Két háború súlyos terhe alatt zajlik a NATO-csúcstalálkozó, ahol a tagállamoknak mélyen a zsebébe kell nyúlniuk.

A kedden kezdődő NATO-csúcs középpontjában a védelmi képességek erősítése, az elrettentő erő fokozása, a védelmi költségek növelése, valamint az ukrajnai konfliktus áll. A tagállamok vezetői várhatóan megállapodnak a védelmi kiadások jelentős emeléséről és Ukrajna további támogatásáról. Ugyanakkor a figyelem középpontjában Donald Trump amerikai elnök áll, aki a csúcs legfontosabb kérdését is meghatározza: javaslata szerint a tagállamok védelemre fordított éves költségvetését a GDP öt százalékában kellene meghúzni.

2025. június 24-én, kedden veszi kezdetét az idei NATO-csúcs, ahol a védelmi szövetség állam- és kormányfői két napon át Hágában, Hollandiában találkoznak, hogy megvitatják a szövetség leglényegesebb kérdéseit.

Miközben Oroszország továbbra is kitartóan folytatja a 2022 februárjában kezdődött háborús tevékenységét Ukrajna ellen - amely konfliktus gyökerei egészen a Krím félsziget 2014-es annektálásáig nyúlnak vissza -, a Közel-Keleten a helyzet éppen most fokozódik. Ezért bőven lenne téma, amiről a védelmi szövetség tagállamainak vezetői beszélgethetnek.

A leglényegesebb kérdés azonban nem Oroszország vagy a Közel-Kelet helyzete, hanem a katonai szövetség jövője és a tagállamok védelmi kiadásainak alakulása. Donald Trump amerikai elnök már tavaly novemberi megválasztása óta sürgeti, hogy a tagállamok éves bruttó hazai termékük (GDP) öt százalékát fordítsák védelemre. Ezzel kapcsolatban pedig a 32 tagállamnak egyhangú döntést kellene hoznia.

Az öt százalékos védelmi kiadásra vonatkozó javaslatot az amerikai elnök már tavaly novemberben előterjesztette, és ez a gondolat aztán Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint számos tagállam támogatását is elnyerte. Rutte legutóbb a tagállamok védelmi minisztereivel folytatott tárgyalások során jelentette be, hogy a következő csúcstalálkozóra egy olyan javaslattal készül, amely szerint a tagállamoknak a közvetlen védelmi költségeikre a GDP-jük 3,5 százalékát kellene fordítaniuk, ezen felül pedig további 1,5 százalékot kellene elkülöníteniük kiegészítő beruházásokra, például infrastruktúra fejlesztésére vagy kibervédelemre.

Az ötszázalékos ráfordítás elfogadásához a tagállamok egyhangú döntése szükséges, de jelenleg ez még nem áll fenn. Trump bejelentését kezdetben sok ország túlzónak ítélte, azonban a csúcstalálkozó előtt vasárnapra sikerült közelíteni a megállapodáshoz. Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb tagállam tavaly érte el a 2014-ben megszabott kétszázalékos célt.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő levélben jelezte is Ruttének, hogy országa nem támogatja a védelmi kiadások ilyen drasztikus emelését, mivel szerinte országa azt csak úgy tudná kigazdálkodni, ha csökkentené a szociális kiadásokat, a nyugdíjak mértékét vagy adókat emelne - már pedig erre a spanyol miniszterelnök nem hajlandó, miközben az ő politikai jövője is kérdéses a kormány élén.

Mindenesetre Sánchez kijelentette, hogy Spanyolország tiszteletben tartja, ha a többi tagállam ennyivel szeretné növelni a katonai kiadásait, de Madrid ebből mindenképp kimarad - ezt a Reuters információi szerint úgy kívánják elérni, hogy a konklúzió szövegében a "mi elkötelezzük magunkat" szófordulat helyett "a szövetségesek elköteleződnek" kifejezés fog majd helyet kapni, amire hivatkozva Spanyolország kimaradna az öt százalékos előírás alól.

Ettől függetlenül valószínűleg óriási nyomás nehezedik majd a spanyol kormányfőre: Donald Trump pénteken bírálta Sánchezt, kijelentve, hogy Madridnak is ugyanolyan mértékben kell hozzájárulnia, mint más országoknak. Az amerikai elnök, aki a politikát személyes kapcsolatok hálójaként szemléli, valószínű, hogy ezen érvet felhasználva fogja tovább támadni az EU-t, annak ellenére, hogy a katonai szövetséghez az Európai Uniónak formálisan nincs köze.

- tavaly az éves GDP-jének valamennyivel több mint a 3 százalékát fordította védelmi kiadásokra a tengerentúli ország.

Fontos megjegyezni, hogy bár a tagállamok esetleg megegyeznek az ötszázalékos költési arányról, ennél is lényegesebb kérdés, hogy mikor lesznek képesek ezt megvalósítani. A kétszázalékos kötelezettség végrehajtásához a legtöbb ország számára is tíz évre volt szükség.

Ahhoz, hogy ezt a célt elérjük, nem elegendő csupán több forrást allokálni a költségvetésben; szükséges az európai hadiipar kapacitásának is a növelése. Csak így tudják teljesíteni a megnövekedett keresletet, miközben az iparág már így is feszített állapotban van az ukrajnai konfliktus következtében.

A csúcs másik fő témája a NATO szomszédában zajló ukrajnai háború, ezen belül is Ukrajna további támogatása adja, valamint Oroszországgal szembeni védelem és elrettentés. A csúcsra pedig Volodimir Zelenszkij is kapott meghívót, ugyanakkor a teljes csúcs helyett csak a vacsorán fog részt venni az ukrán elnök.

Az ukrajnai konfliktus egy rendkívül megosztó téma az Egyesült Államok és az európai országok között. Trump visszatérése a Fehér Házba után azonnal leállította az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, és ellenszegült a NATO korábbi politikájának, közvetlen tárgyalásokat kezdeményezve az agresszív Vlagyimir Putyinnal. Eközben védelmi minisztere, Pete Hegseth, határozottan kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagsága nem opció. A BBC jelentése szerint Rutte, a holland miniszterelnök, inkább eltávolította a napirendről azokat a témákat, amelyek veszélyeztethetik a szövetség egységét, ezzel is hangsúlyozva a helyzet bonyolultságát.

A főtitkár célja, hogy egy rövid és konfliktusoktól mentes NATO-csúcsot szervezzen, ezért az első találkozón olyan témákra szeretne fókuszálni, amelyekben a tagállamok vezetői könnyen konszenzusra juthatnak. Ennek következtében egy új Oroszországgal kapcsolatos stratégiáról szóló vita lekerült a napirendről. Bár a témát így is érintheti a diskurzus, most háttérbe szorult a konkrét megbeszélés.