Jön az eső? - De hiába, már elkéstünk.

A kukorica és a napraforgó érési periódusa végéhez érkezett - mostantól a termés mennyisége és minősége nem javítható. A késői esőzések már nem képesek kompenzálni a szenvedett károkat.

Az elmúlt hét második felében északon, északkeleten jelentős csapadék hullott, melynek hatására arrafelé megszűnt a mezőgazdasági aszály, de a legsúlyosabb szárazsággal sújtott középső országrészben most is nagyon kevés esett. Esőre országszerte nagyon nagy szükség lenne, bár az az érésben lévő kukorica és napraforgó terméskilátásain már nem javítana. A folytatásban számíthatunk is csapadékra, előbb a hét végén, majd a jövő héten kedden is, mennyisége azonban várhatóan jócskán elmarad majd a szükségestől.

Az elmúlt hét második fele hazánkban zord, záporos időjárást hozott magával. Csütörtökön egy hullámzó hidegfront érkezett, amely péntek estig országszerte csapadékot zúdított, ám területi változékonyságot mutatott, ami nem meglepő. Szombaton a délnyugati tájakon még akadtak kisebb esőzések, de azóta az időjárás szárazra fordult az ország minden részén. Összességében az elmúlt napokban a középső területeken, amelyek amúgy is száraznak számítanak, valamint a Dunántúl jelentős része szinte teljesen megúszta csapadék nélkül, míg északnyugaton, északon és a keleti vidékeken helyenként 10-30 mm eső hullott, sőt, bizonyos helyeken a 40 mm-t is meghaladó mennyiség mérték (1. ábra). Az elmúlt 30 nap adatai azt mutatják, hogy a Duna-Tisza közén és a Dunántúl keleti részén széles területen még 10 mm eső sem esett (2. ábra), míg a 30 napos csapadékösszeg országos szinten 20-55 mm-rel maradt el a sokéves átlagtól (3. ábra). Továbbá, az elmúlt 90 nap során 50-130 mm-rel kevesebb csapadékot regisztráltunk, mint amennyire ilyenkor számíthatnánk (4. ábra).

1. ábra 5 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 24-ig (mm) - forrás: met.hu

2. ábra 30 napos csapadékösszeg 2025. augusztus 27-ig (mm) - forrás: met.hu

3. ábra: A 2025. augusztus 27-ig terjedő időszakban, az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (mm) - forrás: met.hu

4. ábra: Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2025. augusztus 27-ig (mm) - forrás: met.hu A fenti ábra bemutatja az utolsó 90 nap csapadékának eltéréseit a hosszú távú átlaghoz képest, egészen 2025. augusztus 27-ig. Az adatokat a met.hu szolgáltatta, lehetővé téve a csapadékviszonyok alaposabb megértését és elemzését.

A talaj felszínközeli rétege Észak- és Dél-Magyarországon több helyen nedvességet kapott, azonban a középső zónákban csupán azokon a területeken, ahol 15-20 mm-nél több csapadék hullott, tapasztalható nedvesség. Ezzel szemben a középső országrész továbbra is rendkívül száraz maradt (5. ábra). A mélyebb talajrétegek, fél méternél nagyobb mélységben, szintén országszerte alacsony nedvességtartalmúak (6. ábra). Az ország jelentős részén még mindig komoly mezőgazdasági aszály tapasztalható, különösen a középső régiókban, ahol a helyzet a legkritikusabb. Északon, valamint a keleti határ mentén viszont a helyzet javult, és sok helyen az aszály már megszűnt (7. ábra).

5. ábra: A talaj felső 50 centiméterében elérhető talajnedvesség arányának alakulása a növények számára hasznosítható vízmennyiség szempontjából 2025. augusztus 27-én (%) - forrás: met.hu

6. ábra: A talaj 50-100 centiméteres mélységében mért talajnedvesség, amely a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányát mutatja 2025. augusztus 27-én (%) - forrás: met.hu.

7. ábra: A mezőgazdasági aszályszint nyári kultúrákra vonatkozóan 2025. augusztus 27-én - forrás: met.hu

A hőmérséklet csúcsértéke múlt csütörtöktől jelentősen visszaesett: eleinte 25-28, majd vasárnap már csak 20-23 fokot mérhettünk. Szombattól csökkent a felhőzet, így egyre többfelé esett éjszakánként 10 fok alá a hőmérséklet, hétfőn pedig 6-11 fok közé, a fagyzugokban 5 fok alá hűlt a levegő (8. ábra). Keddtől a déliesre forduló légáramlással egyre melegebb és száraz levegő érkezett fölénk, így szerdán már ismét 30 fok körüli csúcsértékek voltak a jellemzőek.

