Keddenként rendszerint felbolydulás, de áttörés nélkül - Hadházy Ákos tüntetései egyre inkább elveszítik lendületüket.

Tüntetünk, tüntetgetünk, aztán majd csak alakul valahogy – jelenleg inkább a tanácstalanság uralja a terepet, mintsem egy jól megtervezett stratégia. Hadházy Ákos hídfoglalásra irányuló demonstrációi is ezt a zűrzavart tükrözik.

Az első néhány rendezvényén még több ezren megjelentek, de a lelkesedés egyre fogy. Elhangzanak beszédek, a momentumosok elviszik a tüntetők egy részét máshová (legutóbb Hadházy megkérte őket, hogy ezt ne tegyék), olykor van egy kis dulakodás, nyomakodás a rendőrökkel (Hadházy ezt is helyteleníti). Mondhatnánk úgy is: ha kedd este van, akkor balhé van. Hol nagyobbacska balhé, hol meg kisebb.

Az Alaptörvény és a gyülekezési törvény módosításai révén a rendőrség számára megnyílt az út, hogy hivatkozzon a gyermekek jogaira, valamint a homoszexualitás népszerűsítésének vagy megjelenítésének tilalmára, így megtilthatja egyes megmozdulások, például a Pride esemény lebonyolítását. Az új jogszabály szövege azonban nem csupán ezt a rendezvényt érinti, hanem szélesebb körű tiltási lehetőségeket biztosít a hatóságok számára. Bár a tüntetés szervezője jogorvoslatért folyamodhat a bírósághoz a rendőrségi döntés ellen, ha a bíróságok elsősorban a jogi normák betűjére támaszkodnak, nem pedig a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság alapelveire, akkor nagy valószínűséggel a rendőrség álláspontját fogják helybenhagyni.

Az utóbbi időszakban, miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy Kormányinfón jelezte, hogy a gyülekezési jog további szigorítására készülnek, a Kúria inkább a rendőrség álláspontját támogatta Hadházy Ákossal szemben. Ezzel összhangban a bíróság egyetértett azzal, hogy a hídfoglalások ne kapjanak engedélyt.

Lehetséges, hogy a Kúria, figyelembe véve a jogalkotás mögötti szándékokat, nem a demonstrációt szervezők pártjára áll a Pride eseményével kapcsolatban. A jogi keretek és az Alaptörvény szigorúsága miatt elképzelhető, hogy a Pride rendezvény jogszerűségét megkérdőjelezik. Ha visszagondolunk arra, hogy eddig Magyarországon szabadon lehetett részt venni a Pride felvonulásokon – akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban –, akkor Hadházyék érve is helytálló, miszerint most egyértelmű visszalépést, jogi korlátozásokat tapasztalhatunk. Emellett az is aggasztó, hogy a rendőrség arcfelismerő technológiával is nyilvántarthatja a tüntetéseken részt vevőket.

Magyarországon - hasonlóan sok más ország politikai tájához - a főváros, Budapest a politikai diskurzus középpontja, ahol az emberek leginkább érdeklődnek a politikai kérdések iránt, beleértve a szabadságjogokkal kapcsolatos elvontabb témákat is. Itt található az ország legnagyobb egyetemeinek többsége, a Magyar Tudományos Akadémia székhelye, valamint az értelmiség jelentős része is Budapestre vagy annak vonzáskörzetébe összpontosul. Ezen kívül a város elit gimnáziumai is hozzájárulnak a politikai gondolkodás fejlődéséhez.

Budapesten mintegy 1,2 millió választópolgár él, s a választási adatok azt mutatják, hogy közülük sokan nem szavaznak a Fidesz-KDNP-re. Egyértelmű tehát, hogy a fővárosban bőven akad olyan választó, aki kormányellenes. Ezek az emberek nem csupán a saját anyagi helyzetük javulását várják el a politikától, hanem érzékenyek a szabadságjogok állapotára is, vagy egyszerűen csak elutasítják a kormányt.

Még a többségük sem hajlandó részt venni a Hadházy által szervezett demonstrációkon, a vidéki lakosokról pedig még csak nem is beszélve. Pedig a nyilvános megjelenés lehetősége adott: az első néhány tüntetést több YouTube-csatorna élőben közvetítette, és számos beszámoló született az autósokat irritáló hídfoglalásokról is. Ennek ellenére legjobb esetben is csupán néhány ezer ember gyűlt össze a rendezvényeken, és a lelkesedés folyamatosan csökken.

Hiába ismert politikus, nem igazán találja a kapcsolatot még a választók kormányellenes részével sem - hiszen nem tudja őket meggyőzni arról, hogy tömegével elmenjenek a kedd esti tüntetésekre. Hadházy Ákos rossz szónok, még a tüntetőkhöz is úgy szónokol, mintha hétköznapi csevejben venne részt - szinte semmi fennköltség, semmi lelkesítő hangszín. Igaz, mások mondtak jobb beszédeket is, ám a tüntetések vezéralakja mégiscsak ő - ha az ő szónoklatai nem magával ragadóak, akkor az kihat a tüntetések sorsára is.

A helyzet visszahat ránk: itt vagyunk, együtt tüntetünk, több ezer ember vonul fel... de mi történik másnap? Vajon a hatalom valóban visszavonja a gyülekezési jog szigorítását? Hol van az a vonzó jövőkép, amiért érdemes küzdeni?

A siker ebben az esetben sem biztosított, de az, hogy néhány ezer vagy akár száz ember hol a hidakon, hol az MTA épülete előtt tartózkodik, aligha fogja megrémíteni Orbánék társaságát.

A hatalom képviselőinek ébernek kell lenniük, hogy a rendőrség ne lépjen fel túlzottan agresszíven a demonstrálókkal szemben. Az alacsony létszámú tüntetések mellett a brutális rendőri beavatkozásokról készült felvételek is kedvezőtlenül hatnának a közvéleményre. Különösen figyelembe kell venni ezt a tényt, hiszen mindez alig tizenegy hónappal a választások előtt történik.

A szerző politikai elemzésekkel foglalkozik.

A véleménycikkek nem mindig az Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját képviselik.