A konklávé során a pápaválasztás izgalmas és szimbolikus pillanatai közé tartozik a füstjelzések előállítása. A fekete vagy fehér füst, amely a Sixtus-kápolna kéményéből árad, nemcsak a választás eredményét jelzi, hanem a világ figyelmét is magára vonja.

A Vatikánban, amikor új pápát választanak, a világ szeme egy kis kéményre szegeződik a Sixtus-kápolna csúcsán, ahol a füst színe jelzi a döntés eredményét. A fekete füst azt jelenti, hogy a bíborosok még nem tudtak megegyezni, míg a fehér füst a választás sikerét hirdeti. De hogyan biztosítják, hogy a XXI. századi technológia és tudomány segítségével a megfelelő színű füst emelkedjen a kéményből? A válasz a modern innovációk kombinálásában rejlik. A füst színét hagyományosan a pápai választás során használt vegyi anyagok határozzák meg, de a Vatikán szakértői ma már korszerű megoldásokat alkalmaznak. A hagyományos szén és kémiai anyagok helyett, amelyek a fekete és fehér füstöt előidézik, bio- és öko-barát anyagokat használnak, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat. Ezen kívül a füst generálásának folyamata is precíziós technológia segítségével zajlik, amely lehetővé teszi, hogy a füst színét pontosan kontrollálják. Az automatikus rendszerek és érzékelők folyamatosan nyomon követik a körülményeket, így a füst színének megváltoztatásához szükséges idő és anyag mennyiség is optimalizálható. A XXI. század kihívásaihoz alkalmazkodva, a Vatikán tehát nem csupán a hagyományok őrzésére törekszik, hanem a modern tudomány vívmányait is integrálja a választási folyamatba, hogy a történelem ezen jelentős pillanata még emlékezetesebb legyen.

Ferenc pápa temetése után másfél héttel, május 7-én, szerdán veszi kezdetét a pápaválasztó konklávé a Vatikán falai között. A világ minden tájáról érkező milliók figyelemmel kísérik az eseményt, de kevesen tudják, hogy a több évszázados hagyomány milyen bonyolult rituálékkal és részletekkel bír. A gondosan felépített kémény, a mérnöki precizitással beállított kályha és a titkos vegyület-receptek mind arra szolgálnak, hogy világos üzenetet közvetítsenek a külvilág felé - olvashatjuk a BBC beszámolójában.

A XV. század óta létező tradíció, amely a pápaválasztás során használt cédulák elégetésére vonatkozik, arra szolgál, hogy megakadályozza a manipuláció gyanúját, hiszen a történelem során már több alkalommal is előfordult, hogy ilyen vádak merültek fel. A füst alkalmazása a külvilággal való kommunikációra szintén fontos szerepet játszik, hiszen ezzel hangsúlyozzák, hogy a bíborosok teljesen elzárkózva, minden külső befolyástól mentesen hozzák meg döntésüket az új pápa személyéről.

Az emberek már ősidők óta különleges jelentőséget tulajdonítanak a felszálló füstnek, legyen szó gabona- vagy állatáldozatok bemutatásáról, illetve füstölők égetéséről. Ezt a jelenséget kommunikációs eszközként értelmezik az isteni hatalommal való kapcsolatfelvételben. A katolikus hagyományban a füst emelkedése az imák felszállását szimbolizálja, így képviselve a hívek vágyát, hogy elérjék Istent.

Másrészt a füstjelek használata a pápaválasztáskor azt az érzést kelti a Szent Péter téren összegyűlő emberekben, hogy kicsit ők is részesei a titokzatos rituálénak" - mondta el Candida Moss, a Birminghami Egyetem teológiaprofesszora.

A megfelelő színű füst felszállásáért egy mérnökökből és egyházi tisztviselőkből álló csoport felel. Szükség van hozzá két egyedileg készített "füstbombára", füstpróbákra és a készenlétben álló vatikáni tűzoltókra.

A Sixtus-kápolnába két kályhát állítanak be ideiglenesen a konklávé idejére: az egyikben a szavazólapokat égetik el, a másik a füstjelek leadására szolgál. A két kályha egy füstelvezető csőhöz csatlakozik, mely egy mennyezetig érő állványhoz erősítve, a kápolna tetején át vezet fel a szabadba.

A vatikáni tűzoltók már pénteken megkezdték a kéménycső rögzítését a tetőn, miközben a kápolnában a munkások a kályhák telepítésén fáradoztak. A feladat rendkívül bonyolult, hiszen az ötszáz éves Sixtus-kápolna, amelynek plafonját Michelangelo mesterművei díszítik, nem a füst elvezetésére lett megalkotva. A fémből készült füstelvezető csövet minden egyes eleménél alapos ellenőrzés zajlik, és a csatlakozási pontokat szivárgásmentesen zárják le, hogy biztosítsák a teljes rendszer megbízhatóságát.

A szakemberek a konklávé előtti napokban füstpróbákat tartanak, hogy meggyőződjenek róla, minden megfelelően működik, a vatikáni tűzoltók pedig folyamatos készenlétben vannak arra az esetre, ha valami mégis meghibásodna. A rendszert a bíborosok érkezése előtt szerelik össze, majd a pápaválasztás után lebontják.

"Ez nem csupán annyira egyszerű, mint egy cső beszerelése egy pizzakemencébe. A rendszer minden egyes komponensét úgy kell telepíteni, hogy megőrizzük a sértetlenségüket. Még a legkisebb hiba is komoly nemzetközi problémát okozhat" - mondta Kevin Farlam építészmérnök, aki számos történelmi épület felújításában részt vett.

Hogy a kéményből felszálló füst jól látható legyen és egyértelmű üzenetet közvetítsen a vatikáni technikusok különböző vegyszereket használnak.

A fekete füst előállításához kálium-perklorát, antracén és kén keverékét égetik el, míg a fehér füsthöz kálium-klorát, laktóz és fenyőgyanta keverékét használják. A vegyszereket előre patronokba töltik és elektronikusan gyújtják be

- mondta Mark Lorch, a Hull Egyetem kémiai és biokémiai tanszékének vezetője.

"A régi időkben a nedves szalmát használták, hogy sötétebb füstöt állítsanak elő, míg a száraz szalma világosabb füstöt produkált. Azonban néha problémát okozott ez a módszer, mivel a füst színe néha szürkének tűnt" - magyarázta a szakértő.

XVI. Benedek pápa megválasztása óta a pápaválasztás füstje immár harangszóval is kiegészül, ezzel is megerősítve a választás tényét. Candida Moss megjegyzései szerint azonban a közeljövőben aligha várhatóak jelentős innovációk ezen a téren. Bár többször felvetődött, hogy a pápaválasztási folyamatot színes fények, digitális értesítések vagy akár élő televíziós közvetítések révén modernizálhatnák, a Vatikán ragaszkodik évszázados tradícióihoz, amelyek az egyház misztikus auráját hivatottak megőrizni.