Kéknyelv-betegség: Új vakcinák elérhetők, de a hozzáférés még várat magára.

Az Európai Bizottság két új vakcinát engedélyezett a kéknyelv-betegséget okozó vírus ellen. Németországban, ahol a betegség már széles körben elterjedt, a gazdák egyre inkább türelmetlenek, és sürgetik a vakcinák mielőbbi érkezését. A hatóságok azonban még mindig nem hoztak végleges döntést arról, milyen lépéseket tegyenek a helyzet kezelésére.

A kéknyelv betegségét a Bluetongue vírus (BTV) váltja ki, amely a Reoviridae család tagja és az Orbivirus nemzetséghez tartozik. E vírus terjedése főként törpeszúnyogok révén történik, és leginkább a kérődzők populációját érinti, beleértve a juhokat, szarvasmarhákat, kecskéket, valamint a vadon élő kérődzőket is.

A vírusnak több szerotípusa van (26 ismert szerotípus), amelyek eltérő virulenciával rendelkeznek. Az egyes szerotípusokhoz külön vakcinák szükségesek, mivel a keresztimmunitás gyenge.

A kéknyelv-betegség (BTV) 2006 óta jelen van Európában. Ausztriában először 2008-ban jelent meg a vírus 8-as szerotípusa, míg a jelenlegi járványhullámban a 3-as és 4-es szerotípus van jelen. A BTV-4 viszonylag enyhe lefolyású, a BTV-3 viszont rendkívül agresszív, súlyos megbetegedéseket és elhullásokat okoz.

2024 nyarán a holland határról indult útjára egy új járvány Németországban, különösen Észak-Rajna-Vesztfália tartományában. A fertőzések télen sem szűntek meg, folyamatosan jelen voltak a régióban.

A LandVET állatorvosi közösségének (Észak-Rajna-Vesztfália) legfrissebb jelentése riasztó képet fest a kéknyelv-betegség terjedéséről. Az érintett állatok súlyos száj- és szemgyulladásban szenvedtek, miközben testhőmérsékletük 41-42 °C-ra emelkedett, és étvágyuk drámaian csökkent. A tünetek fokozódtak, és végül masszív vérzések léptek fel, amelyek az orrból és a bélrendszerből származtak. A betegség következtében számos állat elhullott, különösen a borjak körében voltak aggasztóan magasak a veszteségek.

A megfertőződött állatok rövid idő után újra megbetegedhettek, tehát a természetes fertőzés nem nyújtott tartós védelmet. Még azoknál az állományoknál is, amelyek túlélték a betegséget, súlyos szövődmények jelentek meg.

Az Európai Bizottság nemrégiben bejelentette, hogy két új vakcinát hagyott jóvá a kéknyelv-betegség 3-as szerotípusa ellen: a Bluevac 3-at szarvasmarhák számára, valamint a Syvazul BTV 3-at juhok részére. Ezek az új engedélyek megszüntetik az előzőleg kiadott ideiglenes engedélyeket, amelyek lehetővé tették a nem hivatalosan jóváhagyott vakcinák alkalmazását.

Németországban, ahol a betegség már komoly problémát jelent, a gazdák egyre türelmetlenebbül várják a vakcinák megérkezését. A Bluevac 3 forgalmazója, a CEVA, azonban bejelentette, hogy a vakcina csak május előtt nem lesz elérhető az ország területén, mivel új csomagolásra van szükség az engedélyezési szám miatt. Hasonló késlekedésekre lehet számítani a Syvazul BTV 3 esetében is, amely jelenleg csak juhok számára kapott engedélyt, de a szarvasmarhákra vonatkozó engedélyezési eljárás is folyamatban van.

A Boehringer Ingelheim által gyártott Bultavo 3 vakcina még nem kapott engedélyt, és a vállalat bejelentette, hogy a továbbiakban nem forgalmazza a vakcinát, amíg azt nem engedélyezik vagy az engedélyét meg nem hosszabbítják.

Az alapimmunizálás ugyanazzal az oltóanyaggal folytatható, amelyet az első adag beadásakor használtak. Ugyanakkor új oltások kizárólag engedélyezett vakcinákkal végezhetők, amely a vakcinák késlekedése miatt hiányt eredményezhet. Ez jelentős bizonytalanságot teremt a gazdák körében, és fennáll annak a kockázata, hogy az állatállomány nem kap megfelelő védelmet.

A közelgő hetek során elengedhetetlen, hogy az illetékes hatóságok világos és egyértelmű útmutatást nyújtsanak, lehetővé téve a szükséges lépések megtételét az átmeneti időszakban. Az előrejelzések szerint a következő járványhullám 2025 nyarán várható, így a megelőző intézkedések, az oltások és a helyes gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása kulcsszerepet játszhat a veszteségek minimalizálásában.