Kétszáz magyar honvéd állhat a védelmi vonalban, hogy megakadályozza az orosz zsoldosok betörését.

Csádban januárban egy csoport megkísérelte megrohamozni az elnöki palotát, de a korábban Budapesten is tárgyaló elnök sértetlen maradt, mivel a "puccskísérlet" mögött nem állt egy komoly felkelőcsoport. A forrongó Száhel-övezetben elhelyezkedő országba irányuló magyar katonai kontingens szempontjából – amelynek támogatását Orbán Viktor fia is segítette – még lényegesebb fejlemény, hogy a csádi vezetés váratlanul kiutasította a francia katonákat a területéről. Eközben Oroszország, amely a helyiek által megvetett egykori gyarmatosító szerepét próbálja visszaszerezni, folyamatosan terjeszkedik a régióban. Szakértők véleménye szerint a kétszáz fős magyar honvédség akár gátat is jelenthet a Wagner-zsoldosok bejutásának a csádi területre.

Egy huszonnégy tagú csoport januárban megrohamozta a csádi elnöki palotát, a támadók és a testőrség között kialakult tűzharcban húszan meghaltak, köztük tizennyolc támadó. Az épületben tartózkodó Mahamat Idriss Déby Itno elnöknek - aki szeptemberben tárgyalt Orbán Viktorral Budapesten - nem esett baja. Vang Ji kínai külügyminiszter csupán pár órával ezelőtt járt az elnöknél egy közép-afrikai körút részeként, amelynek során biztonsági és gazdasági együttműködésekről tárgyalt regionális vezetőkkel.

Abderamán Kulamallah külügyminiszter néhány órával később, fegyverrel az oldalán, katonák gyűrűjében nyilatkozott a Chad TV-nek. Kijelentette, hogy a biztonsági erők teljes mértékben urai a helyzetnek, és sikeresen megfékezték a "destabilizációs kísérletet". Az Al Jazeera jelentése szerint a következő napra a boltok és iskolák visszatértek a megszokott működésükhöz. Ugyanakkor a főváros, N'Djamena utcáin, melyek már amúgy is tele voltak katonákkal, tankok álltak készenlétben, míg az elnöki palota felé vezető utakat lezárták.

Orbán Viktor indiai vakációja alatt az első politikai téma, amelyről nyilatkozott, a csádi elnöki palota lerohanása volt. Az X-en közzétett bejegyzésében azt fejtette ki, hogy fájó szívvel értesült a történtekről. Kiemelte, hogy Csád kulcsszerepet játszik a Száhel-övezet stabilitásának megőrzésében, és hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja az ország kormányát.

A miniszterelnöknek megalapozott indoka volt arra, hogy kifejezze véleményét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az év végi parlamenti meghallgatásán bejelentette, hogy a honvédség készen áll a csádi misszió megkezdésére. A csádi elnök budapesti látogatása során létrejöttek a szükséges megállapodások, amelyek már csupán a helyi parlament jóváhagyását várják. A Vsquare európai diplomáciai forrásaira hivatkozva nemrégiben ezt az információt megerősítette, hozzátéve:

A csádi kormány januárban a francia katonák kiutasításának ügyével foglalkozott, ami arra enged következtetni, hogy a döntés bejelentésének időpontja még mindig bizonytalan.

A Hvg.hu nemrég kapott választ a Honvédelmi Minisztériumtól a csádi misszióval kapcsolatos közadatigénylésére. Ebből a két ország kormányközi megállapodásaival kapcsolatban csupán annyi derült ki, hogy azoknak az Országgyűlés általi ratifikálására "a csádi jóváhagyást követően kerül sor." A megállapodások szövegét a minisztérium szerint azért nem adhatják ki, mert azok a parlamenthez való benyújtásig döntés-előkészítő jellegük miatt nem nyilvánosak. Ahogy azt a portál is megjegyezte, a 2023 novemberében elfogadott parlamenti törvényhozási engedély alapján a legfeljebb kétszáz fős katonai egység 2025 végéig tartózkodhat Csádban, tehát - bár a bevetés még el sem indult - a mandátum hamarosan le is jár.

A csádi küldetéssel kapcsolatos információk máig meglehetősen szűkösek, mivel a kormány harminc évre titkosította a vonatkozó adatokat. A Vsquare korábban kormányzati forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia, aki honvédségi összekötő tisztként vett részt a misszióban, a zárt ajtók mögött értékes nyersanyagok, például nyersolaj és uránérc megszerzésének szükségességét hangsúlyozta. Ez felveti a kérdést, hogy a NER gazdasági szempontból is potenciális lehetőségeket lát ebben az afrikai országban.

A kormány hivatalos magyarázata szerint Csád az Európába irányuló migrációs útvonalak stratégiai pontján helyezkedik el, és fokozni kell a magyar jelenlétet az instabil Száhel-övezetben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról tájékoztatott az ősszel, hogy 2023-ban humanitárius irodát nyitottunk az országban. Magyarország és a magyar cégek fejlesztési tevékenysége budapesti tisztviselők szerint a nagyrészt sivatagos, száraz éghajlatú ország mezőgazdaságának és oktatási ágazatának fejlesztésére, illetve a digitalizáció elősegítésére koncentrál, a Hungary Helps ügynökség pedig egészségügyi feladatokban vesz részt.

Az elnöki palota ellen irányuló támadással kapcsolatosan eddig nem sok új információ látott napvilágot, csupán a csádi tisztviselők hivatalos közleményéből származó részletek állnak rendelkezésünkre. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezetője a 24.hu-nak kifejtette, hogy a jelenlegi információk fényében a külügyminiszter által a támadást követően említett forgatókönyv tűnik a legvalószínűbbnek.

Egy fiatalokból álló, részeg csoport gyűlt össze, élükön az elnökkel, akit a háttérben álló, elégedetlen kisebbségi elit is támogatott. A hangulat feszültté vált, és a fiatalokban felmerült az ötlet, hogy most végre megmutatják, mi a helyzet. Kések és machetékkel felfegyverkezve indultak el, hogy megkíséreljék az elnök megpuccsolását. Az akciójuk azonban, érthető módon, nem járt sikerrel.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, hogy meglepő, miszerint a támadók képesek voltak gépjárművekkel áttörni a palotát védő biztonsági erők vonalát, és hogy ilyen közel jutottak az épülethez. Ugyanakkor távolról sem álltak azon a ponton, hogy Débynek akár egy hajszála is megránduljon a fenyegetés hatására.