8. ábra: A 2025. augusztus 25-i minimumhőmérsékletek (Celsius fok) - forrás: met.hu

A nyári növényeket rendkívül megviselte a júniusi, július eleji csapadékhiány, és bár július második hetétől augusztus első hetéig főként északnyugaton és keleten számottevő csapadék öntözte a szántóföldeket, de az állományok sokfelé fejletlenek, zöld tömegük jóval kevesebb az ilyenkor szokásosnál, már sokfelé megkezdődött a növényszáradás (9. és 10. ábra).

A csapadék eloszlása alapján jelentős területi eltérések figyelhetők meg az öntözetlen földeken. A középső országrészben sajnos széleskörűen kedvezőtlen terméskilátásokra lehet számítani; a kukorica esetében például több helyen már le is silózták a növényt. Ezzel szemben a Kisalföld és az északkeleti területek még kedvezőbb helyzetben vannak, ahol a kukorica állományok sokáig zöldelltek, és a már érésben lévő csövek is szépen fejlődnek. A napraforgók is biztató képet mutatnak, szép, egészséges tányérjaikkal.

9. ábra: Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) műholdas vegetációs index éves alakulása a tenyészidőszak alatt kukoricatáblákon. Az adatok nyolc véletlenszerűen kiválasztott tábla átlagát tükrözik a Kisalföld területén, összehasonlítva egy kedvező és egy kedvezőtlen termésévével. Az eredmények a Sentinel-2 műholdak méréseiből származnak - forrás: met.hu.

10. ábra: Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) műholdas vegetációs index éves alakulása a napraforgó tábla tenyészidőszakában. Az adatok nyolc véletlenszerűen kiválasztott tábla átlagát képviselik a Duna-Tisza közének északi területein, a Sentinel-2 műholdak mérései alapján. A grafikon egy kedvező és egy kedvezőtlen termésév összehasonlítását mutatja be. Forrás: met.hu

Az elmúlt egy hét során csütörtökön volt országszerte, pénteken pedig hazánk északkeleti felén csaknem egész nap vizes a növények levelének felülete, ami a gombás megbetegedések szempontjából lényeges (11. és 12. ábra). Párás időszakok is ebben a két napban voltak jellemzőek, de elsősorban csak éjszakánként és a csapadékos órákban.

11. ábra: A fásszárú növények vizes levél állapotának időtartama a 2025. augusztus 22-én reggel 8 órát megelőző 24 órában (óra) - forrás: met.hu

12. ábra: A fásszárú növények vizes levél állapotának időtartama az azt megelőző 24 órában, 2025. augusztus 23-án reggel 8 órát megelőzően (óra) - forrás: met.hu

Az NDVI vegetációs index térképeink az augusztus első felének állapotát tükrözik. Az index értéke az ország nagyobb részén csökkenést mutat, ami az év ezen időszakában általában várható. Az anomáliákat bemutató térképen az Alföld és a Dunántúl keleti részein az aszály következményeként megjelenő negatív eltérések dominálnak. Ezzel szemben a nyugati, északnyugati, valamint az északkeleti országrészekben kedvezőbb helyzetet tapasztalhatunk, ahol a zöld növényzet mennyisége az átlagosnál jelentősen magasabb (13. ábra).

13. ábra: Az NDVI (Normalized Difference Vegetation Index) műholdas vegetációs indexének eltérése a sokéves átlagtól, a 2025. augusztus 5. és 20. közötti időszakban - forrás: met.hu

A kukoricatermesztés szempontjából fontos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-jétől számított hőösszeg jelenlegi értékei 1250 és 1400 foknap között mozognak. A magasabb hőösszegek a déli területeken jellemzőek, míg az északi régiókban alacsonyabb értékek tapasztalhatók (lásd 14. ábra). Az idei adatok körülbelül 180-220 foknappal maradnak el a tavalyi szinttől, ezzel szemben a sokéves átlagot 10-50 foknappal meghaladják. Kivételt képez az északkeleti országrész, ahol a hőösszeg 10-60 foknappal elmarad az átlagos értékektől. Ez arra utal, hogy a jelenlegi vegetációs állapot jelentősen visszafogottabb a tavalyihoz képest, de a legtöbb területen mégis átlagosnak vagy annál kicsit kedvezőbbnek tekinthető.

