Gyerekkorunkban úgy tűnt, hogy a fagyik világában szinte korlátlan lehetőségek álltak előttünk. Emlékszünk, amikor a nyári napfényben felnőttünk, és a fagyis autónál sorba állva szinte minden íz közül választhattunk. Ma talán más a helyzet: a fagyik száma
Kistermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!
A fagylaltozás mára már nem azt a megfizethető mindennapi örömöt jelenti, mint ami egykor volt. Az 1970-es években egy gombóc fagyi ára még kevesebb volt, mint egy postai bélyeg, ám az idő múlásával ez a nyári finomság jelentős áremelkedésen ment keresztül.
A balatoni fagylaltszezon hivatalos megnyitásával idén körülbelül 600 forintot kell fizetni egy gombócért a vízparti cukrászdákban. Ez az ár 10%-os növekedést tükröz az előző évhez viszonyítva.
Pálfi Attila, a balatonmáriai Vitorlás fagyizó irányítója úgy véli, hogy az áremelkedés nem riasztja el a fagyizni vágyókat. Szerinte „az a drága fagyi, ami nem ízlik” – ezzel hangsúlyozva, hogy a minőség mindig megéri az árát. Azonban a történeti adatok más képet festenek a helyzetről:
1970-ben egy gombóc fagyi 55 fillérbe került, míg az átlagos bruttó kereset 2222 forint volt. Ez azt jelentette, hogy akkoriban egy havi fizetésből több mint 4000 gombóc fagyit lehetett vásárolni. 2025-re az átlagkereset 668 100 forintra emelkedett, amiből már csak 1113 gombóc fagyi vásárolható.
Az elmúlt 55 év folyamán az átlagbér 300-szorosára emelkedett, míg a fagylalt ára több mint 1000-szeres növekedést mutatott. Ez azt jelenti, hogy a fagylalt gombóca vásárlóerő szempontjából ma három és félszer drágább, mint 1970-ben volt.
A jelentős áremelkedés mögött számos összetett tényező húzódik meg. Az élelmiszerek, különösen a kézműves termékek esetében, a költségek emelkedése különösen érzékenyen érinti a fogyasztókat. Az alapanyagok árának növekedése, valamint az energia- és munkaerőköltségek emelkedése mind hozzájárulnak ehhez a trendhez.
A bérdinamika nem volt képes lépést tartani az inflációval, amelyet különösen az 1990-es évek inflációs sokkjai és a 2022 utáni újabb inflációs hullám fokozott.
A fagylalt társadalmi szerepe jelentős átalakuláson ment keresztül: régen a hétköznapi öröm forrásaként tekintettünk rá, amely mindenki számára elérhető volt, míg ma sok család számára a prémium, kézműves fajtái luxuscikké váltak. Ez a jelenség jól tükrözi a 'gombócindex', amely rámutat arra az alapvető gazdasági igazságra, hogy a bérnövekedés nem mindig jár együtt az életszínvonal emelkedésével.
