetése a pakisztáni Vazirisztánba menekült. E válaszlépés részeként szorosabbra fűzték kapcsolataikat az al-Káidával. Mahszúm végül egy pakisztáni katonai akció során vesztette életét, amikor egy al-Káida támaszpontra mért csapást a hadsereg.

Utódja, Abdul Hak al-Turkisztáni, felkerült az al-Káida vezetői tanácsába, és sikeresen elkerülte az összes amerikai dróntámadást.

Peking viszont határozottan állítja, hogy az ETIM továbbra is működik, csupán Szíriában TIP néven tevékenykedik. A kínai hatóságok ezt a szervezetet tartják felelősnek többek között a 2016-os biskeki kínai nagykövetség ellen végrehajtott öngyilkos merényletért is.

Független szakértők, köztük Sean Roberts, a George Washington Egyetem professzora, ezt vitatják, a TIP pedig azzal cáfolja, hogy nemzetközi terrorkampány nem áll összhangban a szervezet küldetésével.

A Szíriában új otthonra találó ujgurok legtöbbje Törökországon át érkezett az országba, Roberts szerint a török vezetés hallgatólagos jóváhagyásával. A professzor szerint Szíriában katonai kiképzésben részesültek, egyszer pedig hazatérhetnek, és saját hazájukért harcolhatnak - miközben családjaikról a török hatóságok gondoskodnak.