14. ábra Az április 1-től 10 fokos bázishőmérséklettel kukoricára számolt hőösszeg 2025. augusztus 26-án (foknap) - forrás: met.hu

A kukorica növekedésének szempontjából legoptimálisabb időjárási körülmények és a valós időjárási adataink (mint például csapadék, talajnedvesség és hőmérséklet) összehasonlítását végezzük el a Békéscsaba és Győr körüli területek agrogramjainak segítségével* (15. és 16. ábra). Az idei évben a márciusi esőzések következtében a talajok jelentősen átnedvesedtek. Ezzel szemben április első fele száraz időjárást hozott az ország szinte minden részén, ami a felszínhez közeli talajrétegek kiszáradását eredményezte. A hőmérséklet is csökkent, a talaj hőmérséklete csak április közepére érte el a vetéshez ideálisnak tartott 10 Celsius fokot. A hónap közepétől kezdve az időjárás csapadékosabbá vált, azonban a záporok és zivatarok területenként nagyon eltérően oszlottak el. A délnyugati, középső és északi országrészek kedvező mennyiségű csapadékot kaptak, míg az Alföld bizonyos részei, a Kisalföld kisebb területei pedig szinte teljesen szárazak maradtak. Ezért ezen a vidéken a kelés nehézkessé vált, és a szezon aszályos időjárással indult. Május második hetétől hűvösebb időjárás következett, azonban a csapadék mennyisége nem volt elegendő, és az is rendkívül egyenetlenül oszlott el. Az Alföld jelentős része kimaradt a csapadékból, ami tovább súlyosbította az aszályos helyzetet. A magok ugyan kikeltek, de az aszály okozta stressz súlyosan megnehezítette a fejlődésüket.

Május utolsó napjaiban jelentős csapadék érkezett a keleti tájakra, ami átmenetileg kedvezőbbé tette a helyzetet. Azonban ahogy a hónap vége közeledett, és június beköszöntött, a száraz időszak újra megérkezett. Medárd sem teljesítette ígéretét, hiszen a hónap közepére az aszály már az egész országot sújtotta, és egyre súlyosbodott. Júniusban alig hullott csapadék, az aszály pedig egyre szélesebb területeket érintett, míg július első hetének végén a helyzet a legkritikusabbá vált. Július második hetében azonban több hullámban érkezett csapadék, ami sok helyen életmentő volt. Az eső mennyisége területenként változó volt: az ország egyharmada jelentős csapadékot kapott (40 mm felett), míg egy másik harmada 20-40 mm-t, és sajnos voltak olyan területek is, ahol alig esett. Július végén és augusztus elején újabb jelentős esőzések érkeztek, de ezek is meglehetősen szeszélyes eloszlásban jelentkeztek, sok térség szinte teljesen kimaradt az esőből. Az aszály, az átmeneti enyhülés után, egyre szélesebb területekre tért vissza, és a kukoricát több helyen lesilózták, mivel a növény nem hozott volna termést. A csapadék mennyisége és a terméskilátások között hatalmas eltérések mutatkoztak az ország különböző részein, különösen az öntözetlen kukoricatáblák esetében. Augusztus közepére egyre több területen megkezdődött a növények száradása. Az április eleje óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg csupán a fele-ötöde az optimálisnak, a Duna-Tisza közén még a 90 mm-t sem éri el.

**15. ábra: Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségében 2025. augusztus 27-ig** Az alábbi ábra a Békéscsaba térségére vonatkozó kukorica agrogramját mutatja be, amely kiterjed a 2025. augusztus 27-ig terjedő időszakra. Az agrogram részletesen elemzi a növény fejlődésének kulcsfontosságú fázisait, a várható időjárási viszonyokat és a talaj minőségét, amelyek mind meghatározó szerepet játszanak a kukorica hozamának optimalizálásában. A grafikon forrása a met.hu, amely a legfrissebb meteorológiai adatokat és előrejelzéseket szolgáltatja, segítve ezzel a gazdálkodók döntéshozatalát a növénytermesztés során. A kukorica termesztése szempontjából kiemelten fontos figyelembe venni az időjárási tényezőket, mint például a csapadék mennyiségét és a hőmérséklet alakulását, hiszen ezek közvetlen hatással vannak a növény fejlődésére és a végső terméshozamra. Az agrogram az optimális termesztési környezet megteremtésére irányuló ajánlásokat is tartalmaz, amelyek segíthetnek a helyi gazdálkodóknak a hatékonyabb és fenntarthatóbb növénytermesztési gyakorlatok kialakításában.

