Érkeznek az MI által inspirált béták: a generációk közötti eltéréseket csak empátiával lehet áthidalni.

Az idei év különleges mérföldkő, hiszen ekkor jönnek világra az első béta generációs gyerekek, akiknek gyermekkora már szervesen összefonódik a mesterséges intelligencia jelenlétével. A béta generáció, valamint az azt megelőző alfa generáció között nem várhatóak drámai különbségek, azonban az előző nemzedékekhez képest jelentős eltérések figyelhetők meg – állítja Gergely Orsolya szociológus.

Az alfák, a jelenlegi 12-13 év alatti fiatalok, az első olyan generáció, amely teljes mértékben a digitális világ ölelésében cseperedik, míg a béták még inkább átitatódnak ennek a virtuális világnak a hatásaival.

Miközben az alfa és Z generációk számára a közösségi média alapvető önkifejezési platformként szolgál, a béták esetében a virtuális közösségekben való részvétel sokkal intenzívebb és sokoldalúbb lesz. Ők mélyebb kapcsolatokat építhetnek ki a digitális térben, és aktívan formálhatják a virtuális valóságot, amelyben élnek.

A szakértő megfogalmazása szerint a béta generáció fiataljai egyre inkább olyan online interakciókat folytatnak, amelyek során más településeken, sőt, akár más országokban élő gyerekekkel játszanak, miközben a szomszédos gyerekekkel való kapcsolattartás háttérbe szorul. Ez a tendencia már az alfa generációra is érvényes, de a béta generáció esetében még hangsúlyosabbá válik.

Kiemelte, hogy a jövő nemzedéke számára már nem csupán a közvetlen környezetükben található kortársak lesznek a legmeghatározóbbak, mint ahogy ez a korábbi generációknál megszokott volt. Ahelyett, hogy csak azokkal foglalkoznának, akikkel egy utcában élnek, egy iskolába járnak vagy egy munkaközösségben dolgoznak, a virtuális közösségek és online interakciók lépnek előtérbe, új dimenziót adva a kapcsolatoknak és a társadalmi beágyazottságnak.

Az alfa és béta generáció tagjai valószínűleg nem fognak komoly kommunikációs vagy kapcsolattartási problémákkal szembesülni egymás között. Ugyanakkor a digitális bennszülöttek és digitális bevándorlók között jelentős különbségek tapasztalhatók a digitális térben való eligibilitás terén. "A szándék, az akarat, a nyitottság, az érdeklődés és a kommunikáció révén csökkenthetjük ezt a szakadékot, építhetünk viaduktokat a két világ között, de a különbségek sok szinten továbbra is meg fognak maradni. Amit az alfa és béta generáció tagjai természetesnek tekintenek, az a pedagógusaik és a munkahelyi vezetőik számára sokszor még mindig nehezen érthető és távoli" - fogalmazott Gergely Orsolya.

A technológiához való viszonyulás kulcsfontosságú tényező a modern társadalomban, különösen az okos eszközök használata és alkalmazása terén. Az új generációknak – a baby boomereknek, az X és az Y generáció tagjainak – meg kell érteniük, hogy a társadalmi változások új munkaköröket hoznak magukkal, amelyeknek megvan a maguk értéke és jelentősége. E munkák nem csupán léteznek, hanem elismerésre és tiszteletre érdemesek, így a digitális feladatok elvégzése is egyenértékű a hagyományos munkákkal. Az innovatív technológiák integrálása a munka világába elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő munkaereje hatékonyan alkalmazkodjon a folyamatosan változó környezethez.

"A szakadékot mélyíti, ha egymás munkáját és értékeit megkérdőjelezzük. Ha a fiatal felveti: "Tényleg lóval szántottál, amikor én drónnal permetezek?", míg az idősek azt hajtogatják: "Te csak görgeted a TikTokot, és nem is dolgozol!"" - magyarázta a szociológus.Az empátia azért is fontosabb, mert az alfák már hat-nyolc év múlva megérkeznek a munkaerőpiacra. Számukra az otthoni munkavégzés is teljesen természetes lesz, miközben a korábbi generációk még mindig enyhe gyanakvással tekintenek erre.