16. ábra: Kukoricatermesztésre vonatkozó agrogram Győr térségében, 2025. augusztus 27-ig. A grafikon részletesen bemutatja a várható időjárási és talajviszonyokat, amelyek jelentős hatással lehetnek a kukorica fejlődésére és hozamára. A forrást a Magyar Meteorológiai Szolgálat (met.hu) biztosítja, amely megbízható adatokkal szolgál a mezőgazdasági termelők számára. A különböző időjárási tényezők, mint például a csapadék mennyisége és a hőmérséklet alakulása, kulcsszerepet játszanak a kukorica növekedésében, így ez az ábra fontos segítséget nyújt a gazdálkodók számára a termesztési döntések meghozatalában.

A hőmérséklet kezdetben kedvezően hatott az állományok fejlődésére, azonban a májusra jellemző tartós hűvösség kedvezőtlenül befolyásolta a növények növekedését, amelyek a hideg időjárás miatt lassabban fejlődtek. A várva várt nyári meleg júniusban robbanásszerűen érkezett, és tartósan jelen volt. Ekkor a halmozott hőösszeg sikeresen kompenzálta a májusi visszaesést, ám a következő hűvös július ismét apróbb elmaradást hozott, amely augusztus második felében tovább növekedett.

Az elkövetkező 6-8 napban változékony, esőkkel tarkított időjárásra számíthatunk. Péntek este egy hullámzó frontrendszer érkezik a nyugati tájakra, amely vasárnap estig kelet felé haladva sokfelé hoz magával esőt, záporokat és zivatarokat. A hétfő általában száraz időt ígér, reggeli ködfoltokkal, azonban kedden újabb front érkezik, ami ismét csapadékot hozhat magával. Összességében a jövő hét közepéig nagy területeken 10-20 mm-t meghaladó csapadékra lehet számítani, ami segítséget nyújthat a mezőgazdasági aszály mérséklésében. A hőmérséklet a hét végére a felhők és csapadék hatására fokozatosan csökkenni fog, vasárnap 24 és 30 fok közötti csúcsértékek várhatók. A keddi front előtt melegebb idő várható, azonban szerdára ismét visszaesik a nappali hőmérséklet.

Az agrogram nevű ábra részletesen szemlélteti a kukorica számára ideális időjárási paramétereket, összevetve a valóságos körülményekkel a növény vegetációs időszaka alatt. A legfelső grafikon a csapadékot ábrázolja, ahol a bal oldali tengelyen a napi csapadék mennyisége, míg a jobb oldali tengelyen a növény számára kedvező, összességében elérhető csapadék mennyisége látható. Ezen a grafikonon könnyen észlelhető a csapadékhiány vagy -többlet, hiszen a két érték közötti különbség világosan mutatja a rendelkezésre álló vízforrást. A talajnedvesség ábrázolása során a növények által hasznosítható vízkészlet százalékos arányát tüntetjük fel. Az értékek május 15-ig a talaj felső 20 cm-es rétegére vonatkoznak, ezt követően pedig a 50 cm-es felső rétegre. A kritikusnak számító 40%-os határ alatti időszakok piros színnel vannak kiemelve, jelezve a vízhiányos állapotokat. A hőmérséklet grafikonon a ténylegesen mért hőmérséklet mellett az optimális napi középhőmérséklet is megjelenik a bal oldali tengelyen. Ezen kívül, a jobb oldali tengelyen a 10 Celsius fokos bázissal számított görgetett hőösszeg és annak ideális értékei is láthatók, így nyomon követhetjük, hogy a növény számára kedvező hőmérsékleti viszonyok miként alakulnak a vegetációs időszak során.

Forrás: HungaroMet Zrt.

Indexkép: shutterstock.com Ez a kifejezés gyakran szerepel különböző tartalmakban, ahol a képek forrását jelölik. A Shutterstock egy népszerű stock fotó szolgáltatás, amely számos kiváló minőségű képet kínál a felhasználóknak. Használj kreatív megoldásokat a vizuális tartalmak gazdagítására, és ne feledd, hogy mindig tüntesd fel a forrást, hogy tiszteletben tartsd a szerzői jogokat!