"A tapasztaltabb generációknak érdemes elengedniük a megszokott nézőpontokat, míg a fiatalok számára fontos, hogy megértsék: mi más perspektívából látjuk a világot, hiszen eltérő környezetben nőttünk fel" - hangsúlyozta a szociológus.

A szülőknek és pedagógusoknak is alkalmazkodniuk kell az új kihívásokhoz. Azok, akik a "Ülj le, és légy csendben! Még a legkisebb zümmögést sem tolerálom!" nevelési módszerekhez ragaszkodnak, valószínűleg csak csalódásokkal fognak szembesülni – figyelmeztet a szakértő.

Úgy véli, a megértésre kell fektetnünk a hangsúlyt, arra, hogy a különböző generációknak milyen igényeik vannak, és azokra fókuszálnunk. "Nagyon nehéz a megszokásokon változtatni, kitalálni új eszközöket, módszereket, de a generációk közötti különbségeket csak az tudja kibékíteni vagy normális keretek között tartani, ha egymás szempontjait próbáljuk érteni, elfogadni" - szögezte le.

Rávilágított, hogy a fiatalok is képesek érdeklődni a múlt generációk életviteléről és lehetőségeiről; csupán a megfelelő kapcsolódási pontokat kell felfedezni. Példaként hozta fel, hogy szemináriumi feladatként gyakran javasolja az interjúkészítést egy idősebb családtaggal vagy ismerőssel, aki a nyolcvanas években már dolgozott. Ez a tevékenység mindig izgalmas kihívásként jelenik meg az egyetemisták számára.

Fontos, hogy tudatosan megközelítsük a különböző generációk közötti eltéréseket, hiszen mindannyian más szocializációs élményeken keresztül formálódtunk. Minden nemzedék sajátos "szemüvegen" keresztül szemléli a világot, amely a tapasztalatok és kihívások tükrében alakul ki. Ha időnként kicseréljük ezeket a nézőpontokat, felfedezhetjük, hogy senki sem "hülye", csupán más körülményekkel kellett megküzdenie. A különbözőségek megértése révén egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy sok esetben nem csupán egyéni felelősségről van szó; az, hogy milyen élmények érnek minket gyerekkorban, az iskolai években és a munkahelyi környezetben, mind-mind alapvetően befolyásolja értékrendünket és hitünket.

Gergely Orsolya kifejtette, a generációs elmélet túlrágott csontnak tűnhet, de nem az a lényege, hogy mindent elfogadjunk, és mindenki azt csináljon, amit akar, hanem inkább próbáljuk meg a másik helyzetébe képzelni magunkat, elfogadni, hogy azért ilyen, mert másfajta hatások érték, más tényezők voltak fontosak a társadalomban, amikor gyerek volt, iskolába járt.

A generációs elmélet kulcsszerepet játszik a különböző korosztályok közötti eltérések és hasonlóságok feltérképezésében. A szociológus hangsúlyozta, hogy ennek a tudományos megközelítésnek köszönhetően lehetőség nyílik a mélyebb megértésre, valamint a hatékonyabb együttműködésre, legyen szó munkaközösségekről vagy tanár-diák kapcsolatról. Kiemelte, hogy ha egy szervezet tisztában van a különböző generációk jellemzőivel, az segíti őt abban, hogy rugalmasabban reagáljon a változásokra. Ezen kívül a generációs elmélet a marketing területén is hasznosítható, hiszen a célcsoport függvényében különböző stratégiák alkalmazására ad lehetőséget.

Bár mindannyian buborékban élünk, a generációs elmélet a társadalmi kohéziót segítheti, ha reflektálunk, elengedjük a merev előítéleteket, és a dolgok mögé nézünk, szögezte le Gergely Orsolya.